Elkészült a pénteken kezdődő 36. Gímesi Művelődési Tábor és Gólyatábor himnusza, mely a farnadi Estendøn nevéhez fűződik. A fiatal zenekar márciusban mutatkozott be a közönségnek, de azóta hatalmas léptekkel tör előre. Számos koncerten vannak túl és bejutottak a Szlovákiai Magyar Zenekarok 3. Szemléjére is.
A csapat frontemberét, Kaszmán-Saróka Liliánát kérdeztük a himnuszról és a jövőről.
Fiatal zenekar vagytok és máris egy himnusz fűződik a nevetekhez. Milyen érzés ez?
Hát, hogy milyen érzés ez, azt egyelőre nehéz megmondani. Ha holnap elindul a Gímesi Művelődési Tábor, akkor kezd el igazán élni a dal, hisz a helyszínen többször is felcsendül majd a hangfalakból, a táborozók elkezdik énekelni - ha elkezdik. Meglátjuk, milyen lesz a fogadtatása, na és majd akkor valamit biztosan fogunk érezni :-)
Honnan jött az ötlet, hogy ti írjátok a Gímesi Művelődési Tábor és Gólyatábor himnuszát?
Valahol hozzátartozik a történethez, hogy én gólyaként kezdtem a "gímesi pályafutásom", majd sok éven keresztül szervezőként munkálkodtam ott, így számomra nagyon meghatározó közösség volt a gímesi család az egyetemista éveim alatt. A tavalyi volt az utolsó szervezői évem, s ezzel egy időben született meg a szervezőségen belül az az igény, hogy a tábornak jól jönne egy új himnusz. Leköszönő szervezőként felajánlottam a csapatnak, hogyha tetszik nekik az ötlet, akkor az Estendønnel szívesen megírjuk a himnuszt. Úgy gondoltam, az a négy-öt évnyi gímesi táborozás, mely mögöttem van, kellő inspirációt tud adni a megírásához.
Nehezen, vagy könnyen született a szöveg, a dal?
A szöveget illetően a kezdetek voltak a legnehezebbek. A rengeteg élmény, érzés, ami Gímesen történt és történni tud, nemigen fejezhető ki verbális úton. Többféle változat is született, végül a véglegesnek hitt szöveg sem lett a végleges. Miután elkezdődött a zenekari munka, még rengeteget formálódott.
Azt meg nem is mondom, hogy a zenekaron belül annyira gyakori az a helyzet, hogy rengeteg ötlettel állunk szemben, s rá kell jönnünk, hogy nem lehet minden "poént" egy dalon belül elsütni. Pláne nem egy olyan dalban, mely jó, ha szövegcentrikus. Szóval volt vele munkánk elég, s ezért is nagyon izgalmasan teltek a vele töltött órák, napok.
És akkor jöjjön a himnusz, a Vagyunk:
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Nagyon sok helyen feltűntetek a nyáron is, ami mutatja, hogy jó úton haladtok. Milyen a közönség visszajelzése a koncerteken?
Remek érzés, hogy nagyon sokan érdeklődnek irántunk, gratulálnak a munkánkhoz. Rengeteg pozitív visszajelzést kapunk, s a legjobb, hogy ezek között van építő jellegű is. Ennek azért is örülünk, mert folyamatosan alakulunk, tanulunk, ezért jól jön, ha nem csak vállon veregetnek, hanem használható, megfontolható gondolatokat osztanak meg velünk a hallgatóink. Ami nagyon jól esik nekünk, hogy a zenekar körül már kialakult egy kisebb csapat, akik szívvel-lélekkel támogatnak, velünk éneklik a dalokat..., jelenlétük óriási ajándék!
Hol láthatunk a közeljövőben benneteket?
Ugyebár a Gímesi Művelődési Táborban hétfőn zenélünk, ahol elhangzik majd a himnusz is természetesen. Szeptember elején Léván és Komáromban is fogunk muzsikálni, majd szeptember közepén jön a szemle döntője Dunaszerdahelyen.
Milyen tervekkel vágtok neki az ősznek?
Tervben van, hogy az év végéig még stúdióba vonulunk, de a hangsúly az új dalok írására kerül majd, illetve a következő esztendő megtervezésére. Persze, koncertekre is szeretnék sort keríteni, szóval lesni kell az eseménynaptárunkat, hogy mikor hol bukkanunk fel újra :-)
Sok sikert és további jó dalokat kívánok nektek.
Zaťko Ervin, ATEMPO.sk
