Interjú

Kórusimprovizációs hétvége

Improvizálj az énekhangoddal kórusban

Ismét készül valamire a Korona énekegyüttes és vezetőjük Tömöl Gabriella. Február végére énekeseket, énekelni vágyókat, szeretőket várnak Gömörhorkára, ahol első alkalommal rendeznek Kórusimprovizációs hétvégét.

Ez a párosítás sokaknak szokatlanul hangozhat, de pont ezért lehet izgalmas. És hogy a kóruséneklés és improvizálás vegyítése Tóth Árpád karnagy, zenész, tanár felügyelete alatt fog folyni, teszi igazán érdekessé, értékessé ezt a rendezvényt.

 

Erről a rendhagyó eseményről beszélgettünk Gabival:

Honnan jott a kórusimprovizációs hétvége ötlete?

A Korona énekegyüttes rendszeresen szervez továbbképzéséket, zenei foglalkozásokat, hangversenylátogatásokat nem csak a kórustagoknak. Szeretünk tanulni, új emberekkel találkozni, ismerkedni, inspirálódni.
Régi tervünk, hogy meghívjuk köreinkbe Tóth Árpádot Budapestről, akit mi felvidékiek jól ismerhetünk a Csábi Szeder Fábián Dalegyletből és a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusából. Árpi közvetlen, magával ragadó egyénisége, közérthető és pörgős stílusa sokakat megszólít, sok mindenkihez eljuttatja hitvallását, miszerint az éneklés nem hókuszpókusz, mindenkinek köze van hozzá és biztosan örömét leli benne. Csak tessék kipróbálni!
Erről szól ez a hétvége is: hogy merjünk lépni valami újat, elhagyni egy kicsit a berögződéseket, felfedezni a zene, az éneklés rejtett bugyrait.

Kikkel találkozhatunk ott?

Jelenleg kb. 60 résztvevőnél tartunk. Jönnek Rimaszombatból a Blaha Lujza Vegyeskarból. Az Egressy Béni Vegyeskar Szepsiből szinte teljes létszámban. Tornaljáról is jelentkeztek és természetesen a Korona énekegyüttes tagjai.
Külön öröm, hogy Árpit elkíséri néhány énekese is a budapesti Csíkszerda kórusból. Ők próbaidejük nagyrészében pont kórusimprovizációval foglalkoznak. Találkoztunk is velük Budapesten a Kórusok éjszakáján 2013-ban és 2015-ben. Nagyon izgalmas a hangzás, a jelenség, az élmény.

a Korona énekegyüttes és Tóth Árpi

Miben tér el a kórusimprovizáció a hagyományos kórusénekléstől?

Ilyenkor nem kottából éneklünk, nem előre megírt művet szólaltatunk meg, hanem többé-kevésbbé kötött alapokra saját zenei gondolatainkat halmozzuk. Aztán megfigyeljük egymás ötleteit, lehet, hogy beszélgetünk is róla, továbbgondoljuk és újra összeeresztjük. Merev szabályok helyett inkább csak támpontok, összetalálkozások vannak. Az egészet egy vezető irányítgatja, ami jelen esetünkben Árpi lesz (vagy nem ...:) )

Miért fontos ez nektek/ neked?

Én elég kötött zenei nevelést kaptam. Ennek persze sok előnye van: pl., következetességre, önfegyelemre, rendre/rendszerekre tanít. Ezek nagyon fontos dolgok.
De szinte soha nem tanultam/ nem volt alkalmam rögtönözni: saját (!) pillanatnyi (!) ötleteimet, érzéseimet zenében szabadon megvalósítani. Sőt, inkább megijeszt a lehetőség. Mint zenetanárt pedig az előző mondatom ijeszt meg.
Gyanítom, hogy nem vagyok ezekkel a dolgokkal egyedül.

Mit vártok az alkalomtól?

Örömzenélést. Biztosan mindenki kicsit mélyebbre ás magában, sajátjának érzi majd az énekelnivalót. Remélem, hogy mindenki számára feltöltődés, megújulás lesz ez a két nap.
Így-úgy minden résztvevő improvizálni fog. :)
Tudok olyan résztvevőről, aki még soha nem énekelt kórusban. Mi soha nem szerveztünk kétnapos zenei foglalkozást 60 embernek. Tudtommal, a Csíkszerda is most jön először "misszióba".

Sok sikert kívánok nektek ehhez a különleges hétvégéhez és reméljük nem ez lesz az utolsó alkalom :-)

 

Akiknek felkeltettük az érdeklődését a Korona énekegyüttes facebook oldalán üzenetben, ill. A 0918-293950 telefononszámon tudnak jelentkezni. A részvételi díj 6 euro, mely tartalmazza a szombati ebédet, kávét, frissítőt, stb. 

Mindenkit szeretettel várnak február 27-én és 28-án Gömörhorkára.

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk


Group'n'Swing

A Group'n'Swing Mihályi Rékával ismét ott van A DAL-ban

Idén is van felvidéki vonatkozása A Dal 2016 versenynek. A Kárpát-medence kedvenc Swing & Boogie Show zenekara, a Group’n’Swing ismét ott van a legjobbak között.

Saját, kifejezetten táncparkettre szánt, boogie-s lüktetésű, swinges, big bandes hangulatot idéző szerzeményeivel, és a stílushoz passzoló karakteres imidzsével vívta ki a szakma és a közönség elismerését. 2010 októberében jelent meg debütáló lemezünk Swing amíg élek címmel, melyen Pély Barna, Elek Norbert, Almási Attila és Sapszon Bálint szerzeményei hangzottak el. Az albumon található Szép lányok és rossz fiúk című dal bekerült a III. Jazzy Jazz Dalverseny döntőjébe is. A Botrány című második nagylemezük, amelyet részben új zenei rendezőjüknek, Romhányi Áronnak köszönhetően modernebb hangszerelés, elegánsabb hangvétel jellemez, 2013-ban Fonogram díjat kapott Az év szórakoztató zenei albuma kategóriában. Retikül című dalukkal, amely később a Ridikül főcímzenéje lett, 2014‐ben bekerültek A Dalba is. Az utóbbi években rendre megtöltik a MÜPA, a MOM Kulturális Központ és a RAM Colosseum koncerttermeit, bizonyítva, hogy nagyszínpadi show-ra van igény a hazai zenekedvelők körében. Gájer Bálint kiválása után, immár az új énekessel, Magyar Bálinttal jelent meg 2015 nyarán harmadik, Most légy férfi! című nagylemezünk. 

Mihályi Réka

Énekesnőjük a párkányi származású Mihályi Réka, aki kicsi korától zenél, a párkányi művészeti alapiskolában tizenkét évig csellózott. Diákévei alatt (gimnázium Párkányban, jogi egyetemet Budapesten) klasszikus éneket is tanult. Pély Barna, a United frontembere javasolta, hogy jelentkezzen a Group’n’Swing zenekarhoz és így 2009-ben csatlakozott hozzájuk. Tavaly ott volt a Harmónia-díj jelöltjei között, valamint év végén megjelent első gyermeklemeze is.

Szeretni fáj című versenydalukat Romhányi Áron Arany Zsiráf, Fonogram és eMeRTon-díjas zongorista, zeneszerző, a United alapító tagja, és Orbán Tamás Artisjus-díjas dalszövegíró, zenei producer írták.


Rékát és Péntek Tibor dobost kérdeztük az idei versenyről:

Gratulálok. Ismét ott vagytok a legjobbak között A DAL-ban. Számotokra ez mit jelent?

Tibor: Köszönjük szépen! Elsősorban nagyon izgalmas lehetőség megmutatni magunkat szélesebb körben, továbbá egy rangos megmérettetés a hazai könnyűzenei szakmai életben.

Réka: A 30 legjobb közé jutás valóban egy nagyszerű lehetőség, hogy a zenekar ismét megmutathassa sokszínűségét! Nem feltétlenül gondolunk a műsorra úgy, mint egy verseny! Persze, ahogy közeledik a nagy nap, egyre inkább átitat bennünket az inspiráló versenyszellem. De így van ez jól, kondicionál mindannyiunkat!

Egy versenydallal mindig tudatosan készültök vagy az épp aktuális új dalaitok közül válogattok?

Réka: Szerencsére zenekaron belül aktív az alkotókedv, így folyamatosan születnek új dalok. Van, ami lemezre kerül, illetve van, amit egy időre félreteszünk. A Szeretni fáj dalunk alapötletét már hosszú évekkel ezelőtt megírtuk közösen Romhányi Áronnal, s már ekkor éreztük, hogy lüktetésében, hangulatában egy intenzív szerzemény született. Valószínűleg akkor még nem voltam kész arra, hogy minden porcikámmal sajátomnak érezzem a dalt, ezért aztán a fiók mélyére került. Idén viszont előkerült és úgy éreztük meg kell mutatnunk a nagyérdeműnek.

A Szeretni fáj hangzásában akár egy James Bond film betétdala is lehetne. Ez csak véletlen vagy tudatos?

Réka: A dalban mind zeneileg, mind pedig szövegében egy erősen felfokozott lelkiállapotot, rettegést, reményt, dühöt valamint mindezekkel való szembenézést igyekeztünk lefesteni. Ezért is van az, hogy minden egyes eléneklés alkalmával ugyanolyan fájdalommal szakad bele a szívem. Valószínű ezek összhatása kelti életre a hallgatóság fejében a James Bond "hangzást", bár nekünk eszünkbe se jutott ehhez hasonlítani.

Nekem nagyon tetszett a Retikül színpadképe. Mire számíthatunk most az elődöntőben?

Tibor: Jelen esetben, főként a dalunk mondandója és üzenete miatt statikusabb interpretációra készülünk, viszont ami a legnagyobb öröm számunkra, hogy a zenekar mind a 10 tagja színpadon lesz!

Vannak elvárásaitok magatokkal és dallal szemben az idei versenyben?

Tibor: Már most is örülünk, hogy bekerültünk. Minden további eredmény bónusz számunkra!

Réka: A zenekar fő célja és egyben küldetése a minőségi szórakoztatás. Figyelünk arra, hogy zenénkkel mindig valami pozitívat adhassunk. Viszont, ahogy az éremnek is két oldala van, így akár a mi mosolyunk mögött is megbújhat olykor az emberi gyöngeség. Legyen ez a dal egy üzenet, hogy mindannyiunknak "megengedett" embernek lenni, annak minden fájdalmával és hibájával! Beszélni kell róla, segítséget kérni, nyíltan vállalni, hogy a mosolyunk hosszútávon őszinte lehessen és ne csak egy felfestett álarc!

Köszönöm és sok sikert kívánunk nektek mi is :-)

És most hallgassuk meg a dalukat:

Cseh Tamás

Bemutatjuk 2015 Harmónia-díjasait - Cseh Tamás, brácsa

Mgr. Art Cseh Tamás, ArtD. 1984-ben született Nagymegyeren. Jelenleg Pozsonyban él, ahol a Pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház szimfonikus zenekarának szólóbrácsása. A Bécsi és a Pozsonyi Zeneművészeti Egyetemen diplomázott, ahol 2014-ben doktorált.

Szólista, kamarazenész, illetve zenekari játékosként a világ leghíresebb koncerttermeiben muzsikált olyan művészekkel, mint pl. Edita Grúberová, Peter Dvorský, Anna Netrebko.

Szólistaként 2011-ben debütált a Kassai Filharmonikusokkal. Tagja több nemzetközi zenekarnak (pl. Bruno Walter Symphony Orchestra) és rendszeres vendége a Sendai Filharmónikusoknak Japánban.

Klasszikus zenei pályája mellett hű maradt gyökereihez, és feladatának tartja a népzene és a magyar nóta terjesztését. Zenekarával, a Cseh Tamás Banddel 2014 nyarán egy nagy sikerű japán koncertkörúton vett részt. Számos hazai és magyarországi néptánccsoport kísérőzenekaraként ismert, e mellett több népzenei lemezen szerepel, de lakodalmakban, illetve nótaesteken is hallható.

 

Cseh Tamás Band

 

Milyen érzés volt, mikor meghallottad a neved, hogy te lettél a Legjobb énekes/hangszeres muzsikus népművészet kategóriában?

Felemelő és megtisztelő érzés volt. Leginkább azért, mert felvidéki szakmai díjat kaptam. Köszönet a zsűri tagjainak, hogy pont engem választottak, talán az eddigi munkásságom alapján döntöttek így. Klasszikus zenei versenyeken kaptam díjakat, de a Harmónia díj az első ilyen jellegű elismerés.

Van a gyermekkorodban olyan momentum, ahol eldőlt, hogy zenész leszel, zenével fogsz foglalkozni?

A zene gyermekkoromtól meghatározó szerepet játszott az életemben. Igazán más nem is érdekelt. Zenészcsaládból származom, talán így ez nem meglepő. Amikor 8-9 évesen megkaptam dédnagyapám hegedűjét, egy örök kötelék alakult ki a hangszer és köztem, ami erőt adott a nehezebb időszakokban, illetve felelősségként éltem meg. Már nem ezen a hegedűn játszom, de nagyon szeretem.

HaddelHadd

HaddelHadd interjú – az új lemezről, a zenekarról

A nagyudvarnoki HaddelHadd zenekar két tagjával, Antal Tamás billentyűssel és Bíró Gábor basszusgitáros-énekessel Puha József beszélgetett a Pátria Rádió Pentaton című műsorában többek között az idén megjelent új lemezről és a zenekarról.

 

Az interjút most már olvasóink is meghallgathatják:

Köpöncei Dániel

Bemutatjuk 2015 Harmónia-díjasait - Köpöncei Dániel, basszusgitár

Köpöncei Dániel 1994-ben született Ipolyvisken. Tanulmányait az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskolában kezdte, ahol 15 évesen megalakította első zenekarát, mellyel számos iskolai és egyéb rendezvényeken lépett fel.

Alapfokú zeneismeretek nélkül, autodidakta módon tanult. Az érettségi után felvételt nyert a budapesti Kőbányai Zenei Stúdióba, ahol a III. évfolyam elvégzésével könnyűzenei előadóművész szakképesítést szerzett – igazgatói dicsérettel - és jelen pillanatban IV. évfolyamos diák basszusgitár szakon.

2013 nyarától a budapesti „Jazzup” zenekar aktív tagja, mellyel 2014 nyarán első díjat értek el az egri Trilla tehetségkutatón.

Két éve tagja a felvidéki „Elán Forever” és 2014 őszén tagja volt a „Swing” című film statisztazenekarának. 2014 telén a budapesti központú „Generation” partyzenekarral dolgozott egy luxushajón Skandináviában, továbbá vendégművészként -a jubileumi 50 éves nagykoncerten és egyéb fellépéseken- tagja volt a Solymos Tóni-féle Expressz zenekarnak. 2015 februárjától tagja a budapesti „Anima Soni” zenekarnak, amellyel vallásos témájú saját szerzeményeket játszanak.

Szerencseszombat - Nagy Laci „Gitano” zenekarában

Dániel számos elismert művésszel dolgozott együtt: az Express zenekaron kívül Takáts Tamással (Karthago), Farnbauer Péterrel (Elán), továbbá a Voice, az X-Factor és a Rising Star tehetségkutatók egyes szereplőivel. 2015 júniusától a „Szerencseszombat” és a „Magyarország Szeretlek” című műsorok zenekarának tagja, melyet Nagy Laci „Gitano” vezet.


Fellépés miatt te sem tudtál a díjátadón részt venni. Milyen érzésvolt, mikor megtudtad, hogy te lettél a Fiatal énekes/hangszeres muzsikus kategória győztese? Hogyan értékeled, hogy pont téged választottak? Ez az első díjad, ilyen jellegű elismerésed?

Nagyon megtisztelő volt, nem igazán számítottam rá. Amikor megtudtam, hogy van egy ilyen lehetőség először nem gondoltam arra, hogy ezt akár meg is nyerhetem, csupán az jutott eszembe, hogy egy kicsit megismerhetik munkásságom a bizottság tagjai, a felvidéki zenészek és a közönség is. Mint ahogy azt említetted is nem tudtam részt venni a díjátadón, mivel épp a Szerencseszombat c. élő lottóshow-ban dolgoztam, mint ahogy minden szombaton. Szerencsémre vannak somorjai rokonaim, így megkértem őket, hogy ha úgy alakul vegyék át a díjat és értesítsenek telefonon. Épp buszon ültem Budapestről hazafelé, mikor megtörtént a telefonbeszélgetés és nagynéném sírva közölte, hogy én nyertem a díjat. Hirtelen nem tudtam, hogy reagáljak, egy buszon mégse kiabálhatok örömömben, de nagyon megtisztelve éreztem magam, nagy boldogság volt. Hazaérve természetesen megünnepeltem a szüleimmel, barátaimmal.

Sipos Dávid

Bemutatjuk 2015 Harmónia-díjasait – Sipos Dávid, szaxofon

A gútai Sipos Dávid 1976-ban született. Zenei tanulmányait Budapesten, Muck Ferencnél és Ávéd Jánosnál végezte.

Szerepelt Pély Barna, Romhányi Áron és Nagy Laci ”Gitano funky” műsorában, továbbá tagja volt Gönczi Gábor zenekarának is. A Tsunami Fusion Band nevű együttessel 2011-ben megnyerték a budapesti A 38-as hajó zenei versenyének jazz kategóriáját.

Tsunami Fusion Band - A38

Dávid rendszeresen szerepel a gútai Alma Art Polgári Társulás emlékműsoraiban és a Gútai Lírán is.

A Kor-Zár együttesben a "Búcsú a holnapért” című albumon szerepelt először, és azóta a zenekar állandó tagja lett, valamint szintén tagja Vadkerti Imre és Korpás Éva zenekarainak, ezenkívül több más produkciónak. Tavaly az újjáalakult Klinika zenekar oldalán is felbukkant.

 

Fellépés miatt nem tudtál a díjátadón részt venni. Milyen érzésvolt, mikor megtudtad, hogy te lettél a Legjobb énekes/hangszeres könnyűzene kategóriában?

Nagyon örültem, nagyon jó érzés volt, hiszen szakmai díjról van szó. Először csak azt gondoltam viccelnek a srácok, Emmer Pétertől és Zsapka Attilától tudtam meg sms-ben a jó hírt, hogy én nyertem meg a könnyűzenei kategóriát.

Ez az első díjad?

Ez a első, amit én kaptam, de a Kor-Zár zenekarral 2012-ben kaptunk mát Harmónia díjat és 2015. augusztus 19-én Budapesten az Országházban átvehettük a Külhoni Magyarságért Díjat is.

Kor-Zár

Hogyan emlékszel vissza, mik azok a fontos momentumok gyermekkorodból, amik meghatározták, hogy zenész leszel, zenével fogsz foglalkozni?

Igazából zenész családból származom, így adott volt a dolog. Mindig zeneközelben voltam. 8 éves koromban kezdtem el tanulni a gútai művészeti alapiskolában zongorát, mellette volt egy sulis zenekarunk, ahol doboltam. Ez kitartott 15 éves koromig, majd váltottam. Elkezdtem hegedülni, ami 10 évig meg is maradt.

És a szaxofon hogyan került a kezedbe?

Először 21 évesen fogtam kézbe apu javaslatára és 10 éven át csak autodidakta módon tanultam, ami nem éppen tett jót, mivel az alapok kimaradtak. Ezt sajnos most kell bepótolnom. 32 évesen kezdtem el tanulni Budapesten az első mesteremnél Muck Ferencnél, akinek nagyon sokat köszönhetek. 3 év után jött egy váltás, amikor is egy másik nagyon jó tanárhoz, Ávéd Jánoshoz kerültem. Most jelenleg Pozsonyban, Radoslav Tariškánál tanulok.

Radovan Tariška, David Hodek, Orbán György társaságában

Lassan itt az év vége, hogyan értékeled a 2015-ös évedet?

Hála a Jó Istennek nagyon jó évet tudhatok magam után: sok jó zene, koncert, szép helyek és sok jó ember társasága töltötte ki. Jól fog jönni egy kis pihenés most az elkövetkező ünnepek alatt, hiszen addig is minden nap koncertezem.

És milyen zenei feladatok várnak téged 2016-ban?

Tervek és feladatok vannak bőven, melyek már az idén elkezdődtek, hiszen Korpás Éva lemezét fejeztük be éppen a napokban, melynek ma este lesz a bemutatója a komáromi Jókai Színházban.

Jövőre pedig Vadkerti Imrével és Zsapka Attilával tervezünk új saját dalokból egy lemezt kiadni, valamint remélhetőleg Vadkerti Imre új szólólemezét is rögzítjük, ami már készülőben van.

Korpás Éva zenekara

Az egyik legkeresettebb felvidéki zenész vagy, aki különböző stílusokban tevékenykedsz. Hogyan látod most 2015-ben a szlovákiai magyar zenei életet? Kapnak a zenészek elég lehetőséget?

Őszintén szólva megint csak azt tudom mondani, hogy Hála Istennek én nem panaszkodhatom, mert nagyon sokat játszom és a visszajelzésekből ítélve jó az amit csinálunk és van is rá igény. De sajnos tudom, hogy nagyon sok jó zenész otthon ül és nem mutathatja meg a tudását, és nem élvezheti azt, amire feláldozta az életét.

Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert kívánok neked :-)

 

Dáviddal különböző formációkban egész december 23-áig találkozhatunk. Hétfőn a Kantha Dóra alapítvány javára adnak koncertet, 16-án pedig Királyhelmecen folytatódik a turné Vadkerti Imrével és Zsapka Attilával.

 

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk

Kovács Sándor (Reload)

Hazai-mutató: Peredről a beatbox élvonalába

A peredi Kovács Sándor (Reload) pár napja jelentette meg a Grand Beatbox Battle nemzetközi versenyre készített videóját. A 2009-óta a svájci Bázelben megrendezett nemzetközi verseny, a világbajnokság után a legnagyobb szabású beatbox rendezvény.

Sanyi 2013-ban nyerte meg a szlovákiai országos beatbox bajnokságot, 2014-ben Budapesten elődöntőig jutott az OSF (Offline sport games) fesztivál versenyén. Idén májusban pedig a berlini világbajnokságon képviselte Szlovákiát.

Mióta foglalkozol zenével és azon belül a beatbox-szal?

Körülbelül 8 éve éreztem rá a dologra, de komolyabban 2009-től kezdtem el gyakorolni, mikor is megismertem a magyarországi beatbox családot Budapesten és láttam hová lehet benne fejlődni.

És honnan jött maga a beatbox?

Egy középsulis osztálytársam beatboxolt, ami egyből megtetszett, és utána találtam egy videót Eklips francia beatboxerről, mely annyira inspirált, hogy a mai napig nem hagytam abba a gyakorlást.

Kovács Sándor

Használsz valami hangszert, vagy egyéb kütyüket :-) ?

Jelenleg egy Loopstation gép használatát tanulgatom, mellyel sávonként lehet hangot felvenni és teljes zeneszámokat létrehozni egyetlen mikrofonnal.

Milyen tervekkel vágsz neki majd az új évnek?

Természetesen márciusban Svájcba készülök a Grand Beatbox Battle versenyre. De nyáron a pozsonyi Hip Hop Žije fesztiválon indulok ismét a szlovákiai bajnokságon.
A jövőben szeretnék együttműködni énekesekkel ének+beatbox formában, vagy akár hangszerekkel is kísérve. Egy ilyen közös projekt már elindult a For You acapella együttessel, ahol szólóban is beatboxolok, valamint közös dalokban is közreműködök velük.

Sanyi! Köszönöm és sok sikert kívánok nem csak a svájci versenyen :-)

 
Grand Beatbox Battle 2016 Wildcard

My Wildcard Video for the 2016 Grand Beatbox Battle :)Youtube: https://youtu.be/tw08ChWktpIInstagram : https://instagram.com/reloadbeatbox/

Szerző: Reload, 2015. október 30.

 

Reload elérhetőségei:

Facebook
Instagram

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk

Phoenix RT

Phoenix RT interjú – az új lemezről, tervekről

A csallóközcsütörtöki Phoenix RT énekesével, basszusgitárosával, Puss Tamással Puha József beszélgetett a Pátria Rádió Pentaton című műsorában többek között a hamarosan megjelenő új lemezről és a tervekről.

 

Az interjút most már olvasóink is meghallgathatják:

The Grove

„...a zenénk által kijöjjön az emberekből a feszültség“ - The Grove

A The Grove 2013 telén alakult Dunaszerdahelyen. Hogy hogyan indul be egy zenekar élete, hogy mi is az a „green power“ és a nemrég megjelent EP-ről beszélgettem Soldierrel, GyStoreral és Farkyval.

 

Szerintetek mi kell ahhoz, hogy az ember fia elindítson egy zenekart?

Soldierr: Jó ötletek, jó emberek, sok türelem és jó környezet!

 

A The Grove valami újat, szokatlant hozott a zenei életbe. Milyen stílusba határolnátok be a zenéteket?

Farky: Saját megnevezése van a stílusunknak - ez a TRASHBEAT - sok Drum'n 'Bass elemet használunk, az elektronika egy metálosabb oldalát, inspirálódunk abból, amit a világból kapunk.

 

A ConnAction és BasskonTroll bulisorozatok mellett idén először rendeztétek meg a Greenland fesztivált is. Meséljetek erről, a kezdeményezésről, a szervezésről. Hogyan értékelitek ti magatok az eseményt?

GyStore: Mindig is szerettünk bulikat szervezni, hogy vigyük a zászlót, és ha már így benne vagyunk a klubéletben, arra gondoltunk, hogy miért ne próbálhatnánk meg egy open air partyt rendezni. Létrejött egy négy fős csapat, aki az egészet irányította. Nagyon örülünk, mert sokan belekapcsolódtak a szervezésbe és segítettek amiben tudtak. Bár ez volt az első ilyen próbálkozásunk, nagy örömünkre sokan eljöttek. Jó volt látni a táncoló embereket, ami hajtja az embert és egyben visszaigazolás is arról, hogy jól csinálta. Természetesen voltak bakik is, amikből tanultunk, hogy legközelebb még jobbra tudjuk csinálni.

 

The Grove

 

Augusztus 28-án jelent meg az első EP-tek az angliai Red Alfa Records kiadásában. Milyen út vezetett idáig?

Farky: Először is, nagyon sok számot írtunk, hogy minél több koncertidőnk legyen. Az idő során elég anyag gyűlt össze, amivel még most is dolgozunk és próbáljuk magunkat behozni.

Soldierr: A dalokat mindig jam sessionökkel kezdtük, amikből aztán kiforrtak a kész trackek.

GyStore: Egy nagyon jó angliai ismerősömnek köszönhető a kapcsolat a kiadóval. Elküldtem neki pár zenénket, megtetszett és felajánlotta, hogy kiadják egy számunkat. Végül, mivel több zenét küldtünk, EP lett belőle.

 

Hol hallható, hol tölthető le, vásárolható meg a Green is the colour?

Soldierr: Netes megjelenésről van szó, 30 online felületen található meg, a fő csatornák a Beatport, Itunes, Spotify, vagy pl. a JunoDownload.

 

Nagy öröm egy zenekarnak amikor kiadják munkája gyümölcsét. Hogyan ünneplitek meg?

GyStore: Szeptember 25-én rendezzük meg a Connaction IV-et, ami nagyon különlegesnek ígérkezik. Nagyszombatból, Kassáról és Budapestről érkeznek hozzánk Dj-k, hogy együtt ünnepeljük meg az EP keresztelőjét a dunaszerdahelyi NFG klubban. Mi már nagyon várjuk!

 

Mik a terveitek a jövőre nézve?

Soldierr: A nagyalbum már itt van a nyakunkon, és most még többet szeretnénk ezzel foglalkozni. Plusz terveink között szerepel, hogy csinálunk egy bermuda turnét úgymond, mely egyenlőre Ausztriát, Magyarországot és Szlovákiát takarná.

 

Mi a küldetése a The Grovenak?

Soldierr: Azt akarjuk, hogy a zenénk által kijöjjön az emberekből a feszültség és átérezzék a szabadságot, és átadni ezt a trashbeates cyberpunk életérzést! Step on da green flash every day all night :D

 

Sok sikert kívánok!

Varga Bianka, ATEMPO.sk

Tömöl Gabriella és Sósik Szilárd

Beköltözött a klasszikus zene a Gombaszögi Nyári Táborba

A pelsőci Korona énekegyüttes rendhagyó akcióba fogott: nyáron klasszikus zenei sátrat nyitott a Gombaszögi diáktáborban. Itt 4 kényelmes fülke, 8 különböző témakörű félórás zenehallgatási lista, egy-két érdekes háttérinformáció és egy kis megvendégelés várta az érdeklődőket. 

Tömöl Gabriellát kérdeztük, hogyan talált otthonra a klasszikus zene a táborban.

 

Hogy fogadták a táborlakók a sátrat és a foglalkozásokat?

Elvárásainkat meghaladva: jól!

Ez tényleg rendhagyó kezdeményezés. Pont ezért fogtunk hozzá, mert úgy éreztük, ideje - ahogy az egyik riportban írták - becsempészni a kóruskultúrát/ a klasszikus zenét a fiatalok tudatába. Egy alkalommal beültem egy más témájú (az összeesküvés elméletekről szóló :) )előadásra és a végén megkértem a résztvevőket, hogy mondják el, milyen asszociációik támadnak a kórus szó hallatán. A következők hangzottak el: templom, öregek, szomorúság, rakott szoknya, dohos szag. Ezek kemény szavak egy fiatal lelkes karvezetőnek, de fontos alap, hiszen ők (is) a célközönség.

Amikor készültünk a táborra, nem hittük, hogy lesz olyan, mikor el kell küldenünk érdeklődőt azzal, hogy sajnos most nincs szabad fülke, jöjjön vissza kicsit később.

Főleg a zenei kínálatra, a válogatásokra kaptunk nagyon sok dicséretet, lettek visszajáró hallgatózók. A másik nem várt (de remélt!) siker, hogy minden foglalkozásunkon sikerült megénekeltetni a "közönséget", többszólamban is!

 

Kik voltak az érdeklődők?

Két csapatra osztanám őket. Volt sok igazán fiatal, tizenéves, akik zeneiskolába járnak, hangszeren játszanak, vagy itt-ott kórusban énekelnek. Ők jellemzően jegyzetelgettek, illemtudóan kérdezősködtek, sokmindenbe belehallgattak.

A másik csapat pedig a kb. 25 év fölöttiek. Vagyis azok, akik már lassan túl vannak egyetemista éveiken, lassan munkahelyet, társat választanak - kicsit tudatosabban keresik az állandó értékeket. De volt, aki gondolkodni jött hozzánk, volt aki kikapcsolódni, merengeni, vagy egy jót aludni.

Több szervező is beült. Ez nagyon megtisztelő volt és fontos, hiszen tőlük függ, hogy leszünk jövőre, vagy sem.

 

És lesztek?

Kezdettől fogva örvendünk a szervezők támogatásának. Minden segítséget és felszerelést biztosítanak számunkra. Ők is tudják, hogy új - hiánypótló műfajjal próbálkozunk. A Gombaszögi Nyári Tábor színvonalas, széles spektrumú rendezvény. Évről évre egyre több diák, értelmiségi, felvidéki magyar fiatal látogatja az előadásokat, kerekasztalokat, koncerteket. Idén, ha jól tudom csak a bentlakók száma elérte a 2000!

Vagyis a válasz: igen, leszünk, csak teljesen más formában!

 

Milyen formában és miért?

Mert felmértük a terepet és lett sok tapasztalatunk! Az új célkitűzés a zenében való aktív részvétel támogatása és azok elérése is, akik tényleg nálunk adnának először esélyt a klasszikus zenének. Új célok, új utak :)

 

Mi az, hogy aktívan részt venni a zenében?

Megszólaltatni egy dalt, egy hangszert. Részt venni a zene születésében, alkotni, bele adni valamit a legtitkosabb önmagunkból. Nem is olyan régen, aki zenére vágyott, az énekelt, ilyen-olyan hangszeren játszott - a zene/ zenélés aktivitás volt. Most mindenünnen dől ránk a sok zene. Nem hogy énekelnünk nem kell, gyakran még akarnunk sem kell, akkor is szól valahol valami. Passzív befogadók lettünk. Így valahogy elsorvadt az "én csinálom" igény. Sőt, gátlásaink lettek és már csak akkor énekelünk vagy táncolunk, ha mondjuk felöntünk a garatra. Működik ez visszafelé is: ha meglátunk valakit, aki jóízűen dalolászik, vagy felszabadultan táncol, akkor megjegyezzük, hogy "már biztosan nem szomjas"!

Sósik Szilárd mondta a csütörtöki beszélgetésünkön: Azt mondják nekem: "Énekelj valamit!" kb. ugyan olyan, mintha azt mondanák: "Told le a gatyád!" :) 

Az éneklés intim dolog.

 

És milyen utak vezetnek az új célokhoz?

Megálmodtunk egy nyitottabb, közvetlenebb sátort, amely ügyesen beilleszkedik a természetbe, a környezetbe. Sok táborlakó hobbi zenésszel ismerkedtünk meg. Az ő veléményük fontos lehet az eszközök kiválasztásánál. Szeretnénk sok-sok hangszert. Teret és időt beszélgetésekre. Aztán véndégeken gondolkodunk és különböző "műhelyeken". Egy-kettőre elszalad ez az év...

 

 

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk

Tömöl Gabriella

Klasszikus és kóruszene a Gombaszögi Nyári Táborban

Idén első alkalommal kórusénekléssel és klasszikus zenével is találkozhattok a Gombaszögi Nyári Táborban. Mindez a pelsőci Korona énekegyüttesnek és vezetőjüknek Tömöl Gabriellának köszönhető. Az ötletgazdával beszélgetünk.

 

„A Korona énekegyüttest 2012 Karácsonyán alapítottam, mikor 13 budapesti év után hazaköltöztem Gömörhorkára. Az együttes alapja a nagymultú Pelsőci nőikar kemény magja. Ahogy telnek a hónapok és évek egyre többen leszünk. Jelenleg 18 tagot számlálunk.

Mi a kórus rabjai vagyunk és azt hiszem a tagok nevében is mondhatom: hisszük, hogy ezzel kicsit jobbá tesszük a világot. Mi biztosan kiegyensúlyozottabbak, boldogabbak vagyunk attól, hogy összetartozunk, együtt és igényesen töltjük a szabadidőnket, céljaink vannak, sok közös programunk, élményeink. A kórus olyan értékekre tanít, aminek mindenki hasznát veszi az életben. Legfőbb eszköze, a hangszerünk- az emberi hang pedig mindenki számára ingyen elérhető.

Ez az eszmei alapja minden szereplésünknek, rendezvényünknek, megmozdulásunknak.” - kezdte Gabi.

 

Mit takar a Korona sátor elnevezés, ahol majd személyesen találkozhatunk veletek? 

Ez az énekegyüttes önálló komolyzenei sátra. A táborban mi leszünk a klasszikus és kóruszene követei. 

 

Ez egy újdonság, honnan jött az ötlet? 

Múlt nyáron néhányan részt vettünk a Nagy Ölelésen. Krasznahorka büszke vára az egyik kedvenc énekelnivalónk, egyértelmű volt, hogy ott kell lennünk, ölelnünk és énekelnünk. Déli tűző napsütésben vártuk végig a hosszadalmas regisztrációt. Több száz táborlakó kígyózott a várhoz, de mindenki kedves, mosolygós volt. Az emberek előzékenyek, türelmesek voltak. Énekeltek, beszélgettek. Otthon éreztük magunkat. Ez egy fantasztikus hely, szuper résztvevőkkel. Boldogok vagyunk, hogy itt a közelünkben van! Nem kérdés, hogy mi is hozzuk a részünket. Bedobjuk a "nagyközösbe".

 

Korona énekegyüttes

 

Milyen programot kínáltok a látogatóknak?

Kétféle programmal készülünk:

A Korona sátorban, mint egy zenei étlapról lehet majd válogatni: különböző stílusok, hangulatok, témakörök várják a hozzánk látogató táborlakókat. Biztos vagyok benne, hogy mindenki talál kedvérevalót és az is közel érzi majd magához a műfajt, aki eddig nem foglalkozott, nem találkozott vele. A sátort kényelmesre, otthonosra tervezzük. Az ügyeletes Királylányok- házigazdák minden napra finomságokkal is készülnek.

A Korona foglalkozások célja, hogy közelebb hozzuk a kórus műfaját: töröljük az elavult előítéleteket, új, praktikus, divatos, illatos ruhába öltöztessük az együtténeklést.

 

A RÉSZLETES ZENEI PROGRAM

 

Kiket szeretnétek megcélozni? 

Minden táborlakót. Aki egy ilyen szellemiségű táborba eljön, akit ilyen jellegű programok foglalkoztatnak az arra vágyik, arra nyitott, amit mi az együtténekléstől, a zenétől kapunk: pl. közösségre, feltöltődésre, művelődésre, előrelépésre...stb. Így máris közös nevezőn vagyunk.

Az énekóra és ezzel a klasszikus zene oktatása hetedik osztályban befejeződik. A legtöbb fiatal számára ez az utolsó lehetőség, hogy közel kerüljön ehhez a zenéhez, hogy valaki bevezesse a csodák birodalmába. Ez a klasszikus zenének nem baj, de a fiataloknak nagy veszteség! Pont mikor már önálló gondolataik lennének, mikor jönnek az első szerelmek, mikor elkezdik keresni a példaképeket, önmagukat. Megnyílik a lelkük. Mikor elveket, életszemléletet, új utakat keresnek.

Egy "lehetőség" szeretnénk lenni. Kinek megerősítés, kinek új ajtó.

 

Milyen elvárásaitok vannak az első évtől, mi a cél?

A minimum a tapasztalatgyűjtés, a maximum a világmegváltás :D

 

Köszönöm a beszélgetést és sok élményt kívánunk a kórusnak, neked és a Korona sátorba látogatóknak.

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk

H.A.L.

Hazai-mutató: H.A.L. - Hang alatt a lárma

Új alternatív rock zenekar jelent meg a felvidéki zenekarok színes palettáján, a kamocsai Hang alatt a lárma, azaz H.A.L. Nemrégiben a Komáromi Napokon adtak egy rövid koncertet, ennek kapcsán kerestem meg a zenekar basszusgitárosát, Szabó Gábort.

 

Hang alatt a lárma - nem túl szokványos név ez egy zenekarnak, miért döntöttetek mellette?

SZ.G.: Az igazság az, hogy sokáig név nélkül dolgoztunk, úgy gondoltuk, hogy majd a megfelelő impulzust úgyis megadja egy külső ok vagy esemény, és majd akkor választunk egy zenekarnevet. Ez valóban így lett, jelentkezni akartunk a tavalyi Gombaszögi Nyári Tábor pályázatára, a Szlovákiai Magyar Dal Napjára és akkor kellett gyorsan egy nevet találni. Kb. 40 név közül választottuk ki ezt, de nagy megfejtést nem kell köré gondolni, leginkább az a kettősség motivált, hogy mind a hang, mind az effektek "zaja" benne legyen a névben.

 

Hogyan jött az együtt zenélés gondolata?

SZ.G.: Nem is tudom, talán volt bennünk valami közlési kényszer, zeneileg és talán lírai vonalon is. Én amatőr szinten basszusgitároztam, testvérem, Dávid pedig a konzervatóriumot elvégezve gitárt tanított Érsekújvárott. Aztán azon gondolkodtunk, hogy kéne valamit kezdeni magunkkal zenélés terén, jó lenne egy dobost keresni magunk mellé. Végül unokatesónk segítségével akadtunk rá Tomira, ők ketten korábban együtt zenéltek a Kancsapdában. Megegyeztünk, hogy jammelünk egyet-kettőt, aztán meglátjuk. Később, ahogy az első számaink megszülettek, és megkérdeztük az ismerőseinket, hogy mit szólnak hozzájuk, és rendre az volt a válasz, hogy egész jó, csak ének nélkül kicsit üres. Így kerestem fel Bogit, aki tavaly februárban csatlakozott a csapathoz, és azóta változatlan a felállás.

 

A koncert felvezetőjében elhangzott, hogy alig két éve alakultatok, Kamocsán próbáltok. A dobosotokat leszámítva viszont senki sem Kamocsáról származik, akkor hogy is van ez?

SZ.G.: :-) Hát igen, ez eléggé komplex, vándorlós sztori, aminek valószínűleg még mindig nincs vége. A diákkorunkat Bogival-Dáviddal kassai Ipariban töltöttük, igaz, nem teljesen egy időben. Aztán a sors úgy hozta, hogy Dávid maradt Újvárban, Bogi Komáromban ragadt az egyetem után, én is itt telepedtem le, Tomi viszont fél lábbal még mindig Brünnben van a munkahelye és a tanulmányai miatt.

 

De akkor mégis hogy lett Kamocsa a központ?

SZ.G.: Ennek egészen prózai oka van: ez volt a legegyszerűbb és leglogikusabb megoldás. Tomi így is, úgy is ott horgonyzott, Dávidnak Újvárból, nekem Komáromból kellett utaznom, ha közös projektben gondolkodtunk, s később Bogi is Komáromból jött. Így Kamocsa pont kapóra jött: a két város közt van majdnem félúton.

 

H.A.L.

 

Beszéljünk a zenétekről. Három szóban hogyan tudnád jellemezni?

SZ.G.: Alternatív rockzene, effektekkel. Ez pont három szó, igaz? :-)

 

És egy mondatban?

SZ.G.: Többszörösen összetett mondatokban egész jó vagyok. :-) Komolyra fordítva, én azt érzem, hogy még nem forrt ki az igazi stílusunk és hangzásunk, és ennek több objektív és szubjektív oka van. Egyrészt, nagyon friss még a csapat, nyilvánvaló, hogy az ember először ide, majd odakap, hol ilyen, hol olyan zene inspirálja. Továbbá, a zenei múltunk, tudásunk is eltérő, de az elképzeléseink is sokszor azok, és ezt kell összehangolni a valós zenei tudással, amivel rendelkezünk. Majd van az elektronika és a kütyük iránti vonzalom. Azt hiszem, ezen a téren az ambíciók kicsit túlnőttek a valósan ráfordítható idő mennyiségén, de dolgozunk rajta hogy ez megváltozzon. Ezek a faktorok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egy eklektikusabb felhozatallal álljunk a színpadra. Úgy gondolom azonban, hogy a számok eltérő jellege ellenére van a munkánkban egy olyan esszencia, egyfajta egyediség, ami nem csak nekünk, de a közönségnek is tetszhet.

 

A koncerten csak saját dalok hangzottak el, de gondolkodtatok esetleg más együttesek dalainak feldolgozásán is?

SZ.G.: Ennek a lehetőségét sose zártuk ki, el is kezdtünk dolgozni egy-két szám feldolgozásán, de egyelőre a fiókban tartjuk ezeket. Hosszú távon viszont mindenképpen a saját dalok írása a cél.

 

A szöveg és a zene is saját termés?

SZ.G.: Igen, bár a szövegek nagyobb része "kiszervezésre került", ha szabad így fogalmaznom. Musinszky Claudia, Szászi Zoltán, Z. Németh István és az utóbbi időben Hegyi Krisztina verseivel, szövegeivel dolgozunk. De a zene teljes mértékben saját ötleteken alapul.

 

Mégis, melyik együttesek munkájából merítetek ihletet?

SZ.G.: Elég hosszú lenne a lista... amióta beindult az online streamelés lehetősége, pl. a Spotify-ra, Bandcamp-re gondolok, azóta lényegében nincs nap, hogy ne fedeznék fel valami újat, egyébként egészen elképesztő és kicsit ijesztő is, hogy mekkora a kontraszt a rádiók felhozatala és az online tartalmak közt. Van olyan, hogy egy jó együttes zenéjéről nem bírok lejönni, egy időben pl. Sigur Rós-t hallgattam nap, mint nap. Aztán Lamb-et. Funkadelic-et. Aztán Jamiroquai-t, de azt tényleg rongyosra. Most félretettem őket is, jelenleg Jane's Addiction-t hallgatok leginkább, de alig várom, hogy a Muse új albumát elejétől a végéig odafigyelve végig tudjam venni. Persze a Felvidéken is van nem egy olyan együttes, akiknek nagyon szeretem a zenéjét, Gwerkowa, Jóvilágvan, Royko Passage, Aylen's Fall, Renton and the Error Jam - azt hiszem, ez elég tisztességes merítés. Persze ezek leginkább az én kedvenceim, de biztosan van átfedés a többiek által hallgatott együttesek és az itt felsoroltak között.

 

 

 

Mik a terveitek a jövőre nézve?

SZ.G.: Elsősorban az időnkkel próbálunk jobban gazdálkodni, mert annak eléggé szűkében vagyunk. Több dalt szeretnénk írni, jelenleg elég rövid, 50 perces műsorunk van. Néha-néha a próbateremben felveszünk egy-egy számot, amit kiteszünk majd a Soundcloud oldalunkra, ebből jelenleg csak kettő van. Jó lenne eljutni egy EP-ig, de ez elég távolinak tűnik.

 

Várható-e album valamikor a közeljövőben?

SZ.G.: Szerintem nem, legalábbis két éven belül biztosan nem. Rengeteget kell dolgozni a dalokon, érnünk kell még, sok a tanulnivaló és bizony sok tekintetben fejlődnünk kell. De mindenképpen jó lenne kiadni valamit, hisz az egy egyértelmű mérföldkő lenne a zenekar életében.

 

Némiképp én is zenében mozgó ember volnék. Úgy érzem, hogy a hangzáson "lágyítana", jót tenne neki egy billentyűs alap. Nem gondolkodtatok még rajta, hogy egy billentyűsnek is helye volna a csapatban?

SZ.G.: Ó, dehogynem! Engem eleve vonz egyes analóg szintik hangja, de a basszusgitár és a saját kis pedáljaim mellett párhuzamosan ezzel már nem tudnék, nem tudok foglalkozni. Viszont akár azt is mondhatnám, hogy folyamatosan nyitott egy pozíciónk egy billentyűs számára. Ideális esetben ez persze nem csak szintetizátorokon való játékot jelentene, hanem általános kütyüügyi és effektológusi szerepkört is. Erős túlzás lenne ha azt állítanám, hogy nagyon rágyúrtunk egy ilyen csapattag keresésére, de lépések már történtek - egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel. Meglátjuk, mit hoz a jövő, mi mindenesetre nagyon nyitottan állunk ehhez a témakörhöz.

 

Gábor! Nagyon köszönöm a riportot. További eredményes zenélést, zeneszerzést, szövegírást és sok sikert kívánok a jövőre tekintve!

A zenekarral többek között találkozhattok a Kürti Borfesztiválon, de ha szavaztok rájuk akár a Gombaszögi Nyári Táborban is feltűnhetnek.

 

A H.A.L. tagjai:

Finta Dobos Boglárka – ének
Pál Tamás – dob, ütősök
Szabó Dávid – gitár
Szabó Gábor – basszusgitár

A zenekar elérhetőségei:

Facebook
Soundcloud

Fagyas Róbert, aTEMPO.sk

Aylen's Fall

Az Aylen's Fall sikerrel zárta az ÉTER Plusz tehetségkutatót

Véget ért az ÉTER Plusz tehetségkutató, ahol az Aylen's Fall képviselte Felvidéket. Több mint 100 jelentkező közül választották ki a komáromi zenekart és jutott a 18 döntős közé.

Egy napot töltöttek el Egerben, ahol a döntő zajlott. „Szuper volt a környezet és a légkör is, nem volt érezhető a versengés. Új barátságok születtek és együtt tudtunk örülni egymás sikereinek. Sokkal inkább fesztiválhangulat volt, mintsem tehetségkutatós, szóval, nagyon jól éreztük magunkat.” - mondta Osváth Lajos, a zenekar basszusgitárosa.

A zenekar fellépési lehetőséget nyer az budapesti A38 színpadára, valamint 2 dal keverését és 20% stúdiókedvezményt a Denevér Hangstúdióban.
Ezen kívül a legjobb szólógitáros díját Schulcz Miro és a legjobb basszusgitáros díját Osváth Lajos kapta az Aylen's Fall-ból.

 

A zenekar egyre több elismerésben részesül. „Ez mindig és mindenkitől nagyon jó érzés, ilyen szaktekintélyektől pedig, akik most értékeltek bennünket, különösképpen nagy megtiszteltetés.”

A zsűriben ott volt:

Nagy Gábor "NG", zsűri elnöke - Wisdom, NG's Candlelight énekese, dalszerző, énektanár
Újfalusi Gábor - a Hangfoglaló Magyar Közművelődési Intézet Programigazgatója.
Tadeusz Rieckmann - A Dalriada dobosa, vokalistája, a Sunwharf énekese
Nagy Nono Norbert - zenész, gitár tanár, Shamanize Records kiadó művészeti vezetője
Temesi Berci - RTL Klub zenei rendezője
Oláh Szabolcs - Dalszerző-szövegíró, producer, előadó

 

A zenekar továbbra sem pihen. Újabb megmérettetéseken vesznek rész, hisz ott vannak a legjobbak között a Pulzus tehetségkutatón is és biztos láthatjuk őket majd a Szlovákiai Magyar Amatőr Zenekarok 2. Szemléjén is.

„A nyáron készülünk több fesztiválra és emellett dolgozunk az új dalokon is. Az Éteren, ahogy említettük fellépési lehetőséget nyertünk az A38 színpadára egy nagy zenekar előtt, ami az egyik dédelgetett álmunk volt. Pontos dátumot még nem tudunk, de úgy gondoljuk, ez is megvalósulhat őszig.” - tette hozzá végül Lajos.

Mi a zenekarnak további sok sikert kívánunk, ti pedig addig is hallgassátok a Rebirth című dalukat :-)

 

Páko Mária

Hazai-mutató: Páko Mária a versek és gitárok bűvöletében

Az idei Tompa Mihály Országos Verseny sem múlhatott el Páko Mária és a zenélő fiataljai nélkül. Rimaszombatban és környékén ismert és elismert gitáros, zenész, tanár és nevelő egy új formációval lepte meg a közönséget és a zsűrit is.

A sikeres megmérettetés után most már egy újabb esemény miatt hangos Páko Máriától Rimaszombat. A következő sorokban erről is többet megtudhatunk:

 

Több éven át a Tompa Virágaival voltál részese a Tompa Mihály Országos Versenynek. Idén egy új csapattal jelentkeztél. Kik ők?

5 éven keresztül dolgoztam, zenéltem a Tompa Virágaival, de az idén gondoltam egy nagyot és beneveztem a Gitáros Sokk-ból a jobban gitározó, éneklő gyerekeket Csillagvirág néven. Úgy érzem az idei versenyre sikerült egy nagyon jó megzenésítést is készítenem: Ágh István Virágosat álmodtam című csodás, ám rövid versét és Heine Mint egy virág olyan vagy költeményét kapcsoltam össze, melyekből született az egyik eddigi legszebb alkotásom.

 

És kezdésnek a harmadik helyen végeztetek. Hogyan értékeled a szerepléseteket?

Igen, aranysáv 3. helyezés. Bombasztikus :-) Nem vártam ezt az eredményt. Már a kerületi selejtezőn, Losoncon is meglepetés volt az aranysáv 1. helyezés, magunk mögé utasítva a nagytudású zenészeket, gitárosokat. Megdöbbentem, az én GitárManóim csodálatosan zenéltek :-)
Igaz nem könnyű velük sem, a vége felé unták annyiszor ugyanazt játszani. De hát maximalista vagyok ebben, pontosságot, fegyelmet követelek :-)

 

Páko Mária és a Csillagvirág

 

Milyen terveitek vannak a Csillagvirággal?

Továbbra is új dalokat fogok komponálni nekik, remélem szebbnél-szebb versmegzenésítések születnek. Meglátjuk milyen lesz a kitartásuk, nem száll-e fejükbe a dicsőség és meg marad-e továbbra is az igyekezetük. Fontos, hogy amit csinálnak, csináljak szeretettel és olyan odaadással mint eddig. Természetesen én mindent elkövetek, hogy legyen folytatása, hisz ezért élek :-)

 

És van lehetőség fellépni, szerepelni? Hisz kell a visszajelzés, a közönség a fiataloknak is.

Annyi a meghívás, hogy már néha sok is :-) De minden meghívást igyekszem elfogadni és örömmel megyünk, ahová hívnak.

 

Holnap is lesz lehetőségük bemutatkozni. Egy új kiállítás nyílik Rimaszombatban, ami neked köszönhető. Mit kell erről tudni?

Ez a hétvége különleges lesz számomra. Holnap kiállítják a Gömöri Múzeumban a kincseimet, a gitárjaimat. A hivatalos megnyitó délután háromkor lesz és itt jelenünk meg az együttesekkel, valamint szombaton a Múzeumok éjszakáján is fellepünk a Városi Galériában.
A szombati nap egy másik szempontból is fontos része lesz életemnek. Visszajelzést kapok arról, amit eddig letettem az asztalra. De maradjon most ez még titok :-)

 

Térjünk vissza még a kiállításra. Mi lesz a megnyitó programja?

Erre az alkalomra zenésítettem meg Pósa Lajos Szegény zenész című versét, melyet két csodás zenész kíséretében fogom előadni: Evina Reichelová a Tompa Virágaiból fuvolán, kolléganőm Füzér Henike pedig hegedűn csatlakoznak hozzám.
Mivel 30 évet dolgoztam a Diákotthonban (onnan ismernek országszerte), ahol sok zenészt neveltem ki és indítottam utukra, közülük hívtam meg két értékes embert: Robo Černý basszusgitárost és Marek Botev énekes-gitárost. Történelmi pillanatok lesznek, hisz 25 év után ismét együtt zenélünk majd, aminek nagyon örülök. Tehát a műsort szinte csak a tanítványaim adják, amit logikusnak tartok, ők is a kincseim, mint a gitárjaim :-)

 

 

Mekkora a gitárgyűjteményed és hogyan sikerült ezt összegyűjteni? Melyik a legértékesebb darab számodra?

Mintegy 120 húros hangszer, gitár, mandolin, lant, bendzsó alkotja a gyűjteményt, amit 25 éve gyűjtögetek. Május 12-én majd 100 gyerekkel vittük át a múzeumba a hangszereket és közben utcazenéltünk is. Fantasztikus volt :-)
70 százaléka ajándék. Az egyik legértékesebb, amit anyukámtól kaptam. Ez volt az első gitárom. Főleg morális érteke van a gyűjteménynek, sok barát ajándéka és a sok zenész mágikus ereje. Ezek között élem az életem, most üres a lakásom. Hiányoznak.

 

Milyen terveid vannak az idei évre még?

Tervek mindig vannak, június 4-én Ózdon két fellépés vár, Rimaszombatban is többször fogunk szerepelni. A Heureka Magán Művészeti Iskola, ahol gitárt tanítok, szintén szervez fellépéseket többek között Zólyomban is.
De ami a legfontosabb, amit a szívem és lelkem ritmusa diktál, zenélni ezekkel a csodára született apró, drága, kis gyermeklelkekkel, alkotni nekik odaadással, szeretettel.
Nemrég a szülinapomon szerenádot adtak az ablakom alatt....kell ettől nagyobb ajándék? :-)

 

Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert!

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk

Egy Pohár Citrom

Hazai-mutató: Egy Pohár Citrom

A 24. Tompa Mihály Országos Verseny ezüstérmese idén a párkányi Egy Pohár Citrom formáció lett. A zenekar négy taggal indult, ahol Janszo Orsi énekelt, Viola Kristóf zongorázott, Pásztor Ádám gitározott és Szebellai Dániel klarinétozott. Ő hozzájuk csatlakozott Tallósi Márk, aki cajonon üti a ritmust.

Már tavaly is részt vettek az énekelt versek kategóriájának döntőjében. „A múlt évben ezüstsávosak voltunk egy különdíjjal, így nagy lépés volt az idei helyezés. A zsűri tavaly biztatott, hogy folytassuk és mi is úgy éreztük, van értelme együtt zenélnünk. Az elmúlt egy év alatt sok időt töltöttünk közös zenéléssel, tapasztaltabbakká váltunk, összeszokott banda lettünk és biztos ennek is köszönhető az idei eredmény.”

A zenekar tavaly lényegében az országos verseny miatt alakult. „Mindannyian régtől ismerjük egymást és jó barátok vagyunk. A helyi zenesuliban kezdtünk a zenével foglalkozni még ezelőtt kb. 8 éve. Tudtunk a Tompa Mihály Országos Versenyről és egy kis külső biztatás után összeálltunk és jelentkeztünk is.”

A fiatalok zeneileg mindenevők. „Az ízlésünk – egyénenként is – eléggé változó, persze vannak közös pontok. Szeretjük a jó zenét a reggae-től a komolyzenéig, de ha konkrét előadókat kellene említeni akkor például a Red Hot Chilli Pepperst, a Jóvilágvant, a Kiscsillagot, de Adele-t is.”

Egy Pohár Citrom

A terveikkel kapcsolatban elárulták, hogy „a versmegzenésítések mellett saját dalok is születnek, melyekre most nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni.”

Az Egy Pohár Citrom neve az elmúlt egy év alatt többször feltűnt Naptárunkban is. A közeljövőben hallhatjuk őket Párkányban, Esztergomban, Komáromban és a környező falvakba is, melyekről részleteket koncertnaptárunkban és a zenekar közösségi oldalán találhatunk majd. „A versenyen különdíjként kaptunk egy meghívást is, úgyhogy a nyáron utazunk Kolozsvárra. Örülünk minden fellépésnek és reméljük, egyre több helyen mutathatjuk meg magunkat, a zenénket.”

Sok sikert kívánunk a fiatal zenészeknek.

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk

Illés Anna

Illés Anna - a verséneklők idei győztese

A Tompa Mihály Országos Verseny ismét egy új tehetséget adott Felvidéknek. A 16 éves királyhelmeci Illés Anna jött, látott és győzött. Egy szál gitárral nyűgözte le a zsűrit és a közönséget József Attilától a Szerelmes vers, Mécs Lászlótól pedig A királyfi három bánata című költemények újragondolásával.

 

Első alkalommal vettél rész az énekelt versek kategóriájának döntőjében és taroltál. Milyen volt ezt megélni?

Alapvetően előadni és mások megzenésítéseit, értelmezéseit hallgatni mentem a versenyre. Nem versenyként fogtam fel. Bár szerintem mindenkiben van egy egészséges mértékű versenyszellem, ahogyan bennem is, de nem viszem túlzásba. Egyszerre volt meglepő és csodálatos hallani a sok pozitív visszajelzést. Nagyon örültem, hogy ennyi embernek örömet tudtak okozni a megzenésített verseim. Különösen élveztem, hogy a gálán olyan sok ember előtt zenélhettem.

 

Fiatal korod ellenére nagyon magabiztos voltál. Miből ered ez?

Furcsa, már többször hallottam másoktól, hogy magabiztosnak tűnök a színpadon, annak ellenére, hogy én ezt magamban nem érzékelem. Sőt, fellépések előtt általában nagyon izgulok, egészen addig a pontig, amíg el nem kezdek játszani egy dalt. Talán ezért tűnhetek magabiztosnak, mert ilyenkor tényleg csak a dal által keltett érzés létezik számomra, mindenféle külső probléma, gondolat eltűnik.

 

Mióta foglalkoztat a zene és hogyan találkoztál ezen belül a versénekléssel?

Körülbelül nyolc éves lehettem, amikor kaptam egy fafurulyát. Ezen kezdtem egyszerű dalokat improvizálni és nagyon megtetszett, úgyhogy a szüleim beírattak zeneiskolába furulyára. Négy évvel később a furulyát zongorára váltottam. Gitározni és énekelni csaknem együtt kezdtem, két és fél éve. Gitározni kifejezetten azért kezdtem el, hogy tudjam magam kísérni éneklés közben. A versénekléssel éppen a Tompa Mihály Versenyen találkoztam, amikor az előző két évben a színjátszó csoportunkkal részt vettünk az országos fordulón. Akkor döntöttem el, hogy én is kipróbálom.

 

Illés Anna

 

Milyen zenei stílust szeretsz, mi inspirál?

Majdnem az összes zenei stílusból találok olyan dalokat, amelyek tetszenek. A legnagyobb kedvenc a jazz és a blues. Ezeken belül Nina Simone, Tom Waits és Amy Winehouse azok, akik a legjobban inspirálnak. A magyar zenében az alternatív rock képviselőit szeretem a legjobban, legfőképpen a szövegeik miatt, mint a Kispál és a Borz, 30Y, Quimby. Szeretem ezen kívül még a népzenét, a keleti zenéket és a komolyzenei darabokat is.

 

A siker után milyen új tervek születtek benned, ami a zenei pályát illeti?

Konkrét új tervek nem születtek, hiszen azt eddig is tudtam, hogy a zenével szeretnék foglalkozni, de ez az elhatározás ennek az élménynek köszönhetően nagy mértékben meg lett erősítve.

 

Az ország keleti régiójából származol, milyennek látod ott a zenei életet? Lesz elég tered kibontakozni?

Elég korlátoltnak látom itt a lehetőségeket, természetesen kisebb fellépési lehetőségek vannak, de igyekszem távolabbra is nézelődni.

 

A közeljövőben hol hallhatunk tégedet?

Június ötödikén Budapesten, a Nemzeti Összetartozás Napján lesz lehetőségem fellépni. Továbbá, a Tompa Mihály Versenyen a Kor-Zár adventi koncertjére kaptam meghívást, mint előadó, Érsekújvárra. Bár ez még a távolabbi jövőnek számít.

 

Reméljük egyre többet feltűnik majd a neved Naptárunkban is. Köszönöm a beszélgetést és sok sikert, de nem csak a zenei pályán :-)

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk

Agócs Gergely

Interjú a felvidéki Agócs Gergellyel: a magyar népzene ma is megállja a helyét

A magyar népzene hordoz annyi értéket és szépséget, hogy ma is megáll a saját lábán, nem kell csak azért feldolgozásokat készíteni, hogy jobban eladható legyen - mondta Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató azzal kapcsolatban, hogy a Fonó Zenekarral készített egyik felvételük több mint 500 ezres nézettséget ért el a YouTube-on.

Úgy vélte: a Fölszállott a páva sikere is azt jelzi, van igény Magyarországon az autentikus népzenére, így nem áll meg az érvelés, miszerint vegyíteni kell a népzenét más zenei stílussal, hogy ma is hallgassák. Agócs Gergely szerint ezt jelenti a "világzene", ami valójában nem zenei műfaj, hanem egy "kereskedelmi kategória".

"Elég tisztességesen, szépen muzsikálni, nem kell bukfencet vetni, nem kell a népzenét feltétlenül áthelyezni egy aktualizált zenei környezetbe. Más szóval érdekes tud lenni számunkra a saját kultúránk, eredeti változatában: fontos üzenet ez ebben a tébolyult, mindent mindennel összemaszatolni kívánó világban" - hangsúlyozta.

"A KSH adatai szintén magukért beszélnek: a regisztrált színpadi népművészeti előadók száma 2005-ben 190 ezer volt, és ez a szám egyáltalán nem elrugaszkodott, a mi becslésünk szerint is megfelel a valóságnak, sőt azóta emelkedhetett is" - mutatott rá. Elmondása szerint más művészeti ágak regisztrált előadói bázisa ettől jelentősen elmarad, miként a sportágaké is, a regisztrált futballisták száma például mintegy 40 ezer.

"Magyarországon egyedülálló helyzetben vagyunk, hiszen főképpen Bartóknak és Kodálynak, valamint az 1970-es évek elején elindult táncházmozgalomnak köszönhetően nálunk máig elválasztható egymástól az autentikus népzene és a népies műzene. Ezzel szemben a nagy nyugati kultúrákban a népdal a 20. század elején végérvényesen összemosódott a népies műzene alkotásaival, és itt máig nincs a két műfajnak egymástól elkülönített társadalmi megítélése. Volksliednek például bármelyik zeneszerző népies motívumokra komponált darabját is nevezhetik, a folksong kifejezéssel pedig akár Bob Dylan dalait is illethetik az angol nyelvterületen" - fejtette ki Agócs Gergely.

Agócs Gergely

Szavai szerint a népzene a magyar kultúra egének "állócsillaga", és mindig lehet meríteni belőle. "Egyedülálló esztétikai érték, amely nemzedékek alatt csiszolódott ki, erre hívta fel a világ figyelmét Bartók, és erre épül a Kodály-módszer is. A népművészet olyan, mint a Linux operációs rendszer: nyílt forráskódú 'program', amelyet egyszerre nagyon sokan fejlesztenek, és ezzel a legtökéletesebb forma érhető el".

"Sajnos azok a közösségek, amelyekből a népművészet kinőtt, ma már csak nyomokban találhatók meg a mai Magyarország területén, igaz, valamivel nagyobb mértékben maradtak fenn az elcsatolt területeken" - mutatott rá. "A táncházmozgalom a népzenei feldolgozásokra épülő fősodorral szemben megfogalmazott, avantgárd zenei mozgalomként nem képes hasonló, valódi közösségeket teremteni, mégis sok közösségi értéket tud közvetíteni azzal, hogy a maga tisztaságában mutatja meg a népzene szépségét".

Úgy vélte, a táncház egyúttal a kulturális diverzitást is hirdeti, ami a "kulturális fenntartható fejlődés" nagyon fontos eleme. "Rendkívül szomorú, hogy például a tájszólások sokszínűsége mára annyira eltűnt Magyarországon. Ebben az oktatás és a média játszotta a fő szerepet, de az is sajnálatos, hogy sok humorista kifigurázza, a bunkóság jelének állítja be a tájszólásokat".

Felidézte, hogy a táncházmódszert mint a szellemi-kulturális örökség védelmének magyar modelljét az UNESCO 2011-ben beemelte a legjobb eljárások regiszterébe. "Hatalmas elismerés volt ez, de sajnos magyar betegség, hogy nem tudunk mit kezdeni a hasonlókkal. Nagyon rosszak vagyunk a marketingben; ebből például új turisztikai vonzerőt lehetett volna kovácsolni".

Elmondása szerint a táncházmozgalom sajnos nincs jó helyzetben: ma Budapesten csak "folk kocsmák" vannak, ahová betérhetnek azok, akik már tudnak táncolni, de nincs igazi táncház, ahol avatott tanárok vezetik be a laikusokat a táncokba. "Mint egy marék homok, olyan a táncház ma: folyik ki az ujjaink közül. Ez részben anyagi kérdés, hiszen nagyon kevés állami támogatás hívható le erre. Mostanában próbálok lobbizni azért, hogy a főváros egyik központi helyén létrejöhessen egy 'kirakat-táncház', komoly állami forrásokkal".

A Fölszállott a páva új, gyerekek részére kiírt szériájával kapcsolatban elmondta: 564 produkció jelentkezett, amelyből több mint 350-et hívtak be a 2 hét múlva kezdődő területi válogatókra. Összehasonlításképpen: az első műsorra 360, a másodikra 291 produkció jelentkezett. A területi válogatókon készült rövidfilmek, majd az élő adások ősztől lesznek láthatók a tévében, a döntő karácsony előtt lesz. "Ez szerencsésebb időzítés, mint korábban, amikor nagyböjtben kellett énekelni, táncolni, ezt sokan nem tették szívesen" - idézte föl.

Borostyán

Borostyán interjú – új lemezről, versmegzenésítésről, együttestől

Új lemezzel jelentkezett a komáromi Borostyán verséneklő együttes Üllői úti fák címmel. A hétvégén lemezbemutató koncertet is tartanak, melyről portálunkon is olvashattok.

Többek között erről a lemezről, a versmegzenésítésről, az együttesről és a tervekről beszélgetett Puha József a Pátria Rádió Pentaton című műsorában a zenekar négy tagjával, Nagy Lászlóval, Nagy Hollósy Zsuzsannával, Kántor Krisztinával és Horváth Ákossal.

Az interjút most már olvasóink is meghallgathatják: