INTERJÚ: Nagyot varázsolt a kis farnadi lány - Molnár Ibolya, a verséneklők győztese

Molnár Ibolya

A Tompa Mihály Országos Verseny énekelt versek kategóriája minden évben az egyik legközkedveltebb és legjobban várt megmérettetés Rimaszombatban. Nem volt ez másképp idén sem, ahol a verseny történetében az egyik legfiatalabb fellépő bűvölte el legjobban a zsűrit és a közönséget egyaránt.

Tizennégy produkciót hallhattak az érdeklődők, akik közül kiemelkedett a mindössze 12 éves farnadi Molnár Ibolya. Kitűnő énekhangjával és ukulele kíséretében állt a színpadra a zsűri, majd a több száz fős közönség elé a díjátadó gála végén is. Varázslatos volt :-)

Vele beszélgettünk az elmúlt hétvége eseményei kapcsán.

 

Gratulálok a nagyszerű sikerhez. Első alkalommal vettél részt az énekelt versek kategóriájának döntőjében és taroltál. Milyen volt ezt megélni?

Először voltam ilyen nagyszabású versenyen, és nem gondoltam arra, hogy esélyes leszek, hogy egyáltalán aranysávos besorolást kapok. Hihetetlen, hogy az első próbálkozásomra ilyen visszajelzést kaptam. Nagyon jó érzés, szinte elmondhatatlan ...

 

Fiatal korod ellenére nagyon magabiztos voltál. Miből ered ez?

Már kicsi korom óta szeretek a színpadon szerepelni, kisebb előadásokon, helyi és regionális versenyeken is kipróbáltam már magam. Zeneiskolában hegedűn tanulok, de az énekkel és az ukulelével csupán hobbiként foglalkozom. Az ukulelével 2-3 éve ismerkedem és apukám segítségével tanulok a hangszeren.

 

Mióta foglalkoztat a zene és hogyan találkoztál ezen belül a versénekléssel?

Fhuuuu…, “kis mókuska, jaj de szép a bundád” (énekelte), ez egy dal, amit négyévesen írtam, és a zongorán pötyögtettem. Szóval amióta eszemet tudom, énekelek, dúdolok, táncolok, szövegeket írok. Eleinte még nem ismertem a megzenésített vers műfaját, az unokatestvéremnek (Saróka Liliána) köszönhetően szereztem róla tudomást, és én is kedvet kaptam hozzá.

 

Molnár Ibolya

 

És hogyan jött, hogy benevezz a Tompikára?

Igazából már tízévesen is megzenésítettem verseket, de azt sehol nem adtam még elő. Viszont most, hogy betöltöttem a 12. életévem, még erősebb lett bennem a vágy, hogy kipróbáljam magam az énekelt versek kategóriájában. Eddig szinte minden évben szavaltam, de a zene mégis jobban vonzott. Sokat hallottam róla, mennyire jó a hangulat az énekelt versek kategóriájában, így idén végre beneveztem és nagy örömömre a döntőig jutottam.

 

Te magad zenésíted meg a verseket. Hogyan lesz egy versből dal a kezed alatt?

Először elolvasom a szöveget, értelmezgetem, próbálok ráhangolódni, majd így döntöm el, hogy vidám, vicces vagy szomorkás legyen a dallam. A szöveg ritmusára próbálgatok dallamokat találni, közben kikérem az unokatesóm véleményét. Így csiszolódik lassan egy-egy dal.

 

Milyen versek állnak hozzád közel?

Nem sok verset olvasok, de van egy-két verses kötet, amit nagyon szeretek. Ilyen például Nagy Bandó András egyik gyereknek írt kötete. Mindemellett szeretem a korosztályomnak írt verseket, a vidám, ritmusos szövegeket.

 

Molnár Ibolya

 

Van aki segít a versek kiválasztásában?

Az anyukám ajánlott néhány verset, majd végül én választottam ki belőlük azt a kettőt, amit elő is adtam a versenyen. Nem volt egyszerű a választás, mert először fontos volt, hogy tetsszen a szövege, másrészt figyelni kellett arra is, mennyire tudok vele jól dolgozni.

 

Milyen zenei stílust szeretsz, mi inspirál?

Nagyon sok stílusú zenét hallgatok, nagyon szeretem a filmzenéket, a szimfonikus zenéket, a musicaleket. Ez talán azért is van így, mert a családom nagy zenekedvelő, így sokszor azt hallgatom, amit ők is. Apukám például sok jó zenét hallgat, amit én is nagyon kedvelek. Mindemellett a YouTube-on szoktam keresgélni az újdonságokat.

 

A siker után születtek már benned valami tervek, ami a zenei pályát illeti?

Szeretném fejleszteni az ukuleletudásomat, aztán idővel jó lenne egy komolyabb ukulelét is beszerezni ehhez. Úgy gondolom, az éneklésben is van még mit tanulnom, de emellett a hegedülést sem szeretném befejezni. A későbbiekben magam egy zenekarban is kipróbálni, a legnagyobb álmom, hogy egy ukulele-zenekarban zenélhessek.

 

Örömzenélés a Tompikán

 

Amikor nem énekelsz, zenélsz mi az amit szívesen csinálsz?

Nagyon sok időt töltök a zenéléssel, így a maradék időben a kutyusommal játszom, trükkökre tanítgatom, együtt pihenünk az udvaron. Szeretek könyvet is olvasni, leginkább kutyákról szóló regényeket.

 

És mi leszel ha nagy leszel? :-) Milyen terveid vannak?

Hát mindenképp szeretném folytatni az éneklést és a zenélést. Egyelőre még fejtörést okoz, hogy milyen szakmában helyezkedjek el. Még nem tudom, nincs eldöntve semmi.

 

A közeljövőben hol láthatunk, hallhatunk tégedet?

Legközelebb a farnadi alapiskola Anyáknapi műsorán fogok szerepelni. Két hét múlva pedig újra Rimaszombatba utazok, mivel a zselízi Franz Schubert Művészeti Alapiskola énekkara részt vesz egy versenyen, ahol hegedűsként kísérem őket, és pár dal erejéig mezzoszopránban is erősítem az énekkart.

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
Fotó: Zaťko Ervin és Saróka Liliána