Nem a csapat élére álltam, hanem kiegészítettem azt - új énekessel folytatja tovább a Gilotin

Gilotin

Fél év keresgélés után az ímelyi Gilotin zenekar megtalálta énekesét. Ezzel új lendületre kapott a banda és hétvégén már be is mutatkoznak a közönségnek.

A zenekar vezetőjét, Pogány Tibort és az új énekest, Hodossy Karcsit (Jason) kérdeztük, hogy mi újság a zenekar házatáján.

 

Végre meg van az énekesetek. Nehéz időszak volt ez?

Tibor: Őszintén szólva nem volt könnyű, viszont ez az időszak nem azt jelentette a számunkra, hogy csak vártunk, mikor bukkan fel egy új érdeklődő. Miközben aktívan és passzívan kerestük a megfelelő zenésztársat, mi fokozatosan írtuk az új dalokat az új lemezre, és terveztük a jövőt.

 

Hogyan találtatok rá Karcsira?

Tibor: Ő reagált a hirdetésünkre, majd meghívtuk egy meghallgatásra. Egy héttel a találkozás előtt tisztáztuk, melyik dalokból készüljön, majd eljött és azokat eljátszottuk közösen. Majd jött a második forduló, beszélgettünk az elvárásokról, munkamódszerről, morális dolgokról. Már akkor láttuk, hogy egy intelligens és tehetséges srácról van szó, akit szívesen tudnánk a sorainkban. A többi jelentkezőnél akadt minimum egy olyan pont, amivel nem tudtunk igazán azonosulni és emiatt elképzelni a közös jövőt.

 

Hodossy Karcsi

Mesélnél magadról, a zenei múltadról, hogy jobban megismerhessünk?

Karcsi: Dunaszerdahelyről csöppentem a csapatba, miután sikerült meggyőznöm a banda tagokat, hogy ott a helyem közöttük.

A zeneszeretet korai gyermekkoromban kezdődött, már 4-5 évesen is állandóan énekeltem. Ezután jött 4 év hegedülés és zeneteória. Később zongoráztam is kicsit, majd váltottam gitárra. De nem hagytam ki a basszusgitárt és a dobot sem.

Ami az együtteseket illeti, a Farewell nevű bandában kezdtem, amit a Dunaszerdahelyi barátaimmal alapítottunk még 2001-ben. Rock illetve metál zenét játszottunk. Később a formációt Not That Simple névre kereszteltük egy új kezdeményezés eredménye képen és a progresszív rock vizeire eveztünk. Mellett tagja voltam a Steel Law és az April Weeps együtteseknek.

A zenekarokban főleg a keményebb műfajok képviseltették magukat, de voltam tagja akusztikus projekteknek is, melyek inkább a folk, pop, pop-rock felé húztak. A zenekarok többségében saját zenét írtunk.

 

Milyen zenei stílus áll hozzád közel? Vagy mindenevő vagy?

Karcsi: Mindenevő vagyok, szinte bármilyen zenei műfaj jöhet. Barátaim sokszor mosolyogni is szoktak azon, hogy ha készítek egy CD-re való válogatást country zene váltja a rockot, majd jön egy pop sláger, djent és hip-hop. Ezek a műfajok teljesen eltérőek egymástól, nekem viszont ez mind ugyanazt a nagyszerű dolgot jelenti – a zenét, és az jöhet minden mennyiségben.

 

A Gilotinban csak énekelni fogsz, vagy lesz hangszered is?

Karcsi: A zenekar eredetileg énekest keresett, de amikor a bandatagok megtudták, hogy gitározom is, megkértek, hogy hozzam a próbára. Néhány perc közös improvizáció után el is dőlt, hogy az ének mellett pengetni is fogok a Gilotinban. A dolog oda “fajult” hogy jelenleg 3 gitárt is használok, ebből egy elektro-akusztikusat.

 

Mit vársz ettől a lehetőségtől, hogy egy már ismert banda élére állhatsz?

Karcsi: Többek között azt, hogy előbbre visz a dolog, úgy emberileg, mint zeneileg, de azt is, hogy megismerhetek új embereket, helyszíneket a fellepések során.

Mivel dalszövegeket is írok, szeretném ily módon is tolmácsolni nézeteim az életről, világról a dolgok állásáról.

A Gilotinban mindent együtt csinálunk, és úgy, hogy mindenki azonosulni tudjon vele, legyen az a műfaj kérdése vagy akár a színpadi megjelenésé. Ezért úgy gondolom, hogy nem a csapat élére álltam, hanem kiegészítettem azt.

 

Pogány Tibor

És Tibi, ti hogyan látjátok ezt, hogyan sikerül beilleszkednie Karcsinak a csapatba?

Tibor: Én személy szerint úgy érzem, hogy Karcsi nagyon gyorsan integrálódik a zenekarba. Hozza azt amit elvárunk tőle és ez az alapja egy csapatnak. Az új dalok írásában aktívan részt vesz, ill. a szövegeimet is előszeretettel módosítja vagy kritizálja. Én pont azt vártam az új tagtól, hogy a saját perspektívájából nézze a dolgokat, és a saját énjét tegye bele a közös alkotásba, hogy ezáltal is fejlődjön a zenekar. Mi hárman az elejétől alkotjuk a zenekart, az kezdetektől együtt írjuk a zenét, és ez a tény sokszor azt a hatást kelti, mikor a “fától nem látjuk az erdőt”.

 

Most már végre tudtok tervezni is. Mi vár titeket az év végéig?

Tibor: A héten pénteken lépünk fel először az új formációval Nagymegyeren a Big Man Pubban, ahol egy enyhén módosított repertoárral is készülünk a nagyérdeműnek. Az év végéig még meglepjük a rajongóinkat egy vadonatúj klippel, melyet a Meggyalázott lélek c. szerzeményükre készítünk. Egy animációs videóról van szó, mely egyrészt tükröt szeretne tartani az egyén felé és másrészt megoldást is kínál a problémára.

Már most várjuk az újdonságokat. Sok sikert kívánunk nektek.

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk