Köpöncei Dániel 1994-ben született Ipolyvisken. Tanulmányait az ipolysági Fegyverneki Ferenc Közös Igazgatású Katolikus Iskolában kezdte, ahol 15 évesen megalakította első zenekarát, mellyel számos iskolai és egyéb rendezvényeken lépett fel.
Alapfokú zeneismeretek nélkül, autodidakta módon tanult. Az érettségi után felvételt nyert a budapesti Kőbányai Zenei Stúdióba, ahol a III. évfolyam elvégzésével könnyűzenei előadóművész szakképesítést szerzett – igazgatói dicsérettel - és jelen pillanatban IV. évfolyamos diák basszusgitár szakon.
2013 nyarától a budapesti „Jazzup” zenekar aktív tagja, mellyel 2014 nyarán első díjat értek el az egri Trilla tehetségkutatón.
Két éve tagja a felvidéki „Elán Forever” és 2014 őszén tagja volt a „Swing” című film statisztazenekarának. 2014 telén a budapesti központú „Generation” partyzenekarral dolgozott egy luxushajón Skandináviában, továbbá vendégművészként -a jubileumi 50 éves nagykoncerten és egyéb fellépéseken- tagja volt a Solymos Tóni-féle Expressz zenekarnak. 2015 februárjától tagja a budapesti „Anima Soni” zenekarnak, amellyel vallásos témájú saját szerzeményeket játszanak.
Dániel számos elismert művésszel dolgozott együtt: az Express zenekaron kívül Takáts Tamással (Karthago), Farnbauer Péterrel (Elán), továbbá a Voice, az X-Factor és a Rising Star tehetségkutatók egyes szereplőivel. 2015 júniusától a „Szerencseszombat” és a „Magyarország Szeretlek” című műsorok zenekarának tagja, melyet Nagy Laci „Gitano” vezet.
Fellépés miatt te sem tudtál a díjátadón részt venni. Milyen érzésvolt, mikor megtudtad, hogy te lettél a Fiatal énekes/hangszeres muzsikus kategória győztese? Hogyan értékeled, hogy pont téged választottak? Ez az első díjad, ilyen jellegű elismerésed?
Nagyon megtisztelő volt, nem igazán számítottam rá. Amikor megtudtam, hogy van egy ilyen lehetőség először nem gondoltam arra, hogy ezt akár meg is nyerhetem, csupán az jutott eszembe, hogy egy kicsit megismerhetik munkásságom a bizottság tagjai, a felvidéki zenészek és a közönség is. Mint ahogy azt említetted is nem tudtam részt venni a díjátadón, mivel épp a Szerencseszombat c. élő lottóshow-ban dolgoztam, mint ahogy minden szombaton. Szerencsémre vannak somorjai rokonaim, így megkértem őket, hogy ha úgy alakul vegyék át a díjat és értesítsenek telefonon. Épp buszon ültem Budapestről hazafelé, mikor megtörtént a telefonbeszélgetés és nagynéném sírva közölte, hogy én nyertem a díjat. Hirtelen nem tudtam, hogy reagáljak, egy buszon mégse kiabálhatok örömömben, de nagyon megtisztelve éreztem magam, nagy boldogság volt. Hazaérve természetesen megünnepeltem a szüleimmel, barátaimmal.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}Hogyan emlékszel vissza, mik azok a fontos momentumok gyermekkorodból, amik meghatározták, hogy zenész leszel, zenével fogsz foglalkozni?
Sajnos későn kezdtem el zenével foglalkozni, 15 éves koromig focistaként képzeltem el a jövőm. Épp, amikor bekerültem a lévai ifi csapatba és végre magasabb szinten játszhattam, akkor döntöttem úgy, hogy én ezt nem szeretném, nem erre vagyok hivatott.
Nagyapám amatőr zenész, több hangszeren kiismeri magát és gitározni tanítgatott 14 éves koromtól. Utólag elmesélte, hogy az elejétől fogva látta rajtam, hogy a hallásommal nincs probléma, mert sok általam ismert dallamot megkerestem a hangszeren és el tudtam játszani őket. Természetesen megtanultam pár tábortűz-akkordot is, de pár hónap múlva a gitár négy legmélyebb húrját kezdtem pengetni, a basszusgitárt imitálva. Őszintén szólva sosem tudtam konkrét választ adni arra, miért épp a basszusgitár. Akkortájt mutált a hangom, bekerültem a gimnázium gyermekkarába, ahol basszus szólamokat énekeltem mindig, tetszett ez a szerep és talán ehhez tudnám kapcsolni. Tizenöt múltam, mikor kezdett komolyra fordulni az iskolazenekar megalapításának ötlete, édesanyámtól kikönyörögtem az első hangszerem, egy olcsó Behringer gitárt. Minden év november 17-én, diáknapon a gimnáziumunk, másokhoz hasonlóan diákbált szervezett, az volt az első fellépésünk és a koncertnek nagy sikere lett. Eltelt pár év úgy, hogy szinte minden iskolai rendezvényen felléptünk, de nem foglalkoztam komolyabban gyakorlással, nem tudatosodott még bennem, hogy én erre adnám az életem. Harmadikos voltam a gimiben, mikor bekerültem egy rock zenekarba, ahol a gitáros mesélt a Kőbányai Zenei Stúdióról és ez volt a fordulópont az életemben. Gonda Istvánnal készíttettem egy csodálatos, egyedi basszusgitárt, elkezdtem komolyan venni a gyakorlást és készülést a felvételire.
A kőbányai zenesuli életem egyik legfontosabb döntése volt: szakmai fejlődés, hozzáállásbeli kérdések, közös gondolkodású emberek, remek tanárok, temérdek kapcsolat, számos formáció, zenei kihívások.
Lassan itt az év vége, hogyan értékeled a 2015-ös évedet?
Nagyon pozitívan tudom értékelni az évem. A Kőbányai Zenei Stúdióban leszakvizsgáztam, nyáron rengeteg jó koncertünk volt az Elán Forever nevű zenekarral. Többek közt bekerültem két TV műsorba és Nagy Laci zenekarába, ezáltal új kapcsolatokra tudtam szert tenni, új tapasztalatokkal gazdagodtam, novemberben végén megalapítottuk a Peter Srámek Band-et, amivel nagy siker volt az első koncert és természetesen a Harmónia díj is pozitív visszajelzés afelé, hogy jó úton haladok.
És akkor a jövőről. Milyen zenei feladatok várnak téged 2016-ban?
Januártól elkezdjük a koncertszezont a Peter Srámek Band-del, az Elán Forever-rel, keményen dolgozunk a Nagy Laci zenekarral, amiről tudni kell, hogy egy új felállás, így időigényes egy nagyszínpados koncertanyag összeállítása, de mi mindent megteszünk érte. Az év elején, több lemezen fogok közreműködni, természetesen az iskolát sem hanyagolom majd, hisz májusban negyedikes szakvizsgát kell majd tennem és közben dolgozunk egy nagyobb volumenű projekten, ami majd a nyári koncertszezonra fog elkészülni, de a zenekar összeállítása és stílusa legyen egyelőre meglepetés.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}Fiatal korod ellenére már sok mindent elértél. Mit tapasztaltál, milyenek a lehetőségeik a fiataloknak itthon zene-tanulás vagy akár fellépések, szereplések kapcsán?
Sajnálatos módon azt tapasztaltam rövid pályafutásom alatt, hogy Felvidéken tulajdonképpen nincs lehetőség a könnyűműfaj tanulására oktatási intézményben, így hosszú távú terveim egyike az, hogy egy hasonló iskolát hozzunk létre, mint a Kőbányai Zenei Stúdió, amely lehetőséget ad a felvidéki fiataloknak a könnyűzene tanulására.
A velem egykorú és tőlem fiatalabb zenészeknek azt tudom tanácsolni, hogy rengeteget gyakoroljanak, a lehető legtöbb zenésszel ismerkedjenek meg, muzsikáljanak velük, merjenek belevágni új dolgokba és legyenek nyitottak több zenei stílusra, hallgassanak sok zenét, de ne csak olyat, amit szeretnek. Temérdek olyan koncert van egy pályakezdő amatőr zenész életében, amivel egy centet sem keresnek, borzasztóak a körülmények, alig van közönség ergo negatív tapasztalatokkal is gazdagodnak. Viszont a rossz tapasztalat is tapasztalat. Próbák, beállások, koncertek során rengeteg váratlan dolog történhet és ezeket meg kell tapasztalnia mindenkinek, mert ezzel is rutint szerezhetnek. Szerintem egy jó muzsikusnak több jó tulajdonsága van. Rengeteget gyakorol, mert az fejleszti a készségeit. Rutinos, így bármi váratlan történik, képes jól reagálni az adott szituációra. Megbízható és pontos, mert csak ilyen emberekkel dolgoznak szívesen. Kreatív, mert a kreativitására szinte mindig szüksége van. Végül, de nem utolsó sorban alázatos, mert mindig tudnia kell, hogy ha egy előadáson ő van a középpontban, nem elsősorban a személye és teljesítménye számít, hanem az, hogy ezáltal mit tud átadni az őt hallgató közönségnek. Én is ezt szeretném elérni.
A tehetség egy Isteni ajándék, természetesen nagyon fontos, de könnyen eltékozolhatjuk, ezért véleményem szerint a tálentumnak a sikerhez vezető úton sokkal kisebb szerepe van, mint a kemény munkának és a céltudatosságnak.
Hol láthatunk, hallhatunk téged legközelebb élőben?
December 20-án Párkányban, 18:00-kor játszunk a Peter Srámek Band-del, egy kellemes karácsonyi koncert alkalmával, melyre minden kedves olvasót szívesen invitálunk, illetve szombatonként a Szerencseszombat és vasárnaponként a Magyarország szeretlek c. műsorokban a Duna TV-n :-)
Remélem sokan merítenek majd a szavaidból. Köszönöm a beszélgetést és további sok sikert kívánok, de nem csak szakmai téren :-)
Zaťko Ervin, aTEMPO.sk
