Konfliktusok és Kowalskyék

Kowalsky meg a Vega

A Kowalsky meg a Vega koncert Gombaszögön. Veszekedéssel kezdődött. Ha már lehetek ilyen személyes. Ahogy a stage-et építették, arra gondoltam, mi ez a megalománia? De aztán rájöttem a régi igazságra: a show-nak mennie kell, és ment is.

Remekül indítottak. Már az elejétől kezdve kézben tartották a közönséget. A Varázsszavak elbűvölő motívumai elkápráztattak, pedig régóta ismertem ezt a dalt. De most megnevettetett és megríkatott. Ahogy hallgattuk, egyre az járt a fejemben: miért van feszültség az emberek között, de a dal végére meg is világosodtam: azért hogy a zene feloldja ezt a feszültséget! Ekkor már tudtam, hogy az egész csak álca: a veszekedések nem igazi konfliktusok, csak egyfajta kifejeződése a pillanatnyi elégedetlenségnek és felelőtlenségnek. És ez az, ami a koncert elején felcseszte az agyam. És Kowalsky ezt értette, ebben élt. Az emberi kapcsolatokban. Erről szól az együttes zenéje. A dalszövegek cseppet sem elvont, hanem nagyon is reális költészete. Egyfajta modern elrendezése a világ problémáinak, az emberek közötti konfliktusok kezelésének. Amire csak egyetlen válasz létezik: a szeretet!

 

Kowalsky meg a Vega

 

A koncert mondhatni a teljes fesztivál érdeklődését kivívta, nyilván nem véletlenül. Kowalskyék évek óta keményen űzik az ipart, és egyértelmű, hogy tudja, mi a dörgés. Tehát, ha kimondom: Kowalsky, akkor számomra a zene és az emberi kapcsolatok jutnak eszembe. Azok a kapcsolatok, amiért az ember harcol, vagy amiért úgy érzi, hogy érdemes élni és meghalni. Számomra erről szólnak ezek a dalok.

A koncert alatt a banda végig uralta a partit. A technika is ezt szolgálta, hogy tudjuk, nem menekülhetünk. Nem futhatunk el sehová a zene hatalma elől, ami magához vonz, meglep, megríkat és megvigasztal. Több olyan dalt is hallottam tőlük, amik olyan átütő erejűek, hogy megremegtették az egész színpadot, berezonálva a közönséget is. Örökké dobogó szívvel érkeztem a koncertre, de a szívem ledermedt, mikor ezeket a dalokat hallgattam. És újjá is éledt, mert a ritmusok angyali szárnyakat ragasztottak a vállamra. És csak repültem és repültem. Alászálltam a pokolra és arra gondoltam, hogy nem tudok máshogy, csak zenében és szerelemben létezni. És nem érdekelt, ki mit gondolt, nem érdekelt, ki mit hazudott, de az biztos, hogy ez a zene feledtette velem az emberi gyarlóságot és minden nyavalyát, ami elmozdít minket a ritmustól.

 

Kowalsky meg a Vega

 

Szeretettel gondolok Gombaszögre és azokra az emberekre, zenészekre, fesztiválozókra, akikkel itt megismerkedtem. És csak azt bánom, amivel akaratomon kívül bántottam másokat. Az előadásnak vége van. Egy utolsó tapsot kérek mindenkiért.

A koncert végére kibékültem a szerelmemmel, és tudtam, hogy holnap reggel, amikor a napfény mindent betölt majd, a szívünket is, sokkal nagyobb lesz a bennünk rejtőző szeretet. Ekkor tudatosítottam, hogy nincs olyan két ember között, amit ne lehetne megbocsájtani, pláne, ha ennyire szeretik egymást. Bódis Attila vagyok, születtem Gombaszögön.

 

 

Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Tóth Emese, Kovács Krisztián