A Csemadoknak fontos szerepe volt, van és lesz a felvidéki magyarság jövőjének építésében

A Csemadoknak fontos szerepe volt, van és lesz a felvidéki magyarság jövőjének építésében

Érsekújvárban a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok megalapításának 70. évfordulója alkalmából központi ünnepséget tartottak.

A városi művelődési központban a Csemadok tagjain kívül, a felvidéki magyarság politikai és civil érdekképviseletének, valamint számos külhoni magyar szervezetnek a képviselői is részt vettek.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke ünnepi beszédében felidézte a szervezet történetének legfontosabb pillanatait, rámutatva: a Csemadok sokszor meghatározó szerepet töltött be a felvidéki magyarság önazonosságának megőrzésében, és így a felvidéki magyarság megmaradásában. Elmondta: az 1968-as eseményeket követő félreállítások és az 1970-es évek retorziói dacára a Csemadok végig hiteles tudott maradni, mert hitelét közösségszolgáló tevékenysége biztosította.

Rámutatott: bár a rendszerváltoztatás után csökkent a szervezet taglétszáma, s megszüntették állami költségvetési támogatását, továbbra is a legátfogóbb mozgósító erőnek számít.

A Csemadok elnöke köszönetet mondott a fenntartásukat segítő magyar állami segítségért, amelyet kiemelt nemzeti intézményként kapnak.

Beszédében Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kulturális államtitkára felidézte a Csemadok létrejöttének körülményeit, kiemelve, hogy az akkori kommunista államapparátus jóváhagyásával és célkitűzései mentén létrehozott szervezet a helyi magyarság érdekvédelmi szervezetévé tudott válni, annak ellenére is, hogy létrehozásakor a kommunista rendszer eleve elutasította ennek lehetőségét. Rámutatott: a szocializmushoz vezető út, akárcsak Csehszlovákia, azóta a múlté, ám a Csemadok - amely kezdetektől fogva a magyarság érdekvédelmi funkcióját töltötte be - önszerveződéssel megtartotta magát, a felvidéki magyarság szellemi-erkölcsi központja lett, hetven éven keresztül az tudott maradni, s ma is az.

Az államtitkár leszögezte: a több mint ötvenezer tagot számláló szervezet, amely évente több mint ötezer különféle rendezvényt szervez, egyedülállónak számít a külhoni magyar nemzetrészek szervezetei sorában.

Hozzátette: a megmaradást célul maga elé tűző szervezet biztatást ad arra, hogy a Felvidék magyarsága nem marad támasz nélkül a legnehezebb napokban sem. Hozzáfűzte: a Csemadoknak - amely továbbra is bírja a magyar állam, a Magyarországon élők bizalmát és támogatását - fontos szerepe van és lesz annak a közös jövőnek az építésében, amelynek a felvidéki magyarság életében "a lövészárkok ásása helyett, előbb vagy utóbb el kell következnie."

A Csemadok, Szlovákia legnagyobb taglétszámú és a felvidéki magyarság legnagyobb társadalmi-kulturális szervezete. 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven. Bár az eredeti név rövidítéséből származó Csemadok nevet a folyamatosság megőrzése érdekében megtartotta a szervezet, az jelenleg a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetséget fedi. A Csemadok széles körű, a kultúra és a közélet szinte minden területére kiterjedő tevékenységet folytat.

ATEMPO.sk / MTI