XXII. Mécs László Szabadegyetem Jászón - szerdai program

XXII. Mécs László Szabadegyetem Jászón - részletes program

2019. július 10-én, szerdán folytatódik a XXII. Mécs László Szabadegyetem a jászói autókempingben.

Részvételi díj 110 euró / fő / 6 éjszaka, amely tartalmazza a szállást, az étkezést – naponta háromszor, valamint a foglalkozások, az előadások és a mesterségek költségeit.

Idén ismét meghirdetik a Gyerekek napközis nyári táborát, napi bejárással, 2019. július 9-e és 12-e között (kedd – péntek), Szepsi és a környező települések óvodásai, illetve kisiskolásai részére, óvónők felügyelete mellett. Az egész napos játszóházi és kézműves foglalkozások keretén belül a gyermekek egy igazán színes, játékos tábor részesei lehetnek. Napi 3 étkezést biztosítanak a gyerekeknek. Részvételi díj 6 euró / 1 nap, illetve 22 euró / 4 nap.

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

 

Program

Július 10. (szerda)

10.00 Előadás: „A magyarság anyagi és szellemi örökségének visszaszerzése”
Előadó: Siklósi András, költő, író, nyugalmazott geofizikus, a Turul Szövetség elnöke.

Ma, amikor annyian gyalázzák és rágalmazzák nemzetünket minden ok nélkül, talán nem árt – legalább dióhéjban – fölvázolni méltatlanul elfeled(tet)ett és meghamisított ősmúltunkat, mert anélkül nem lehet sem igazi jelenünk, még kevésbé biztonságos jövőnk.

A magyarság hajdan dicsőséges, legyőzhetetlen nép volt; senkiéhez sem hasonlítható humánus világszemlélettel, tárgyi és lelki-szellemi kultúrával rendelkezett. Szinte lehetetlen számba venni azt a gazdagságot, amelyet eleink az évezredek során fölfedeztek, kifejlesztettek, s önzetlenül megajándékozták vele az emberiséget.

A jelenkor nagy gondolkodói, az igazságos isteni törvények elkötelezett hirdetői zömmel tőlünk, a mi jobb sorsra érdemes fajtánktól várják a kárhozatba zuhanó Európa és a többi kontinens megújítását és fölemelését. Ahhoz azonban, hogy ennek a hatalmas küzdelemnek az élére álljunk, s másoknak is követhető példákat mutassunk, mindenekelőtt vissza kell fordulnunk régi önmagunkhoz, meg kell tisztulnunk a ránk dobált mocsoktól, s birtokba kell vennünk a századok során elrabolt és eltemetett közös nemzeti kincseinket. Az előadás ehhez a leltározáshoz és felkészüléshez próbál megbízható ismereteket és eligazításokat nyújtani.

11.00 Előadás: „A Napút festője – 100 éve halt meg Csontváry Kosztka Tivadar”
Előadó: Mihályi Molnár László, író, költő, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.

Csontváry Kosztka Tivadar az egyik legkülönbebb, de egyben legegyénibb „hangú” és jelentős magyar művészünk, aki eredetileg ugyan gyógyszerésznek tanult, de tehetséget érezve otthagyta állását, és különböző mesterektől festészetet tanult. Utazásokat is tett, jelentősebb képeit Keleten festette. Mintegy százhuszonhét művet alkotott. Míg külföldi kiállításairól (például Párizs, 1907) a legnagyobb kritikusok elismerően nyilatkoztak, itthon nemigen ismerték el. Ehhez különc életvitele, és – élete vége felé egyre kifejezettebb – látnoki–prófétai allűrjei is hozzájárultak, amelyeket a képeit elemzők közül többen pszichopatológiásnak tartanak.

Művészetét az expresszionizmushoz, illetve a posztimpresszionizmushoz kapcsolják, de igazából nem tartozott egyik elhatárolható irányzatba sem. Csontváry művészete végül nagy nemzetközi sikert aratott, „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak” – jelentette ki Picasso képeit látván. Nem tartozott egyetlen korabeli irányzathoz sem, magát a „Napút-festők” közé sorolta.

Egyik kritikusa szerint a „művészetét nem lehet meghatározott stílus kereteibe foglalni, egyformán jellemzi a varázsos realizmus, a szimbolizmus, a mitikus, szürrealisztikus hang, az expresszionizmus, a posztimpresszionista dekoratív sommázás, a divizionista megoldás és a neoprimitív iskola üdesége.”

Műveinek utóélete éppoly furcsa lett, mint élete volt. Képeit Gerlóczy Gedeon építészmérnök mentette meg, aki 1919-ben Budapesten, a Bartók Béla út 36-38. számú házban irodahelyiséget keresve botlott a tetőtéri műteremben összetekert, hagyatéki érverés során zsákvászon-értékben számba vett vásznakba. Gerlóczy megvásárolta a műveket, ily módon személy szerint elsősorban neki köszönhető az életmű fennmaradása. A képek már a festő életében megrongálódtak, később is sokat hányódtak, emiatt komoly restaurálásra szorultak.

A szó orvosi értelmében éhen halt, amikor az 1919-es kommunista terror idején éhínség volt és a cseh megszállás miatt a felvidéki (gácsi) patikájának jövedelmét is elvesztette. Pedig géniusz volt, akit csak nagyon későn fedeztek fel. Isteni kegyelem, hogy amikor festményeit, mint festékkel megrongált vásznakat a fuvarosoknak akarták eladni, hogy azzal takarják le szállítmányaikat, egy fiatalember belebotlott az érverésbe, és meglátta a csodát ezekben a képekben. Ha egy órával jár arra, ma nem ismernénk Csontváry nevét, s most százmilliókat kínálnak e képekért. A XX. századi magyar lélek egyik hegycsúcsa ő, akiről ebben az előadásban olyat is hallhatnak, amit még sehol másutt.

14.00 Barlanglátogatás - A táborlakók délutáni közös látogatása a jászói barlangba.

A Jászói-barlang a Szlovák-karszt Nemzeti Park legjelentősebb barlangjai közé tartozik. Gazdag cseppkődíszítéséről, érdekes sziklaalakzatairól, járatainak többszintes kifejlődéséről, fajgazdag denevéreiről, régészeti leleteiről és figyelemfelkeltő történelméről ismert. A Szlovák- és Aggteleki-karszt barlangvilága részeként a világ természeti örökségének jegyzékébe is bekerült.

A barlangot a Bódva-folyó lebukó vizei alakították ki másodidőszaki triászkori mészkőben 5 kifejlődési szinten. Járataiban gazdag cseppkődíszítés található. Figyelemreméltóak pagodaszerű állócseppkövei, cseppkőoszlopai, cseppkőlefolyásai, cseppkődobjai, szalmacseppkövei és egyéb formái. A barlang egyben a denevérek kedvelt telelőhelye is. Szlovákia 24 denevérfajából 19 rendszeresen telel itt. A barlangot már a történelmi időkben is ismerték, amiről a Huszita-terem 1452-ből származó felirata tanúskodik. A barlanglátogatás túravezetője: Képes Sándor, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány tagja.

16.00 Előadás: „Jövőnk a világban, helyünk Európában – a biztonságpolitikai szakértő szemével”
Előadó: Prof., Dr. Nógrádi György.

Az előadás egy előadássorozat része, Jövünk a világban, helyünk Európában címmel, a politikus, a közgazdász és a biztonságpolitikai szakértő szemével. Az előadások témakörei: Hazánk az Európai ágazati trendek tükrében, a globalizáció világban, Globális kihívások az Európai térben, A globális gazdasági és pénzügyi válság hosszú távú hatásai Európára, A válság regionális hatásai, A területi együttműködések meghatározó elemei, Kilátások és szakpolitikai ajánlások.

19.00 Kötetlen beszélgetés: „A kassai Thália Színház 50 éve alakult”
A beszélgetést vezeti: Mihályi Molnár László, író, költő, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.

A kassai Thália Színház megalakulásának körülményeit, kudarcait és sikereit meséli el Gál Sándor költő, író és Beke Sándor, a kassai Thália Színház alapító tagjai. Személyes visszaemlékezésekről nyilatkozik Czajlik József, a színház jelenlegi igazgatója, Kövesdi Szabó Marika és férje Pólos Árpád, színészek, a társulat tagjai, valamint Kolár Eszter, Kolár Péter, a volt színházigazgató özvegye és Burák Jolán, színésznő és a színház egykori szervezője.

A színház eredetileg is azzal a céllal jött létre, hogy nem kizárólag székhelyén, vagyis csak Kassán fog működni, hanem vándorszínházként, utazó társulatként az ország egész területén fejti majd ki tevékenységét, sőt észak-kelet Magyarország több területe is, természetes és fontos játszóhelye. Ennek a vállalásnak a fontossága, a szűkebb és tágabb régió magyarlakta részeiben való jelenlét az idők során stratégiailag csak mélyült, még inkább életfontosságúvá vált.

Már egy 1959-es párthatározat megfontolásra ajánlotta, hogy a komáromi székhelyű Matesz (Magyar területi Színház) mellett ki kell alakítani egy másik magyar területi színházat is, eredeti tervek szerint rozsnyói székhellyel, a Mateszba olvadt Faluszínház együttesére alapozva. Tíz évvel később, 1969-ben sikerült megalapítani a Vox Humana színházat, de ezt a nevet hivatalosan az intézmény egy pillanatig sem viselhette.

A Thália Színpad első igazgatója Beke Sándor volt, első dramaturgja Gál Sándor. Társulatának egy része a komáromi Matesz „progresszívebb részéből“ alakult ki: Lengyel Ferenc, Gombos Ilona, Várady Béla, Gyurkovics Mihály, Varga Zsuzsa, Csendes László. Emellett felvételt hirdettek és ezúton Kövesdi Szabó Mária, Tamás Jolán, Bittó Eszter, Érsek György, Horváth Lajos és mások kerültek a színházhoz.

Az első bemutató Goldoni Két úr szolgája című komédiája volt, 1969. november 29-én, a gömörhorkai kultúrházban, mivel akkor a színház kassai székhelye még nem készült el. Kassán a legendás „kassai ipari“ nagytermében kezdték el a színházterem kialakítását, ezt a helyiséget akkor az iskola tornateremként használta. A Thália akkori társulata és munkatársai nagyrészt önerőből, saját kezűleg végezték az építési, átalakítási munkálatok nagy részét. Lelkesedésből, elhivatottságból, tornateremből lett színház Kassán. Ahol 1970 közepe táján mutatkozott be kassai közönségének a csapat.

20.00 Filmvetítés és beszélgetés: „Ahonnan elindultam… Kolár Péter portré”
Portréfilm vetítése Kolár Péterről.

Kolár Péter, mérnök, kultúraszervező, a kassai Thália Színház igazgatója, a Csemadok országos elnöke és főtitkára volt. 1990-től 2011-ig, egy négyéves időszakot leszámítva, vezette a kassai Thália Színház társulatát. A társulat önállósodása az ő nevéhez fűződik.

1997 és 2000 között a Csemadok országos elnöke volt. Részt vett a kassai Márai Stúdió létrehozásában. Haláláig a Csemadok Kassai Városi Területi Választmányának elnöke volt. Elhunyt 2017. március 30-án. A Csemadok Kassai Városi Választmánya még az idén domborművel ellátott emléktáblával kíván tisztelegni néhai elnöke, Kolár Péter emléke előtt. A Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztje, a Helytállásért díj, az EX Libris díj, a Magyar Örökség díj, de számos más elismerés és díj tulajdonosa. Kolár Péter meghatározó személyisége volt nemcsak a kassai, de az egész felvidéki magyar közéletnek.

20.30 Filmvetítés és beszélgetés: „Ahonnan elindultam… Kövesdi Szabó Mária és Pólos Árpád portré”
Portréfilm vetítése Kövesdi Szabó Máriáról és Pólos Árpádról.

Kövesdi Szabó Mária a kassai Thália Színház alapító tagja, 1969-től társulati tag. A színház vezető színésznője, aki a mai napig kitartott anyaszínháza mellett. Az itt töltött évek alatt számos kisebb, de főleg nagyobb szerep megformálója. Rendkívüli tehetségével számos bonyolult női lélek vívódását tárta fel a színpadon. Feledhetetlen alakítása Blanche A vágy villamosából, vagy Orbánné A macskajátékból.

Tehetségét számos díjjal jutalmazták: a Magyar Köztársaság tiszti keresztje, a Szlovák Köztársaság ezüstkeresztje tulajdonosa, a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja Életműdíjasa. Férjével Pólos Árpáddal együtt számos önálló műsort készítettek.

Pólos Árpád 1982 óta tagja a kassai Thália Színháznak. Kezdetben kisebb szerepeket bíztak rá a rendezők, azonban alkata, színpadi megjelenése és nem utolsó sorban tehetsége miatt a színház jelentős színészévé nőtte ki magát. Drámai szerepei mellett vígjátéki figuráival is belopta magát a nézők szívébe.

A két portréfilm vetítése után kötetlen baráti beszélgetés T. Nagy Imrével, a portréfilmek rendezőjével. A filmek a Bódva-völgyi Stúdióban készültek, rendezte T. Nagy Imre, operatőr Nagy István, vágó ifj. Nagy Imre, A portréfilmek időtartama: kb. 30 perc.

 

Július 11. (csütörtök)

09.00 Gyalogtúra a Szent László-forráshoz és növénytemplomhoz

A túra útvonala: Jászó (autókemping) – Debrőd (kultúrház) – Szent László forrás – Jászó (autókemping). Ebéd – szalonna- és kolbászsütés a Szent László forrásnál. Tájékoztató előadás lesz Szent László királyról a közelmúltban átadott és felújított debrődi zarándokszállóban. Az előadást Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere tartja.

Szent László király a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Az életművében a nemzet fogalma is hangsúlyos volt, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt tudta megerősíteni pozícióját és szerepét a térségben. László király az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép-európai népeket, hiszen Lengyelországban született, Erdély védőszentje, a zágrábi püspökség alapítója és Nyitrán halt meg. Szent László e népek közösen tisztelt királya és az itt élő nemzetek összetartásának, együttműködésének szimbóluma. Előadás lesz a Szent László növénytemplomról is. Az előadást tartja és a gyalogtúrát vezeti M. Molnár László, tanár, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke, a Magyar Kultúra Lovagja.

16.00 Templomlátogatás

A táborlakók délutáni közös látogatása a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában. A látogatás vezetője: Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány elnöke. 2015-ben emlékeztünk meg Mécs László, premontrei költő születésének 120. évfordulójáról, a Szabadegyetem névadójáról. Mécs Lászlót 1918-ban éppen ebben a templomban szentelték pappá. A templomot bemutatja Rédli Richárd Imre (Imre atya),premontrei plébános.

17.00 Templomi koncert az apátsági templomban: „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!”

Előadó: Mészáros János Elek, magyar agrármérnök, talajtani szakmérnök, magánénekes, 2012-ben a Csillag születik negyedik szériájának győztese, a Simándy József-díj és a Szenes Iván művészeti díj tulajdonosa.

Az énekesnek komoly rajongótábora van, rendszeresen hívják fellépésekre. Magyarul énekel és egyszerű magyar értékeket képvisel, örömet szerez másoknak. Alternatívát mutat azoknak az embereknek, akik fogékonyak a komolyzenére. legfontosabbnak tartja a becsületet: szolgálja Istent, a családját és a hazáját. Kivételes énekhangja van, azóta sem énekelt senki operát és operettet a tehetségkutató műsorokban.

A templomi koncert igazi élmény lesz az érdeklődőknek. Az énekes kedvenc dalai a hit, hazaszeretet, hűség témakörében hangzanak el, azok a dalok, versek, gondolatok, amelyek azokat a gyökereket erősítik bennünk ami Istenhez, szülőföldhöz, nemzeti kultúránkhoz kapcsolnak bennünket. A koncert után az előadó eddig megjelent tíz hanghordozóit (CD és DVD) árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

19.00 Esti buli a retROCK zenekarral.

Az újjáalakult alsólánci retROCK zenekar koncertje. A 70-es, 80-as és 90-es évek legjobb magyar slágereit mutatják be az érdeklődőknek. Örömmel és élvezettel játszanak a rock óriásainak legendás zenéit.

 

Július 12. (péntek)

09.30 Előadás: „A magyarok Istene.”
Előadó: Dr. Turai G. Kamil, nyugalmazott főiskolai docens, vallásfilozófus, Pilinszky-díjas költő-filozófus.

A vallásfilozófus előadást tart a magyarok Istenéről. Megtudjuk, miben tér el más népek Isteneitől? Ha szólítjuk őt, mely fényrezgés-régészrétegeket mozgatunk meg? Mik a szó elemei: a kínaiban, héberben, káldban, Istárban s Iszterben? Ki más lenne a világ tengelye, ótörök Tengrije, platoni tein-je. keleti Tien-e? Amateraszu és Ana-Dana istennőktől József Attila “éji csillagáig”? Utnapistin Napút-Istenének Attila-ostora? Magógból Muagerisz? Ki találja meg Szkitopoliszt? És Sólyomvárat? “Isten áldd meg a magyart”! – vallja az egyetemi docens.

11.00 Előadás: „Szív – Lélek – Egészség”
Előadó: Dr. Prof. Papp Lajos, Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója, emeritus professzor, a Magyar Kultúra Lovagja, számos díj és elismerés tulajdonosa.

A professzor úr vallja: “Életem szolgálat. Szolgálni az embert, szolgálni a betegeket. Teremtőtől kapott hittel, krisztusi szeretet jegyében gyógyítani. Több évtizedes kutatói és klinikai tapasztalatomat, tudásomat kívánom ötvözni a holisztikus gondolkodással és az elfelejtett, évezredes népi bölcsességekkel. Gyógyítani szívvel-lélekkel. Szívet-lelket-testet. Az EGY-etemes embert.”

A szívsebész tovább mondja: „…A baj csak az, hogy ha mégsem úgy működik a szív, akkor hogyan tudunk gyógyítani? Én, mint az MTA nagydoktora az egyetlen vagyok az orvosok között, aki átugrotta a kandidatúrát. Még egyszerű doktorként az akkori elnökhöz fordultam, s nyilvános vitára hívtam ki az egész akadémiát. Meg is vívtam volna a csatát a szakmával, de szellemekkel nem lehet csatázni és vitatkozni. Nem mernek kiállni. De ahogy Latinovits Zoltán írja a Ködszurkálóban, nem akarok várni. Teszem a dolgom. Nyilván nem azért, hogy pénzt és hírnevet szerezzek, hiszen mindent Istentől kaptam. Csupán továbbadom, s ezzel meg is tettem, ami rám tartozik.”

14.00 Előadás: „Felhalmozódott koleszterin – a szívproblémákat étkezéssel lehet megelőzni”
Előadó: Dr. Prof. Papp Lajos, Széchenyi-díjas szívsebész.

Köztudott, hogy a szívbetegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a felhalmozódott koleszterin. Ám Dr. Papp Lajos szívsebész szerint ezt nemcsak úgy lehet orvosolni, ahogy az orvostudomány eddig gondolta.

„Mi, orvosok a sok képzés, a hatalmas tudás felhalmozása és a hatalom miatt gyakran meglehetősen nagy egóval rendelkezünk, ami megnehezíti, hogy bevalljuk, ha tévedünk. Én most mindenki előtt készséggel elismerem, hogy tévedésben éltem. A szakember eddig azt hitte, hogy a szívbetegségeket a megemelkedett koleszterinszint okozza, amelyeket koleszterincsökkentő gyógyszerekkel lehet orvosolni. Az elfogadott terápia koleszterincsökkentő gyógyszerek felírása és az előírt diéta, amely szigorúan korlátozza a zsírbevitelt. Az ezektől eltérő javaslatokat eretnekségnek ítélték. Pedig látjuk, ez nem működik!

Ezek az ajánlások sem erkölcsileg, sem tudományosan nem védhetők. Néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy a szívbetegség valódi oka az érfalak gyulladása. Ha az érfalak nincsenek begyulladva, a koleszterin nem tud felhalmozódni az erekben, nincs szívroham és nincs stroke. Gyulladás nélkül a koleszterin szabadon áramlik a testben, és kiürül. Ez a gyulladás okozza a koleszterin lerakódását.” – mondja Dr. Papp Lajos.

16.00 Előadás: „Eltemettek minket, nem tudták, hogy Magok vagyunk.”
Előadó: Pap Gábor, magyar irodalomtörténész, Magyar Örökség-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Életmű-díjasa, az ősmagyar ezotéria és az alternatív Szent Korona-kutatás atyja.

“A magyart nem lehet kiirtani. Tényleg nem lehet. Tehát ez azt jelenti, hogy a mi címerünk tökéletesen magában foglalja azt ami miatt nem lehet . Ismerjük a címerünket. Nem véletlen, hogy megszüntették egy ideig. Nem lehetett használni. Ha én lerajzolom ezt a jelet, akkor ez minden ókori tényleges birodalomban ez magának a földnek, az országnak volt a jele. Ha erre ráteszek egy kettős keresztet, azt jelenti egy GYé betűnek a rovásírásban ott van a jele. Ezt mindig is úgy olvasták ki, hogy eGY, mert mindegyik betűnek az elejére tették az e betűt. Mit jelent az EGY a régi magyar nyelvben? Az Istent jelentette és azt, hogy Szent. Tehát ez mit jelent? Ez milyen föld? Szent Föld.” – mondja Pap Gábor.

19.00 Könyvbemutató és kötetlen baráti beszélgetés – „Hetvenéves a Csemadok.”
Csáky Pál, volt európai parlamenti képviselő legújabb könyvének bemutatója: Értékeink – százéves a szlovákiai magyar közösség – Hetvenéves a Csemadok címmel.

A Csemadokról, a 70 évvel ezelőtt megalakult Szövetségről és személyes visszaemlékezésekről nyilatkozik Csáky Pál, politikus, volt európai parlamenti képviselő, az MKP egykori elnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Köteles László, a Csemadok országos alelnöke, Görföl Jenő, a Csemadok országos főtitkára, Dunajszky Géza, felvidéki magyar író, publicista, amatőr helytörténész, Debrőd község szülöttje.

A gazdag tartalommal bíró könyv több szempontból próbálja elemezni a felvidéki magyarság életét és a megmaradás kérdését: „2018 végén volt száz éve, hogy a felvidéki magyar közösséget erőszakkal leszakították a Kárpát-medencei egységes magyar nemzettestről. Járván-kelvén a világban, sokszor belefutunk abba a kérdésbe, miként lehet az, hogy ez a közösség, a szlovákiai magyarság száz évvel az impériumváltás után is él, létezik, még ma is erős kulturális-társadalmi, sőt politikai közösségi jegyeket is felmutat, s intellektuálisan is képes megújítani önmagát” – írja Csáky Pál az Értékeink című könyv előszavában.

Csáky Pálban 4-5 évvel ezelőtt fogalmazódott meg az a gondolat, hogy szükség lenne a felvidéki magyar írókkal beszélgetést készíteni arról, hogyan látják a felvidéki magyarság helyzetét, illetve milyen üzenetük van a magyarság számára.

20.30 Borkóstoló

Az előadás és a beszélgetés után borkóstoló az étterem előtti teraszon, Daragó Károly bogácsi borlovaggal és barátjával, Dobos Lászlóval. Rendhagyó este lesz ismét a borkedvelőknek.

 

Július 13. (szombat)

09.30 Előadás: „Nemzetünk Trianon előtt”
Előadó: Pap Gábor, magyar irodalomtörténész, Magyar Örökség-díjas művészettörténész.

Az előadás az önismeretünk hiányosságaira kell, hogy figyelmeztessen bennünket.

“Nem tudtuk, hogy kik vagyunk, és jelenleg sem tudjuk. Hogy lehet az, hogy bennünket ilyen mértékben meg tudtak vezetni. Pedig egy nagyon előkészített folyamatról volt szó. 1687-ben már megjelent német nyelven, ez pedig még 1886-ban (Buda visszafoglalása) elkészült díszkötésben egy forgatókönyv, ami Trianonnak majdnem szószerinti meglepetése. Ebben már leírták, hogy a Magyar Királyság tulajdonképpen egy szedett-vedett valami. Az, hogy miért nem sikerült már akkor az 1600-as évek végén ezt a forgatókönyvet véghezvinni, mert egy csoda történt emberi segédlettel. És ki volt az, aki ezt hihetetlen diplomáciai érzékkel el tudta érni: Bethlen Miklós hazánkfia, erdélyi nemesember. Magyarország tényleg megmaradt Magyar királyságnak. Tehát, aki 1918 – 1920 között kezdi Trianont tárgyalni, azt már az orránál fogva megvezetik.” – vallja az irodalomtörténész és művészettörténész.

11.00 Előadás és könyvbemutató: „Szökés a haláltáborból.”
Előadó: Dunajszky Géza, felvidéki magyar író, publicista, amatőr helytörténész, Debrőd község szülöttje.

Aki meghallgatja az előadást az meggyőződhetett róla, hogy történelmünknek, sorsunknak még ma is vannak olyan fehér foltjai, vagy inkább koromfekete eseményei, amelyekről vajmi keveset tudunk, amelyek hiányoznak a történelemkönyvek lapjairól, amelyek sokszor a túlélők családjában sem kerültek soha terítékre beszédtémaként.

Dunajszky Géza tiszteletreméltó eltökéltséggel kutatja a magyar leventék, a felvidéki fiatal átvert, megvezetett nemzedék gyászos sorsát, a Pozsony-Ligetfalui haláltáborban kivégzett ártatlan emberek tragédiáját. A 2012-ben megjelent Kínterhes évek című könyve után, amelyben a gyermekkorában átélt háborús traumákat írta meg, a most bemutatott könyvében egy valós személy szenvedéstörténetét vetette papírra.

A könyv főhőse valós személy, aki azonban neve elhallgatását kérte, tehát álnéven szerepel a könyvben. Súlyos betegen, halála közeledtével magához hívatta keresztlányát, neki mondta el mindazt, amiről hetven évig hallgatott, hetven évig élt benne a rettenet, ami nem engedte, hogy az átélt borzalmakról beszéljen, még a közvetlen családjának sem. Szó szerint élete utolsó pillanatában döntött úgy, hogy az átélteket nem viszi magával a sírba. Nevén nevezte a népirtásért, a kivégzésekért felelősöket, élethűen előadta a történéseket.

A keresztlánya ezt adta tovább a szerzőnek, így született meg a könyv. Nem nehéz megjósolni, hogy az író új könyve nagy érdeklődésre tarthat majd számot, legszívesebben minden egyes fiatal számára ajánlanám elolvasásra. Emlékezésül, tanulságul, okulásul. Emlékezésül mindazokra, akik ártatlanul szenvedtek, csupán nemzetiségük okán és tanulságul, okulásul, hogy soha ilyesmi már ne történhessen meg!

16.00 Előadás: „Attila, az Isten ostora.”
Előadó: Kiss András Endre (Endre atya), premontrei plébános.

Attila az európai hunok leghíresebb nagykirálya. Endre atya előadásában megtudhatjuk: Attila kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

A 440-es években két hadjáratot vezetett a Balkán-félszigeten a Keletrómai Birodalom ellen, magát Konstantinápolyt is fenyegetve. 451-ben a korábban szövetséges Nyugatrómai Birodalom ellen fordult, egészen Orléans-ig törve előre. A fővárosából, Ravennából űzte el III. Valentinianus nyugatrómai császárt, 452-ben. Bár a birodalma halála után szétesett, mégis Európa történelmének legendás alakjává vált. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették. Történetíróink viszont művelt és nemes uralkodóként tartják számon.

17.00 Előadás: “Boldogasszony ódák”
Előadó: Dr. Turai G. Kamil.

A vallásfilozófus mondja: “Szent István felajánlotta hazánkat a Boldogasszonynak, Szűz Máriának, Babbának. Idestova ezer évek alatt szinte felprédáltuk magunk alatt az országot. Milliószor hagytuk veszni testvéreinket, asszonyméhekbe trancsíroztuk gyermekeinket. Pártosok, szakák, bozgorok, se-hunok lettünk. A magyar asszonyok és urak is egymás ellen fenekedtek. Felburjánzott lelkünkben a paradicsomi ősbűn… Nos, jó negyedszázada megejtett oly sok kiemelkedő istenes poéta angelizmusa.

Ezernyi sajátos formájú (28 soros) óda-darabban próbáltam hangot adni az ember, férfi Évára, Nintire , Rheára hangoltságának. Dante Beatricéje, Hölderlin Diotimája lebegett szemem előtt a párkeresésben. Ezeknek a gyötrelmes és gyönyörűséges évtizedeknek zanzája a három évvel ezelőtt a Kráter Kiadó által gondozott háromszáz-oldalas kötetem. Isteneket faggatok és Istennőket idézek, az Adam Kadmon örök-egységének és a kötelező jézusi boldogság igézetében”.

19.00 Előadás és vetítés: „Emberek – csillagok – úrhajók – És lészen csillagfordulás…"
Fényképes visszaemlékezések a több, mint két évtizeden át a Felvidék csillagai alatt a jászói Nyári Szabadegyetem csillagászati beszélgetéseiből.
Előadó: Zombori Ottó, csillagász, az Uránia Csillagda nyugalmazott igazgatója, tanár, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés tulajdonosa.

Minden korosztályt meghódít lehengerlő előadásmódjával. Az előadó 2016 őszén megkapta a Magyar Asztronautikai Társaság legrangosabb elismerését (a Nagy Ernő díjat) több évtizedes csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztő munkájáért és a nemzetközi űrtábor sikeres vezetéséért.

Előadása csatlakozik az előző évek témaköreihez: Az ember és a csillagászat kultúrtörténete dióhéjban, Földünk “különlegesen szerencsés” helye a Naprendszerben, Csillagászat az űrkorszakban (múlt!, jelen! jövő?), 50 éve:Ember a Holdon (az emberes űrrepülések sikerei és kudarcai), Az űrkutatás legfontosabb eredményei (oroszok, amerikaiak, európaiak és ázsiaiak az űrkutatásban), Magyar űrkutatás ( Hold-radar 1946-ban, Farkas Bertalan és Simonyi Károly űrrepülései…).

 

Július 14. (vasárnap)

11.00 Ünnepi szentmise az apátsági templomban.
Ünnepi szentmise a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában.

15.00 Ünnepi műsor a Csemadok megalakulásának 70. évfordulója alkalmából.
Hűség a szülőföldhöz, hűség a nemzethez, hűség az anyanyelvhez címmel területi ünnepi műsor a Kassa-környéki járásban a Csemadok megalakulása 70. évfordulója alkalmából.

A találkozón a Szövetség, valamint a Bódva-völgye, a Kanyapta és a Hernád mente magyarok által lakott településein működő Csemadok alapszervezetek tevékenységének és sikereinek hét évtizedes kiértékelésére kerül sor. A Csemadok Országos Elnöksége és a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya a Kassa-környéki járásból hetven Csemadokosnak Hűségért emléklapot adományoz a Szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából a Csemadokban végzett érdemdús munkájának elismeréséül.

Ünnepi és köszöntő beszédet mond Petneházy Attila, a magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, Haraszti Attila, kassai főkonzul, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke.

A találkozó házigazdája és műsorvezetője: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.

Az ünnepi műsorban közreműködik: Rozmaring Néptáncegyüttes, Rozmaringsarj Gyermek Néptáncegyüttes és a Rozmaring Hagyományőrző Csoport Abaújszináról, Képes Lóránt, versmondó, prózamondó és népmesemondó Restéről, a kassai Thália Színház a Légy jó mindhalálig című színpadi gyermek előadásának főszereplője, Viszlai Tibor verséneklő és lánya Viszlai Anna Rozália versmondó, prózamondó és népmesemondó Szepsiből, a Zekeres verséneklő együttes Szepsiből, az idei Tompa Mihály Verseny verséneklők kategóriájának győztese, Demko András népdalénekes, versmondó, prózamondó és népmesemondó Nagyidáról, Rezes Gyula, népdalénekes Szepsiből, Tóth István, a magyarországi Turáról, Jászó testvérközségéből, és a Cserépfalui Zeneiskola tanulói Daragó Károly vezetésével.

19.00 Táborbontás - Vacsora után táborbontás, hazatérés

 

Kísérőprogram gyerekeknek - Játszóházi és kézműves foglalkozások

Kézműves programok, nemezelés, selyemfestés, gyöngyfűzés.
Ügyes kezek, hétköznapi tárgyak praktikus vagy díszítő elemekké varázslása. Kosárfonás.
Játszóházi foglalkozások – gipszfigurák festése, gyöngyfűzés, agyagozás, papírfigurák készítése, arcfestés. Gyékényezés, edényalátétek készítése. Kukoricacsuhé, babák, virágok, madarak és szalmadíszek készítése.

ATEMPO.sk