Bemutatjuk az idei Harmónia-díjasokat – Papp László, hárfaművész

Papp László, hárfaművész

Papp László 1979. november 1-én született Pozsonyban. A pozsonyi Konzervatórium növendékeként Ľudmila Sawiczova hárfatanárnő osztályában tanult hárfázni.

1998-ban a bécsi Nemzetközi Reinl-Preis Hárfaversenyen, ahol első díjat nyert, figyelt fel rá Victor Salvi hárfakészítő. Később az ő anyagi támogatásával, a Zürichi Zeneművészeti Főiskolán Catherine Michel, a Párizsi Operaház szólóhárfásának diákja lett, majd ugyanitt a Zürichi Kiwanis Klub ösztöndíjasaként diplomázott.

1999-ben a Pozsonyi Zenei Ünnepségek részeként rendezett Fiatal Előadók Nemzetközi Seregszemléjének a nyertese lett, 2001-ben a Közép-európai Koncertművészeti Fesztiválon a Kritikusok Díját kapta, majd 2002-ben a zürichi Kiwanis Musikpreis Hárfaversenyen első díjat is elnyerte.

2003-ban a darmstadti Állami Színház szólóhárfásaként működött, emellett Hamburgban, Xavier de Maistrenél a Bécsi Filharmonikusok szólóhárfásánál fejlesztette tovább hárfajátékát. 2004-től a Bécsi Állami Operaház hárfása, valamint a Bécsi Filharmonikus Zenekar állandó kisegítője.

Emellett kamaraegyüttesekkel, szimfonikus zenekarokkal, szólistaként egyaránt fellép, így a Capella Istropolitanával, a Kassai Állami Filharmonikusokkal, a Zsolnai Állami Kamaraegyüttessel, a zürichi New Zürich Orchestrával, a Camerata Hamburggal, valamint a Szlovák Rádió Szimfonikus Zenekarával. Mint kamarazenész feleségével, Justina Pappal hárfa-fuvola duót alkot.

 

Papp Duo

 

Hogyan értékeled, hogy idén Te lettél az egyik díjazott?
PL: Természetesen nagyon örülök, hogy megkaptam díjat. Ez volt a harmadik nevezésem, és tisztában vagyok vele, hogy nagy előny volt számomra, hogy idén először a klasszikus zenének külön kategóriát nyitottak.

Fel tudsz idézni gyermekkorodból néhány fontos élményt, amely a zenéhez köt?
PL: Az első zenei élményem az otthoni éneklés, muzsikálás volt. Szüleim zenésznek tanultak, de egyikük sem maradt ezen a pályán.
Később mint sok más magyar gyerkőc, én is az Apró Szőttesbe táncoltam és emlékszem, ezt nagyon komolyan vettem. Másodikos koromban elkezdtem furulyázni egy pozsonyi zeneiskolában. Az első zenetanárom szerint (ez egy különösen fényes pont egy profi zenész életében) tehetségtelen voltam, és nem javasolta, hogy zenére járjak. Ennek ellenére tovább muzsikáltam, de a furulyát és később a fuvolát csak hobbiként műveltem, de emellett a sport is egyenrangú volt az életemben. 13 évesen, elég későn kezdtem el hárfázni. Ettől az időponttól az életem megváltozott. Azt lehetne mondani, hogy csak a hárfának éltem. Ez később napi 7-8 óra gyakorlást jelentett.

Tekintsünk a jövőbe. Milyen zenei feladatok várnak ebben az évben?
PL: Az operaelőadások és a zenekari koncertek mellett az utóbbi években feleségemmel Justinával „Duo Papp” elnevezésű hárfa-fuvola összeállítással, szóló és kamarazenei programmal járjuk a koncerttermeket. Az idei évre már kevesebb közös koncertet vállatunk, mivel augusztusra varjuk a második gyermekünket.

Évek óta külföldön élsz és zenélsz. Milyen a kapcsolatod a hazai (szlovákiai - szlovákiai magyar) zenészekkel, zenei élettel?
PL: Őszintén meg kell mondanom, hogy a szlovákiai zenei élettel már elég kevés kapcsolatom van. Ha a szabadidőmben sikerül hazakerülnöm, akkor az időmet a családdal, vagy a barátokkal töltöm.

Így külső szemlélőként akkor hogyan látod a komolyzenének milyen helye van a szlovákiai magyar kultúrában?
PL: A klasszikus zene, -nem szeretem a komolyzene megnevezést, valahogy olyan komolyan hangzik-, mindig egy kis réteget szólított meg, és ez valószínűleg így is marad. Az a zenei műfaj idő- és energiaigényes, sajnos ebből a mai világban egyre kevesebb van. Részt vettem néhány komolyzenei fesztiválon, Dunaszerdahelyen és Somorján, de meg kell hogy mondjam nagyon kevés felkérés van a magyarlakta vidékről. Hozzá kell tennünk, hogy Felvidéken például nincs egy koncertterem sem.

Végül a te véleményedre is kíváncsiak vagyunk, hogy szerinted egy olyan szlovákiai magyar zenei portál, mint az aTEMPO.sk hogyan tudná a leghatékonyabban segíteni a hazai zenészeket?
PL: Szerintem jó lenne, ha a portál minél több zenészt mutatna be és még több klasszikus koncert helyszínét és időpontját közölné. Ami szintén fontos lenne, hogy motiválja a közönséget a virtuális és egyéb média kínálata mellett élő koncertek látogatására is, ahol szemtől-szemben találkozna az előadóművészekkel.

Köszönjük Papp Lászlónak és további sok sikert kívánunk neki.

 

 

ZE, aTEMPO.sk