Ma van a Magyar Operett Napja

Ma van a Magyar Operett Napja

Az operett műfaj elkötelezettjei a komáromi születésű Lehár Ferenc (1870-1948) halálának és Kálmán Imre (1882-1953) születésének évfordulója alkalmából október 24-ét a Magyar Operett Napjává nyilvánították. Mindez 2002-ben történt, Kálmán Imre születésének 120. évfordulóján.

Az operettben (a szó kis operát jelent) a párbeszédek énekszámokkal és táncbetétekkel váltakoznak, a műfaj sajátossága a dallamos, fülbemászó zene, a fordulatos történet, a látványos díszlet és jelmez. Születésekor a nagyváros tömegszórakozását szolgálta, de a könnyed történettel gyakran társadalmi szatíra és gúnyos hang párosult. Első igazi mestere a német születésű francia Jacques Offenbach, a "Champs-Élysées Mozartja" volt, akinek leghíresebb művei az Orfeusz az alvilágban, valamint a Szép Heléna. A műfaj gyorsan meghódította az Osztrák-Magyar Monarchiát, de közben át is formálódott: a soknemzetiségű birodalom népeinek zenéjéből és táncaiból - valcer, polka, mazurka, csárdás, verbunkos és cigányzene - merített, a táncbetétekben a francia kánkánt a keringő váltotta fel. Magyarországon a népszínművek hatása is jelentős volt.

Magyar nyelven először 1860. szeptember 22-én játszottak operettet, Offenbach Eljegyzés lámpafénynél című művét. Két évvel később megszületett az első magyar operett is: A szerelmes kántor zenéjét Allaga Géza komponálta, a librettót Bényei István jegyezte. 1864-ben elkészült az első háromfelvonásos magyar operett. Magyarország hamarosan "operett-nagyhatalom" lett, Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő darabjai itthon és külföldön is hatalmas sikert arattak. Az első külföldön is hódító magyar operett 1902-ben Huszka Jenő Bob hercege volt, ezt követte Lehár Ferenc műveinek diadalútja (A víg özvegy, Luxemburg grófja, A mosoly országa). A legismertebb magyar operett minden kétséget kizáróan Kálmán Imre Csárdáskirálynője.

Az operett műfaját többször temették, nevezték elavultnak, népszerűsége mégis töretlen. A mai operettelőadások nem a 20. vagy a 19. század nosztalgikus lenyomatai, a művek ugyan különböző korokban születtek, de az igényes előadások mindig érvényes, jelen idejű üzenetet, életérzéseket hordoznak. Lehár Ferenc, Kálmán Imre, Szirmai Albert, Ábrahám Pál munkásságával az operett műfaja felzárkózott az opera mellé, Plácido Domingótól Anna Netrebkóig világsztárok éneklik szívesen e dallamokat.

A magyar operett 2013-ban felkerült a hungarikumok listájára.

Zaťko Ervin, aTEMPO.sk / MTVA
Fotó: Operettszínház