Beszámoló


Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa

Az 50 éves jubileumra készül a Pedagógus Kórus

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa március 7. és 9. között Deákin tartotta 537. összejövetelét. A Vass Lajos Kórus ez év szeptemberében tartja jubileumi hangversenyét megalakulásának 50. évfordulója alkalmából.

Az összejövetel összes próbáját ezúttal az énekkar művészeti vezetője, Józsa Mónika tartotta, mivel a kórus vendégkarnagya, Tóth Árpád a hétvégén Budapesten koncertezett. Mindkét fellépés műsorát is ő vezényelte.

Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa

A jubileumi hangversenyre három magyarországi zeneszerző írt – felkérésre – művet a Tanítókórusnak. Csemiczky Miklós: Dies Sanctificatus és Tóth Péter: Őrizz, angyal! című művével a kórus már a februári (dunaszerdahelyi) összejövetelén megismerkedett.

Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa

A deáki összejövetel előtt megérkezett Kocsár Miklós: Pater noster című műve is, amelyet a pénteki, március 7-i próbanapon sikerült nagy vonalakban megtanulni.
A Vass Lajos Kórus március 8-án, szombaton este Diószegen lépett fel a Csemadok megalakulásának 65. évfordulója alkalmából tartott díszünnepélyen. A rendezvényen életmű-díjjal tüntették ki (többek közt) a kórus társadalmi elnökét: Hecht Annát, és egykori alapító tagját: Lévay Tibort.

A kórus az esti hangversenyen hat művet adott elő: Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz, Szokolay Sándor: Ima rontás ellen, Kocsár Miklós: Hegyet hágék, Szíjjártó Jenő-Weöres Sándor: A meséről, Daróci Bárdos Tamás: Üszküdárá és Jack Halloran: Witness című művét. A műsor utolsó műve ősbemutató volt; a kórus a sprirituálét az októberben esedékes kanadai-egyesült államokbeli vendégszereplésére vette fel a repertoárjába.

Az Esterházy János Emlékéremmel kitüntetett Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa nevében a kórus elnöke, Hecht Anna március 9-én koszorút helyezett el Esterházy János tiszteletére Budapesten a Szép utca-i emléktáblánál.

aTEMPO.sk
Horváth Géza

Csemadok 65

Ünnepi program, jubileumi ülés és konferencia a Csemadok 65. évfordulójának tiszteletére

Megalakulásának 65. évfordulója alkalmából szakmai konferenciával egybekötött jubileumi ülést tartott Diószegen a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, ismertebb nevén a Csemadok, amely a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális és közéleti szervezete.

A szombati jubileumi ünnepség a "Kultúránk-megmaradásunk záloga" nevet viselő szakmai konferenciával kezdődött el. A több határon túli magyar szervezet részvételével zajló konferencián többek között Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület főtanácsosa, Hajnal Jenő, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója, valamint Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke tartott előadást a szervezeteik által az elmúlt évtizedekben megszerzett tapasztalatokról, jövőbeni terveikről és lehetőségeikről.

Bárdos Gyula a Csemadok tevékenységének fontosságára és közösségmegtartó erejére rámutatva kiemelte, hogy a szervezet több egymást váltó politikai rendszerben is fenn tudott maradni és meg tudta őrizni a közösségen belüli szerepét is.
"Kormányok váltották egymást, de a közösség megmaradt (...) s a Csemadokot is a szervezet tagjai tartották meg, nekik köszönhető az is, hogy senki sem tudta legyőzni az itt élő magyar közösség erejét" - szögezte le.

Délután a helyi művelődési házban tartott ünnepi ülésen köszöntőjében Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára azt hangoztatta: a felvidéki magyarság és az egész magyar nemzet számára fontos erőforrás az a közösségben rejlő hit és akarat amely a múltban gyökerezik és a jövőre ad útmutatást. "Ugyanilyen fontos, hogy legyenek a magyarságnak olyan szervezetei, amelyet ez a közösségi erő működtet" - szögezte le Répás Zsuzsanna. Mint mondta, a Csemadok olyan szervezet amely hat és fél évtizede azon dolgozik, hogy összetartsa a magyar közösséget, az egész felvidéki magyarságot átszövő ernyőszervezetté vált, élete egybefolyt a felvidéki magyarság mindennapjaival, miközben tevékenysége erősíti a magyar identitástudatot, s ezért is stratégiai fontosságú.

Az esti ünnepi műsort Bárdos Gyula nyitotta meg rövid köszöntővel, amit Gurcsó István A költő kérdez című verse követett Józsa Mónika előadásában. A rendezvényen a jubiláló Szőttes Kamara Néptáncegyüttes mutatott be részletet a „Három a …” című műsorából. Őket követte a hazai Dió-héj citerazenekar, aki szatmári és csallóközi népdalcsokorral készült. A programot az 50 éves Szlovákia Magyar Pedagógusok Vassa Lajos Kórusa zárta Józsa Mónika vezényletével, akik októberi amerikai turnéjuk programjából adtak ízelítőt.

A Csemadok Szlovákia és alighanem Közép- és Kelet-Európa legnagyobb társadalmi-kulturális egyesülete, a felvidéki magyarság legnagyobb tagságú és legszélesebb körű tevékenységet folytató szervezete. A Csemadok 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban, Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven. A szervezet hivatalos megnevezése a kilencvenes évektől Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, ám a folyamatosság megőrzése érdekében az eredeti név rövidítéséből származó Csemadok nevet is megtartotta. A Csemadok taglétszáma jelenleg közel hatvanezer fő, a szervezet elnöke 2012 októberétől Bárdos Gyula.

aTEMPO.sk
MTI nyomán

A Fonó zenekar adventi koncertje Kassán

A Fonó zenekar adventi koncertet adott a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban 2013. december 22-én. Magyarország Kassai Főkonzulátusa ezzel a koncerttel zárta Kassa Európa Kulturális Fővárosa 2013 rendezvénysorozatát. A koncert előtt beszédet mondott Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.

MTI nyomán aTEMPO.sk
Fotó: MTI

Ismét nótáztak Simonyiban

„A lombhullató ősz után jön Simonyi”! – minden nótakedvelő tudja ezt Gömörben, hisz sokan hetek óta sokan várják azt a rendezvényt, ahol nem csak az amatőr nótaénekesek, de a szórakozni, dúdolva mulatozni vágyók is megtalálják számításukat.

Peter Šrámek

Gútai Líra 2013

Az idei Gútai Líra amatőr táncdalénekesek nemzetközi versenyét november 24-án tartották a gútai művelődési központ színháztermében.

Az egy tucat előadó Szlovákiából és Magyarországról érkezett. Szépe Hilda főszervező-konferanszié röviden bemutatta a szereplőket, majd az Alma Art zenekara (Kovács László, Sipos Dávid, Szabó Károly, Emmer Péter, Flaisz József) élő zenei kíséretet biztosított az előadóknak.

Bronzlírát kapott a vágbesztercei Mária Ješíková, Ezüstlírás lett a dunaszerdahelyi Varga Evelin, s az Aranylíra a vágsellyei Peter Šrámek nyerte, aki Zámbó Jimmy dalával belopta magát a közönség szívébe. A zsűri különdíjban részesítette a gútai Korber Darinát, aki ígéretes tehetségével elvarázsolta a szakembereket.

A Gútai Lírát először 1969-ben rendezték meg, s máig az ország egyik legnagyobb múltú zenei tehetségkutató versenye, megelőzi a Pozsonyi Lírát is.

Hat nap óta szól a nóta ...

Ha nem is hat napig, ahogy a címadó nótában áll, de október első hétvégéjén két napig, szombaton és vasárnap szólt a nóta a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya szervezésében 14. alkalommal megrendezett országos nótaversenyen. Immár mondhatni, hogy hagyományosan az ipolykeszi kultúrházban került sor október 5-én a szlovákiai magyar nótaénekesek elődöntőjére. Itt 20 amatőr énekes mutatkozott be a közönségnek, és természetesen a Dr. Papp Sándor-Antal Gusztávné-Magyar Nándor összetételű szakmai zsűrinek. Változatlan lelkesedéssel és magas zenei színvonalon ezúttal is a kürti Balogh Béla és cigányzenekara kísérte az előadókat.

A versenyzők igazából az elődöntő végén, eredményhirdetésre várva izgultak leginkább, hogy a Papp Sándor zenetanár elnökletével dolgozó bírálóbizottság kiket juttat majd a vasárnapi döntőbe. Mintha más évekhez viszonyítva idén bekeményített volna az évek óta változatlan összetételű zsűri, és valóban csak a kiváló teljesítményt mutatott énekeseket javasolta a fináléba, összesen tizenkettőt.

Egy nappal később, október 6-án, vasárnap Ipolynyéken a művelődési ház színháztermében folytatódott az Őszirózsa címet viselő nótaverseny. Délelőtt a Tarnai Kiss László és Szeredy Krisztina énekművészekkel kiegészülő szakmai zsűri a minősítő versenybe benevezett magyarországi amatőr énekesek /32/ bemutatkozását értékelte. Az anyaországból érkezők közül többen képviselték Budapestet, Kecskemétet, Jászapátit, de Eger, Kaposvár, Nyíregyháza, Halásztelek, Pécel, Szanada, Karancslapújtő, Bakonyszentlászló és Csorna is képviseltette magát egy-egy énekessel. Kora délután kezdődött a gála, az elődöntőből továbbjutott előadók versenye. Az öttagú szakmai zsűri Tarnai Kiss László vezetésével sem bizonyult elnézőnek az énekesek teljesítményét illetően. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a magyarországi előadók egyikét sem méltatta aranykoszorús énekesnek. A finálésok között viszont négy előadót, név szerint Visser Ágnest /Nagykeszi/, Fazekas Istvánt /Alistál/, Vörös Károlyt /Balony/ és Molnár Angelikát /Gúta/ érdemesítette aranykoszorús nótaénekesnek. Mivel a hazai magyar énekesek esetében versenyről volt szó, a bírálóbizottság a képzeletbeli dobogó legfelső fokára léptette Molnár Angelikát, Visser Ágnes a második, Fazekas István és Vörös Károly megosztva a harmadik helyen végzett a XIV. Őszirózsa, a szlovákiai magyarnóta-énekesek országos versenyének döntőjében.

Nagy segítségére volt a szervezőknek a rendezvény lebonyolításában Ipolykeszi és Ipolynyék helyi önkormányzata, a két település Csemadok-alapszervezete, és köszönet jár mindenkinek, aki erkölcsileg és anyagilag is támogatta a nótaversenyt, amelyen 50 előadónak köszönhetően 100-nál több szebbnél szebb magyar nóta csendült fel a közönség nagy örömére.

Bodzsár Gyula, aTEMPO.sk