DALPREMIER: Mészáros Tamás - Címlapsztori

DALPREMIER: Mészáros Tamás - Címlapsztori

Egy új dallal jelentkezik a keszegfalvi Mészáros Tamás, aki idén is ott volt a Harmónia-díj jelöltjei között. A Címlapsztori egy érdekes témát boncolgat, melynek zenéjét Velena István, szövegét pedig Pécsváradi Zoltán írta.

Tamással beszélgettük az újdonsággal kapcsolatban.

 

Hogyan született meg Címlapsztori?

„Az elmúlt időszakban rengeteg színházi előadásban játszhattam. Ebből is kifolyólag szerzőcsapatommal körülbelül elkezdtünk dolgozni egy saját darabon, amely zenés játéknak készült. A munkafolyamat során Velena István, a csapat egyik szerzője megmutatott egy egyszerű, de annál ütősebb, érdekes melódiát gitáron. Emlékszem, egyből ötletek jöttek a fejéből. Csak figyeltem őt. Bevallom őszintén, ekkor még kissé szkeptikus voltam a dallammal kapcsolatosan. Idegen, furcsa és szokatlan volt számomra, nem egy tipikusan könnyed dallam. Akkor még…

A finomításokat követően a piszkozat dallamának egyszerűsége okán úgy határoztunk, az előadás visszatérő zenei motívuma lehetne, akár egy narrátor dalaként.”

 

A dallam mellé hamarosan a szöveg-ötlet is megérkezett?

„Pécsváradi Zoltán barátunk is „beavatott” lett a dologba. Többször meghallgatta az István által rögzített gitárszösszenetet. Később késztetést érzett, hogy az egyelőre még csak zeneileg elkészült dalocskához frappáns szöveget írjon. Nos, a munkacímet látva elkezdett járni az agya, milyen dalszöveg illeszkedhet finoman a zenéhez. Az akkori piszkozatcím csak ennyi volt: Frontpage.

Ekkor egy időre a fiókba került a dal. Néhány hónappal később viszont elkészült hozzá a szöveg, amit Zoltán a későbbiekben piszkozatként felénekelt a stúdióban, hogy meghallgathassuk.”

 

Mészáros Tamás - Címlapsztori

 

Hosszú volt a folyamat, de megérte?

„Nem csalódtunk. Olyan energia indult meg bennem a szöveg és a zene hatására, melyet korábban még sosem éreztem. Magával ragadott a dal felépítése, ahogy megszólalt először a basszusgitár, majd később a fúvósok. Emlékszem, megállt a levegő a stúdióban. „Hú, ez jó móka lesz!” - mondtam. Nyilván sokkal több lett az egészből. Ettől kezdve egy komoly felhívásnak vesszük. Nevelő szándékkal adjuk a nagyvilágnak. Úgy gondolom, az előadó-művészetnek kötelessége felhívni a figyelmet a problémákra, illetve arra, mi zajlik körülöttünk. Továbbá a közösségünkre nézve valamiképpen nevelő hatása kell, hogy legyen. Hiszen elég, ha körülnézünk, hogy mi megy a televízióban, az egyes csatornákon.”

 

Mit üzentek a Címlapsztorival?

„Vannak emberek, akiket celebbé, ünnepelt ,,sztárrá” tesz a média, illetve vannak azok, akiket beszippant ez az elferdült világ és képesek voksolni a jövendő ,,hősre”, aki majd a közösségünk példaképe lesz. Az egészben a legszomorúbb, hogy többet tudunk róluk, mint a saját családjuk. Hát bocsánat, de nekem a hős, az egy tűzoltó, egy életmentő, vagy egy ápoló. A médiaszemetet messziről elkerülöm. Úgy gondolom, teljesen jogosan merül fel bennünk a kérdés: „Milyen maradandót alkotnak az utókor számára?” Nincs mögöttük valós produkció. Tényleg, semmi.

Jómagam egyáltalán nem tudok mindezzel azonosulni. A magamutogató, önsztároló emberek messze túllépték az erkölcsösség határát, s akkor még nem is beszéltünk azokról a médiafelületekről, csatornákról, melyek őket „gyártják”. Elgondolkodtató, hogy hova vezet ez az út. A jó ízlés határát súroló magatartásukat látván nem is csodálkozhatunk, hogy az értékek és a megbecsülés már sajnos hanyatló fogalmak, amelyek kezdenek kimenni a „divatból”. De vajon a mi utódaink milyen értékrendet fognak kialakítani a sok „bulvárhős” között? Kellemes gondolkodást kívánok Nekünk!”

 

Halljuk tehát a Címlapsztorit, amivel Mészáros Tamás és csapata egy görbe tükröt szeretne tenni az emberek elé: vegyék észre, hogy mi folyik körülöttük …

,,Valóság-show lett az életed, milliók nézik a képedet.
IQ-bajnokok, győztesek, s erre kíváncsiak emberek?
(de) Nem tudják a vezetékneved.”

 

 

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk