Körner Tamás zenei menedzser: megpróbálom megvalósítani a zenészeim álmait

Körner Tamás

Minden évben leülteti az általa képviselt zenészeket - Baráti Kristóf hegedű-, Várdai István cselló-, Várjon Dénes zongoraművészt és Hamar Zsolt karmestert -, és megkérdezi tőlük, hogy mik az álmaik, aztán pedig megpróbálja megvalósítani őket - árult el egy kulisszatitkot Körner Tamás zenei menedzser, akinek három képviseltjét is a tavalyi év világszerte legkeresettebb muzsikusai közé sorolta nemrég a bachtrack.com komolyzenei portál.

"Egy jó impresszáriónak elsősorban biztos zeneismeretre és stílusérzékre van szüksége, ennek hiányában nem tudná kiválasztani a különösen ígéretes muzsikusokat. Elengedhetetlen a jó kapcsolatrendszer, és egyfajta, szinte megszállott lelkesedés is kell az általa képviselt zenészekért. Az is nagy előny lehet, hogy csak kevés zenészt menedzsel, így valóban rájuk tud koncentrálni, és tudatos döntés volt az is, hogy egy hegedűst, egy csellistát, egy zongoristát és egy karmestert képvisel, így nincs "belső konkurencia" - magyarázta Körner Tamás.

Zeneismeretben feltehetően nem szenved hiányt, hiszen több mint húszezres lemezgyűjteménnyel büszkélkedhet, és szabadidejének jó részét is zenehallgatással és hangversenyeken tölti - ha teheti, saját művészei minden fellépésére elmegy. Kapcsolatrendszerét a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) igazgatójaként eltöltött két évtizedben alapozta meg, most a piac "másik oldalán" áll: ő ajánlja szólistáit a világ legjobb zenekarainak figyelmébe. "A BFZ-nél töltött évek alatt megismerhettem a világ szinte minden fontosabb zenekarának igazgatóját, fesztiváljának művészeti vezetőjét, most nekik próbálom az én művészeimet 'eladni'. Óriási előny, hogy ismernek, és bíznak az ítéletemben" - vallotta.

"A harmadik említett kritériumot - azt hiszem - teljesen kimerítem. Őszintén lelkesedem a négy általam képviselt muzsikusért, és ezt a lelkesedést a tárgyalásokon nem is rejtem véka alá: a szervezők ezt érzik, és többnyire értékelik is. Ez a személyes kapcsolat és érzelmi azonosulás az oka annak is, hogy nem vállalom több zenész menedzselését" - mondta.

Zenészeit évente leülteti, és megvalósulatlan álmaikról kérdezi őket. "Várjon Dénes így mondta el egyszer, hogy szeretné egy ciklusban előadni Beethoven mind az öt zongoraversenyét. Ezt végül sikerült is teljesíteni, és a budapesti koncertek akkora sikert arattak, hogy lemezfelvétel is készül. Nagy dolog ez, a magyar zongoristák közül eddig mindössze Schiff András vette fel mind az öt művet".

 

Körner Tamás

 

A világ vezető koncerttermeibe van bejárása, szombaton például New Yorkba repül, hogy Baráti Kristófot meghallgassa a Carnegie Hallban. "Az ember azt gondolná, hogy a leghíresebb, 'mitikus' házak adják a legnagyobb honoráriumot a zenészeknek, de érdekes módon ez nem így van. Az igazán nagyok megtehetik, hogy jóval kevesebbet ajánljanak, hiszen a zenészek szinte fizetnének is azért, hogy felléphessenek ott. És ezt a szervezők vastagon ki is használják" - árult el a kulisszatitkok közül egyet.

A koncertek programja többnyire kölcsönös kompromisszumok mentén alakul ki. "Például Várjon Dénes három műsort ajánl a londoni Wigmore Hallnak, mire a szervezők azt mondják, legyen a második, de tegyünk bele egy magyar művet. És így fokozatosan kialakul a végleges koncertprogram" - magyarázta a folyamatot.

Azt, hogy egyedi fellépéseket szerveznek vagy turnéznak, részben a földrajzi távolság dönti el: Amerikába vagy Kínába nyilván nem éri meg egy koncertre elmenni, de Európában ez gyakoribb. Az is szempont, hogy egy turnén általában egy vagy legfeljebb két műsort kell végig játszani, míg az egyedi fellépésekre mindig új programmal lehet készülni, ami sokszor vonzóbb a zenészeknek - részletezte.

A kérdésre, milyen fő trendeket lát a komolyzenei piacon az elmúlt évtizedekben, kifejtette: bár sokan a lemezipar összeomlását és a közönség fokozatos elvesztését emelik ki, ő nem borúlátó. "A trendek országonként változnak. Olaszországban például néhány éve drámaian csökkentették a komolyzene állami támogatását, ezért nagyot esett a koncertek száma, sok operaház is bezárt. Egyes régiók azonban feljövőben vannak: Japán már évtizedek óta erős, de Kína, és újabban az arab világ is nagyon fejlődik, számos koncertterem és operaház épül. Azt mondom tehát, hogy nem panaszkodni kell, inkább dolgozni, és meglesz az eredménye".

Egyesek a közönség "minőségének" romlására, figyelmének lanyhulására is panaszkodnak, Körner Tamás szerint azonban rossz közönség nincs, csak rossz előadás. "Ha egy előadás átfűtött, hiteles, drámai és őszinte, azt értékeli a közönség. A nézők figyelmét egyébként nagyon is érzik a zenészek, még a karmester is, aki háttal áll nekik" - jegyezte meg.

Mindennapjait meglehetősen átlagosnak nevezte, mint mondta, reggeltől a budapesti irodájában dolgozik - telefonál, e-maileket intéz, olvas -, majd nyugdíjasként már megengedi magának, hogy otthon ebédeljen, és délután többnyire már otthonról folytatja a munkát. Az itthoni hétköznapokat ugyanakkor gyakran szakítják meg külföldi koncertutak - tette hozzá.

Szabadidejének nagy részét is a zenének szenteli: bár követi a fejleményeket a népzenében és dzsesszben is, szinte kizárólag komolyzenét hallgat, abból azonban minden korszakot és műfajt, beleértve az operát és a kortárs zenét is. "A kortárs zenénél nem szabad elfelejteni, hogy még nem történt meg az a rostálás, ami a korábbi korok műveinél már igen. A bécsi klasszikában is születtek harmatgyenge művek, csak ezeket már elfelejtettük".

"Szeretek mindent egyedül csinálni, még titkárnőm sincsen, ez jelenti a garanciát a minőségre. Úgy gondolom, nem lehet igazán sikeres egy olyan impresszárió, aki a dolgokat asszisztenseken keresztül intézi. A személyes kapcsolatot semmi sem helyettesítheti, annak van hitele, abban bíznak a partnerek" - hangsúlyozta Körner Tamás.

aTEMPO.sk / MTI