Tartozom egy vallomással a kedves olvasóknak: nem értek a house és a drum´n´bass stílusokhoz, de mégis egy olyan élménnyel tértem haza szombat éjjel, amelynek hatására talán újragondolom a hozzáállásomat a fent említett zenei irányzatokhoz.
A helyszín a peredi futballpálya melletti részen volt. Még kezdés előtt beültem a VIP részlegbe, és az elmúlt idők legjobb gulyását kóstolhattam. Az egyik bárban külön nekem hoztak egy spéci itókát, amit én fogyasztok, nevezetesen az abszint nevű "borzalom". Egyszerűen el voltam kényeztetve. És ezután jött még csak a java.
Nem kísérlem meg felsorolni a fellépőket, azt megtaláljátok az eseményben, de a hangulatát az éjszakának mindenképp át kell adnom, már amennyire ez írásban lehetséges. Két helyszín volt: a house sátor és a drum´n´bass stage. Az este folyamán ide-oda vándoroltam köztük, mint egy utazó, aki támolyog az egyik csodától a másikig. Olyan csajok táncoltak ott, hogy ledöbbentem. Mindenki egyéni mozgáskultúrával "ropta". És persze a zene: mintha a dalokkal kipréselték volna belőlünk az akaratot, és egy felsőbb hatalomnak engedelmeskedve mozogtunk volna.
A sok DJ, akivel megismerkedtem, mindnek volt valami különleges véleménye a zenéről, amit megtanultam erről a stílusról. A szervezők is kitettek magukért, mindenki elégedett volt, mindenki bulizott, táncolt és tombolt. Mint mondtam – annak ellenére, hogy ez nem az én műfajom – sokat tanultam a zenéről ezen a pszichedellikus éjszakán.
Bódis Attila, aTEMPO.sk
Fotó: Cséfalvay András (designer.photo) & Bianka Sokolinska
