Az elmúlt 30 év tradícióját követve, idén is július 20-31. között kerül megrendezésre Balassagyarmaton 31. alkalommal a „Zene határok nélkül” Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál.
A hagyományokhoz híven, zene zengi be a várost, hiszen a mindennapi mesterkurzusokon felül, klasszikus zenei koncertekre, egyéni hangszeres előadói versenyre (Weiner Leó művei és 1945 született magyar művek tolmácsolása), a tábor hallgatóinak koncertjeire, július 29-én a tábor Zenekari estjére, majd 30-án a Gálamaratonra várják a szervezők az zenerajongókat.
A Zenekari esten az idei Kodály kettős évfordulóra való tekintettel (135 éve született, 50 év halt meg) többek között felcsendülnek a Missa Brevis és a Székelyfonó részletei, Verdi, Puccini és De Curtis áriák, duettek Tokody Ilona és Muskát András előadásában, valamint első ízben hallhatja a közönség Baráz Ádám: Concertino zongorára és vonószenekarra című kompozícióját Alisa Yajima japán zongoraművésznő szólójával, közreműködik Váci Szimfonikus Zenekar Farkas Pál vezényletével.
Az ősbemutatóval kapcsolatban beszélgettünk a szerzővel.
Milyen apropóból komponáltad a Concertino-t?
Baráz Ádám.: A muzsikustábor főszervezője és művészeti vezetője Ember Csaba egy balassagyarmati hangverseny után nekem szegezte a kérdést: - Készül már az új mű az idei zenekari estre?
Én azonnal válaszoltam: - Természetesen!
Bár ekkor a Concertino még csak a fejemben volt „kész”, felvázoltam, hogy egy három tételes darabot komponálok az alkalomra és Alisa Yajima zongoraművésznő lesz a bemutató szólistája.
Mi ihlette az új zeneművet?
Ha belegondolok, a Concertino egyes részeit, témákat, ötleteket, már 10-15 éve lejegyeztem. Azóta érlelődött bennem ez az anyag, illetve jött sok más új ötlet. Ahogy halad az ember élete előre, az egyéni zenei tapasztalatok és felfedezések, egyéb forrásból származó lelki és szellemi táplálékok mind-mind elősegítik egy-egy új mű megszületését. Számomra például ilyen kincs a népzene is, mely kiskorom óta jelen van az életemben, a népdal, mely a dédszülők és nagyszülők ajkát elhagyva, valódi, tiszta forrásból érkezett, és talált célt. És Bartók Béla zenéje, melynél azt hiszem, magyarabbat nem találunk a Földkerekségen. Arról nem is beszélve, hogy igen időtálló zene az övé, hiszen a mai napig modernnek hat. Már csak ez így önmagában épp elég ihlető erő volt, írni egy olyan kis versenyművet, melyben ott a népzene, ott a bartóki elvrendszer és hangzásvilág úgy, hogy közben az én, egyéni ötleteim is kiteljesedhetnek.
Kinek írtad illetve ajánlottad a művet?
Alisa Yajima japán zongoraművésznőnek dedikáltam a versenyművet, akivel 2016 augusztusa óta dolgozunk együtt, mint zongoraduó. Lassan egy éves pályafutásunk alatt számos koncertet adtunk Magyarországon és Szlovákiában. Célunk a zongorairodalom kevésbé ismert négy kézre és két zongorára írott műveinek népszerűsítése. Rengeteg nagyon jó zene van, csak kutatni kell, és interpretálni a közönségnek.
Nem ez az első ősbemutatód a tábor keretében. Mikor és milyen művek voltak bemutatva?
Az elmúlt években a 2014-es év kivételével, minden Zenekari esten megszólalt egy-egy kompozícióm. Ezekből ősbemutató volt a Lachrymae – Keönch Boldizsár emlékére /2016/ és a
Suite Caractéristique /2015/, magyarországi bemutató a Concertino cimbalomra és vonószenekarra /2012/ - itt Herencsár Viktória volt a szólista -, valamint a Jelenetek /2013/ című kompozíció.
Hol hallhatunk még a tábor keretein belül?
Július 26-án, 19.00 órától a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola Nagytermében adunk négykezes és kétzongorás koncertet Alisa Yajimával, melyen Franck, Schubert-Liszt, Weiner, Brubeck, Barber és Poulenc műveket játszunk.
És mik a tervek az 2017-es év második felére?
Terv az mindig nagyon sok van, de sajnos a megvalósítás nem mindig zökkenőmentes.
Idén december 15-én töltöm be a 30. életévem. A kerek évforduló kapcsán szeretnék rendezni egy mini hangversenysorozatot válogatott műveimből, melyekből felvétel is szeretném, hogy készüljön. Ehhez a tervhez elsősorban mecénást kellene, hogy találjak, ami talán független alkotóként a legnehezebb. Természetesen nem adom fel, és bizakodom, hogy lesz segítségem és sikerrel járok.
A zongoraduó munkája természetesen folytatódik, hiszen több felkérésnek is eleget kell tennünk Magyarországon, Szlovákiában, Japánban és Európa több országában.
Köszönöm és sok sikert kívánok a következő bő hétre is.
Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
