A Tompa Mihály Országos Verseny ismét egy új tehetséget adott Felvidéknek. A 16 éves királyhelmeci Illés Anna jött, látott és győzött. Egy szál gitárral nyűgözte le a zsűrit és a közönséget József Attilától a Szerelmes vers, Mécs Lászlótól pedig A királyfi három bánata című költemények újragondolásával.
Első alkalommal vettél rész az énekelt versek kategóriájának döntőjében és taroltál. Milyen volt ezt megélni?
Alapvetően előadni és mások megzenésítéseit, értelmezéseit hallgatni mentem a versenyre. Nem versenyként fogtam fel. Bár szerintem mindenkiben van egy egészséges mértékű versenyszellem, ahogyan bennem is, de nem viszem túlzásba. Egyszerre volt meglepő és csodálatos hallani a sok pozitív visszajelzést. Nagyon örültem, hogy ennyi embernek örömet tudtak okozni a megzenésített verseim. Különösen élveztem, hogy a gálán olyan sok ember előtt zenélhettem.
Fiatal korod ellenére nagyon magabiztos voltál. Miből ered ez?
Furcsa, már többször hallottam másoktól, hogy magabiztosnak tűnök a színpadon, annak ellenére, hogy én ezt magamban nem érzékelem. Sőt, fellépések előtt általában nagyon izgulok, egészen addig a pontig, amíg el nem kezdek játszani egy dalt. Talán ezért tűnhetek magabiztosnak, mert ilyenkor tényleg csak a dal által keltett érzés létezik számomra, mindenféle külső probléma, gondolat eltűnik.
Mióta foglalkoztat a zene és hogyan találkoztál ezen belül a versénekléssel?
Körülbelül nyolc éves lehettem, amikor kaptam egy fafurulyát. Ezen kezdtem egyszerű dalokat improvizálni és nagyon megtetszett, úgyhogy a szüleim beírattak zeneiskolába furulyára. Négy évvel később a furulyát zongorára váltottam. Gitározni és énekelni csaknem együtt kezdtem, két és fél éve. Gitározni kifejezetten azért kezdtem el, hogy tudjam magam kísérni éneklés közben. A versénekléssel éppen a Tompa Mihály Versenyen találkoztam, amikor az előző két évben a színjátszó csoportunkkal részt vettünk az országos fordulón. Akkor döntöttem el, hogy én is kipróbálom.
Milyen zenei stílust szeretsz, mi inspirál?
Majdnem az összes zenei stílusból találok olyan dalokat, amelyek tetszenek. A legnagyobb kedvenc a jazz és a blues. Ezeken belül Nina Simone, Tom Waits és Amy Winehouse azok, akik a legjobban inspirálnak. A magyar zenében az alternatív rock képviselőit szeretem a legjobban, legfőképpen a szövegeik miatt, mint a Kispál és a Borz, 30Y, Quimby. Szeretem ezen kívül még a népzenét, a keleti zenéket és a komolyzenei darabokat is.
A siker után milyen új tervek születtek benned, ami a zenei pályát illeti?
Konkrét új tervek nem születtek, hiszen azt eddig is tudtam, hogy a zenével szeretnék foglalkozni, de ez az elhatározás ennek az élménynek köszönhetően nagy mértékben meg lett erősítve.
Az ország keleti régiójából származol, milyennek látod ott a zenei életet? Lesz elég tered kibontakozni?
Elég korlátoltnak látom itt a lehetőségeket, természetesen kisebb fellépési lehetőségek vannak, de igyekszem távolabbra is nézelődni.
A közeljövőben hol hallhatunk tégedet?
Június ötödikén Budapesten, a Nemzeti Összetartozás Napján lesz lehetőségem fellépni. Továbbá, a Tompa Mihály Versenyen a Kor-Zár adventi koncertjére kaptam meghívást, mint előadó, Érsekújvárra. Bár ez még a távolabbi jövőnek számít.
Reméljük egyre többet feltűnik majd a neved Naptárunkban is. Köszönöm a beszélgetést és sok sikert, de nem csak a zenei pályán :-)
Zaťko Ervin, aTEMPO.sk
