Rockbombázás Dunaszerdahelyen – Szuperzöld és RAF-II koncerteken jártunk

Gálffy József - Szuperzöld és RAF-II

Tipikus szakítós este volt. Ketten tartottunk a szerelem lélekvesztője felé egy elcseszett randi után. A klubból zene szűrődött. Már nem érdekelt a másik üvöltözése és fenyegetőzése. Otthagytam, végleg. Beléptem a zene csarnokába. Kikértem egy italt. Közben rámtalált a fotósunk is. A RAF II már javában nyűtte azt a jó öreg kicseszett rock´n´rollt. Imádták őket. Az egyik asztalnál piramist építettek a felespoharakból. A fotós azt fényképezte. A banda akkordjai a fülemben táncoltak. Páran táncolni kezdtünk, a hangulat tökéletes volt. A RAF II-ben azt szeretem, hogy ennyi év után sem égtek ki, mint más sokévtizedes banda. Új és régi emberek, akik mind keresnek és találnak valami újat és régit ebben a zenekarban. Nekem ezt jelenti a RAF II - a túlélést és a rock kemény könnyedségét.

 

Szuperzöld és RAF-II

 

Leszedték a cuccot, és volt egy szünet, amit beszélgetéssel és ivással töltöttünk. Majdnem alapítottunk egy új bandát, vagy legalábbis beszéltünk róla, hogy kéne. Épp a közepén tartottunk, amikor belekezdett a Szuperzöld. Imádom, ahogy a klasszikusokat játszák és ahogy elbohóckodják. A Riders on the stormban például előkerült egy esernyő. A koncert közepén már a színpadba kapaszkodtunk, és átadtuk magunkat a zene minden jóleső áramlatának. Jóféle remegés volt. Apropó: még az életben nem pogóztam öltönyben és nyakkendőben, vállamon a laptopommal. Úgy látszik, ennek is eljött az ideje. Az utolsó dalnál valaki felkapta az otthagyott rózsámat az asztalról, és az egyik mikrofon köré csavarta. Lenyűgöző volt ez az interaktív rockszínház. Még órákig iszogattunk és beszélgettünk a koncertek után. Gyertek el a Soul Hunterbe, ha buli van. Ott a helye minden rockernek.

 

Szuperzöld

 

Az a szerencse ért, mint zenei újságírót, hogy Gálffy Józsit, a Szuperzöld frontemberét és a RAF II gitárosát kérdezhettem mindkét bandáról, a koncertek után:

Hogy állnak most az új dalok, új lemezek, új klipek mindkét zenekarnál?

A Szuperzölddel készül a Zűr az űrben c. dalunk klipje, melyet 2018 elején fel is teszünk. Addig is a Fekete eső képvisel minket a virtuális valóságban. A RAF-II-vel jelenleg élvezzük, hogy öten vagyunk (Szabi, a billentyűsünk szezonálisan luxus hajókon zenél), kicsit próbáltunk, meg koncerteztünk, 2018-ban pedig szeretnénk szerezni és felvenni pár új dalt, akár egy égész nagylemezre valót is.

 

Derzsi Szabolcs - RAF-II

 

Hogyan éltétek meg koncertet? Mi volt számotokra a legfontosabb, legfantasztikusabb, esetleg volt-e valami gikszer a koncertek körül?

Nagyszerű volt játszani mindkét zenekarral. A Soul Hunter klub egy kimondottan rockkoncertekre kialakított szórakozóhely színpaddal, megfelelő hang és fénytechnikával, ideális számunkra. Apróbb problémák mindig akadnak, de ezeket az ember idővel megtanulja kezelni.

Számomra mindig az a legfontosabb, hogy a maximumon égjek és lehetőség szerint minél nagyobb energiák áramoljanak a zenekar és a közönség közt.

Ez egy nagyon erős hangulatú koncert volt, a RAF-II magához mérten kiválóan játszott, úgy is fogalmazhatnák, hogy most teljes pompájában élvezhette a műsort az erre kattant közönség. A Szuperzöld pedig azért is emlékezetes marad számomra, mivel ez volt az utolsó koncertünk Félix-szel akit nagyon megszerettünk. Kitűnő zenész és emberileg is egymásra találtunk. Azt hiszem ide illik az a jelző, hogy kiváló művész :)

 

Szuperzöld

 

További koncertek?

Már januárra is van kilátásban valami, figyeljétek az ATEMPÓT! :-) Reményeink szerint több helyien is láthatóak és hallhatóak leszünk 2018-ban.

 

Hogyan látod a bandákat most és mondjuk 5 év múlva?

Hobbi zenekarokról beszélünk, amelyek a stíluson belül is egészen specifikusak, ennél fogva különösebben agresszív üzletpolitikát vagy nagyszabású érvényesülési terveket szövögetni értelmetlen. Ideális estben írunk pár jó dalt, csinálunk egy-két klipet, meg koncertezünk annyit, amennyi jól esik. Ezen a ponton jut eszembe az orosz varrógép gyári alkalmazott, aki éveken át hordja haza az alkatrészeket a gyárból, de akárhogy is rakja össze mindig atomrakéta lesz belőle.

Valami hasonló van velünk is, ezekben a zenekarokban tud kompromisszumok nélkül realizálódni a mi világlátásunk, ha lesz időnk és energiánk valószínűleg 5 év is múlva ugyanitt fogunk tartani, csak a forma lesz tisztább, erősebb.

 

RAF-II

 

SZUPERZÖLD

 

Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András