A 27. Dunaszerdahelyi Zenei Napok újabb eseményére a Vermes Villában került sor. A WindSingers koncertjére színültig megtelt az előadóterem. Én is csak egy pót-pót széken hallgathattam végig. Nagy volt a várakozás.
Egy magyar acapella együttesről van szó, amely pop és jazz feldolgozásokat ad elő kizárólag saját hangjukkal. Emellett azonban szereznek saját dalokat is, amelyek a régi klasszikusok eredetiségével, hangulatával és furcsa módon – vagy talán nem is furcsa módon – a frissesség erejével hatnak.
Lendületes megjelenésük és hangzásuk egyaránt megszólítja a fiatal és az idősebb generációkat. Olyan sztenderdek kerültek elő a “kalapból”, mint a Take five vagy a Sweet Home Chicago. A zenei humor náluk szinte “kötelező” volt. Minden dalnak volt valami apró, alig észrevehető vagy éppen nyilvánvaló, és zseniálisan elhelyezett poénja.
Végigvitték a közönséget a jazz történetén a kezdetektől, sőt a kezdetek előttől a jazzrockon át egészen napjainkig. Minden ilyen zenetörténeti állomást felkonferált az öt énekes közül valamelyik.
Kimagasló színfoltja volt a Zenei Napoknak.
Bódis Attila, ATEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay Á. András
