XXII. Mécs László Szabadegyetem Jászón - csütörtöki program

XXII. Mécs László Szabadegyetem Jászón - részletes program

2019. július 11-én, csütörtökön folytatódik a XXII. Mécs László Szabadegyetem a jászói autókempingben.

Részvételi díj 110 euró / fő / 6 éjszaka, amely tartalmazza a szállást, az étkezést – naponta háromszor, valamint a foglalkozások, az előadások és a mesterségek költségeit.

Idén ismét meghirdetik a Gyerekek napközis nyári táborát, napi bejárással, 2019. július 9-e és 12-e között (kedd – péntek), Szepsi és a környező települések óvodásai, illetve kisiskolásai részére, óvónők felügyelete mellett. Az egész napos játszóházi és kézműves foglalkozások keretén belül a gyermekek egy igazán színes, játékos tábor részesei lehetnek. Napi 3 étkezést biztosítanak a gyerekeknek. Részvételi díj 6 euró / 1 nap, illetve 22 euró / 4 nap.

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők.

 

Program

Július 11. (csütörtök)

09.00 Gyalogtúra a Szent László-forráshoz és növénytemplomhoz

A túra útvonala: Jászó (autókemping) – Debrőd (kultúrház) – Szent László forrás – Jászó (autókemping). Ebéd – szalonna- és kolbászsütés a Szent László forrásnál. Tájékoztató előadás lesz Szent László királyról a közelmúltban átadott és felújított debrődi zarándokszállóban. Az előadást Gergely Papp Adrianna, Debrőd polgármestere tartja.

Szent László király a keresztény egység jegyében kapcsolta össze a közép-európai nemzeteket. Az életművében a nemzet fogalma is hangsúlyos volt, hiszen a Magyar Királyság az ő uralkodása alatt tudta megerősíteni pozícióját és szerepét a térségben. László király az első olyan Árpád-házi uralkodó, aki összekapcsolja a közép-európai népeket, hiszen Lengyelországban született, Erdély védőszentje, a zágrábi püspökség alapítója és Nyitrán halt meg. Szent László e népek közösen tisztelt királya és az itt élő nemzetek összetartásának, együttműködésének szimbóluma. Előadás lesz a Szent László növénytemplomról is. Az előadást tartja és a gyalogtúrát vezeti M. Molnár László, tanár, publicista, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke, a Magyar Kultúra Lovagja.

16.00 Templomlátogatás

A táborlakók délutáni közös látogatása a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában. A látogatás vezetője: Csoltkó Jenő, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány elnöke. 2015-ben emlékeztünk meg Mécs László, premontrei költő születésének 120. évfordulójáról, a Szabadegyetem névadójáról. Mécs Lászlót 1918-ban éppen ebben a templomban szentelték pappá. A templomot bemutatja Rédli Richárd Imre (Imre atya),premontrei plébános.

17.00 Templomi koncert az apátsági templomban: „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország!”

Előadó: Mészáros János Elek, magyar agrármérnök, talajtani szakmérnök, magánénekes, 2012-ben a Csillag születik negyedik szériájának győztese, a Simándy József-díj és a Szenes Iván művészeti díj tulajdonosa.

Az énekesnek komoly rajongótábora van, rendszeresen hívják fellépésekre. Magyarul énekel és egyszerű magyar értékeket képvisel, örömet szerez másoknak. Alternatívát mutat azoknak az embereknek, akik fogékonyak a komolyzenére. legfontosabbnak tartja a becsületet: szolgálja Istent, a családját és a hazáját. Kivételes énekhangja van, azóta sem énekelt senki operát és operettet a tehetségkutató műsorokban.

A templomi koncert igazi élmény lesz az érdeklődőknek. Az énekes kedvenc dalai a hit, hazaszeretet, hűség témakörében hangzanak el, azok a dalok, versek, gondolatok, amelyek azokat a gyökereket erősítik bennünk ami Istenhez, szülőföldhöz, nemzeti kultúránkhoz kapcsolnak bennünket. A koncert után az előadó eddig megjelent tíz hanghordozóit (CD és DVD) árusítják majd és személyesen dedikálja azokat.

19.00 Esti buli a retROCK zenekarral.

Az újjáalakult alsólánci retROCK zenekar koncertje. A 70-es, 80-as és 90-es évek legjobb magyar slágereit mutatják be az érdeklődőknek. Örömmel és élvezettel játszanak a rock óriásainak legendás zenéit.

 

Július 12. (péntek)

09.30 Előadás: „A magyarok Istene.”
Előadó: Dr. Turai G. Kamil, nyugalmazott főiskolai docens, vallásfilozófus, Pilinszky-díjas költő-filozófus.

A vallásfilozófus előadást tart a magyarok Istenéről. Megtudjuk, miben tér el más népek Isteneitől? Ha szólítjuk őt, mely fényrezgés-régészrétegeket mozgatunk meg? Mik a szó elemei: a kínaiban, héberben, káldban, Istárban s Iszterben? Ki más lenne a világ tengelye, ótörök Tengrije, platoni tein-je. keleti Tien-e? Amateraszu és Ana-Dana istennőktől József Attila “éji csillagáig”? Utnapistin Napút-Istenének Attila-ostora? Magógból Muagerisz? Ki találja meg Szkitopoliszt? És Sólyomvárat? “Isten áldd meg a magyart”! – vallja az egyetemi docens.

11.00 Előadás: „Szív – Lélek – Egészség”
Előadó: Dr. Prof. Papp Lajos, Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója, emeritus professzor, a Magyar Kultúra Lovagja, számos díj és elismerés tulajdonosa.

A professzor úr vallja: “Életem szolgálat. Szolgálni az embert, szolgálni a betegeket. Teremtőtől kapott hittel, krisztusi szeretet jegyében gyógyítani. Több évtizedes kutatói és klinikai tapasztalatomat, tudásomat kívánom ötvözni a holisztikus gondolkodással és az elfelejtett, évezredes népi bölcsességekkel. Gyógyítani szívvel-lélekkel. Szívet-lelket-testet. Az EGY-etemes embert.”

A szívsebész tovább mondja: „…A baj csak az, hogy ha mégsem úgy működik a szív, akkor hogyan tudunk gyógyítani? Én, mint az MTA nagydoktora az egyetlen vagyok az orvosok között, aki átugrotta a kandidatúrát. Még egyszerű doktorként az akkori elnökhöz fordultam, s nyilvános vitára hívtam ki az egész akadémiát. Meg is vívtam volna a csatát a szakmával, de szellemekkel nem lehet csatázni és vitatkozni. Nem mernek kiállni. De ahogy Latinovits Zoltán írja a Ködszurkálóban, nem akarok várni. Teszem a dolgom. Nyilván nem azért, hogy pénzt és hírnevet szerezzek, hiszen mindent Istentől kaptam. Csupán továbbadom, s ezzel meg is tettem, ami rám tartozik.”

14.00 Előadás: „Felhalmozódott koleszterin – a szívproblémákat étkezéssel lehet megelőzni”
Előadó: Dr. Prof. Papp Lajos, Széchenyi-díjas szívsebész.

Köztudott, hogy a szívbetegségek kialakulásában nagy szerepet játszik a felhalmozódott koleszterin. Ám Dr. Papp Lajos szívsebész szerint ezt nemcsak úgy lehet orvosolni, ahogy az orvostudomány eddig gondolta.

„Mi, orvosok a sok képzés, a hatalmas tudás felhalmozása és a hatalom miatt gyakran meglehetősen nagy egóval rendelkezünk, ami megnehezíti, hogy bevalljuk, ha tévedünk. Én most mindenki előtt készséggel elismerem, hogy tévedésben éltem. A szakember eddig azt hitte, hogy a szívbetegségeket a megemelkedett koleszterinszint okozza, amelyeket koleszterincsökkentő gyógyszerekkel lehet orvosolni. Az elfogadott terápia koleszterincsökkentő gyógyszerek felírása és az előírt diéta, amely szigorúan korlátozza a zsírbevitelt. Az ezektől eltérő javaslatokat eretnekségnek ítélték. Pedig látjuk, ez nem működik!

Ezek az ajánlások sem erkölcsileg, sem tudományosan nem védhetők. Néhány évvel ezelőtt kiderült, hogy a szívbetegség valódi oka az érfalak gyulladása. Ha az érfalak nincsenek begyulladva, a koleszterin nem tud felhalmozódni az erekben, nincs szívroham és nincs stroke. Gyulladás nélkül a koleszterin szabadon áramlik a testben, és kiürül. Ez a gyulladás okozza a koleszterin lerakódását.” – mondja Dr. Papp Lajos.

16.00 Előadás: „Eltemettek minket, nem tudták, hogy Magok vagyunk.”
Előadó: Pap Gábor, magyar irodalomtörténész, Magyar Örökség-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia Életmű-díjasa, az ősmagyar ezotéria és az alternatív Szent Korona-kutatás atyja.

“A magyart nem lehet kiirtani. Tényleg nem lehet. Tehát ez azt jelenti, hogy a mi címerünk tökéletesen magában foglalja azt ami miatt nem lehet . Ismerjük a címerünket. Nem véletlen, hogy megszüntették egy ideig. Nem lehetett használni. Ha én lerajzolom ezt a jelet, akkor ez minden ókori tényleges birodalomban ez magának a földnek, az országnak volt a jele. Ha erre ráteszek egy kettős keresztet, azt jelenti egy GYé betűnek a rovásírásban ott van a jele. Ezt mindig is úgy olvasták ki, hogy eGY, mert mindegyik betűnek az elejére tették az e betűt. Mit jelent az EGY a régi magyar nyelvben? Az Istent jelentette és azt, hogy Szent. Tehát ez mit jelent? Ez milyen föld? Szent Föld.” – mondja Pap Gábor.

19.00 Könyvbemutató és kötetlen baráti beszélgetés – „Hetvenéves a Csemadok.”
Csáky Pál, volt európai parlamenti képviselő legújabb könyvének bemutatója: Értékeink – százéves a szlovákiai magyar közösség – Hetvenéves a Csemadok címmel.

A Csemadokról, a 70 évvel ezelőtt megalakult Szövetségről és személyes visszaemlékezésekről nyilatkozik Csáky Pál, politikus, volt európai parlamenti képviselő, az MKP egykori elnöke, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Köteles László, a Csemadok országos alelnöke, Görföl Jenő, a Csemadok országos főtitkára, Dunajszky Géza, felvidéki magyar író, publicista, amatőr helytörténész, Debrőd község szülöttje.

A gazdag tartalommal bíró könyv több szempontból próbálja elemezni a felvidéki magyarság életét és a megmaradás kérdését: „2018 végén volt száz éve, hogy a felvidéki magyar közösséget erőszakkal leszakították a Kárpát-medencei egységes magyar nemzettestről. Járván-kelvén a világban, sokszor belefutunk abba a kérdésbe, miként lehet az, hogy ez a közösség, a szlovákiai magyarság száz évvel az impériumváltás után is él, létezik, még ma is erős kulturális-társadalmi, sőt politikai közösségi jegyeket is felmutat, s intellektuálisan is képes megújítani önmagát” – írja Csáky Pál az Értékeink című könyv előszavában.

Csáky Pálban 4-5 évvel ezelőtt fogalmazódott meg az a gondolat, hogy szükség lenne a felvidéki magyar írókkal beszélgetést készíteni arról, hogyan látják a felvidéki magyarság helyzetét, illetve milyen üzenetük van a magyarság számára.

20.30 Borkóstoló

Az előadás és a beszélgetés után borkóstoló az étterem előtti teraszon, Daragó Károly bogácsi borlovaggal és barátjával, Dobos Lászlóval. Rendhagyó este lesz ismét a borkedvelőknek.

 

Július 13. (szombat)

09.30 Előadás: „Nemzetünk Trianon előtt”
Előadó: Pap Gábor, magyar irodalomtörténész, Magyar Örökség-díjas művészettörténész.

Az előadás az önismeretünk hiányosságaira kell, hogy figyelmeztessen bennünket.

“Nem tudtuk, hogy kik vagyunk, és jelenleg sem tudjuk. Hogy lehet az, hogy bennünket ilyen mértékben meg tudtak vezetni. Pedig egy nagyon előkészített folyamatról volt szó. 1687-ben már megjelent német nyelven, ez pedig még 1886-ban (Buda visszafoglalása) elkészült díszkötésben egy forgatókönyv, ami Trianonnak majdnem szószerinti meglepetése. Ebben már leírták, hogy a Magyar Királyság tulajdonképpen egy szedett-vedett valami. Az, hogy miért nem sikerült már akkor az 1600-as évek végén ezt a forgatókönyvet véghezvinni, mert egy csoda történt emberi segédlettel. És ki volt az, aki ezt hihetetlen diplomáciai érzékkel el tudta érni: Bethlen Miklós hazánkfia, erdélyi nemesember. Magyarország tényleg megmaradt Magyar királyságnak. Tehát, aki 1918 – 1920 között kezdi Trianont tárgyalni, azt már az orránál fogva megvezetik.” – vallja az irodalomtörténész és művészettörténész.

11.00 Előadás és könyvbemutató: „Szökés a haláltáborból.”
Előadó: Dunajszky Géza, felvidéki magyar író, publicista, amatőr helytörténész, Debrőd község szülöttje.

Aki meghallgatja az előadást az meggyőződhetett róla, hogy történelmünknek, sorsunknak még ma is vannak olyan fehér foltjai, vagy inkább koromfekete eseményei, amelyekről vajmi keveset tudunk, amelyek hiányoznak a történelemkönyvek lapjairól, amelyek sokszor a túlélők családjában sem kerültek soha terítékre beszédtémaként.

Dunajszky Géza tiszteletreméltó eltökéltséggel kutatja a magyar leventék, a felvidéki fiatal átvert, megvezetett nemzedék gyászos sorsát, a Pozsony-Ligetfalui haláltáborban kivégzett ártatlan emberek tragédiáját. A 2012-ben megjelent Kínterhes évek című könyve után, amelyben a gyermekkorában átélt háborús traumákat írta meg, a most bemutatott könyvében egy valós személy szenvedéstörténetét vetette papírra.

A könyv főhőse valós személy, aki azonban neve elhallgatását kérte, tehát álnéven szerepel a könyvben. Súlyos betegen, halála közeledtével magához hívatta keresztlányát, neki mondta el mindazt, amiről hetven évig hallgatott, hetven évig élt benne a rettenet, ami nem engedte, hogy az átélt borzalmakról beszéljen, még a közvetlen családjának sem. Szó szerint élete utolsó pillanatában döntött úgy, hogy az átélteket nem viszi magával a sírba. Nevén nevezte a népirtásért, a kivégzésekért felelősöket, élethűen előadta a történéseket.

A keresztlánya ezt adta tovább a szerzőnek, így született meg a könyv. Nem nehéz megjósolni, hogy az író új könyve nagy érdeklődésre tarthat majd számot, legszívesebben minden egyes fiatal számára ajánlanám elolvasásra. Emlékezésül, tanulságul, okulásul. Emlékezésül mindazokra, akik ártatlanul szenvedtek, csupán nemzetiségük okán és tanulságul, okulásul, hogy soha ilyesmi már ne történhessen meg!

16.00 Előadás: „Attila, az Isten ostora.”
Előadó: Kiss András Endre (Endre atya), premontrei plébános.

Attila az európai hunok leghíresebb nagykirálya. Endre atya előadásában megtudhatjuk: Attila kora egyik leghatalmasabb nomád birodalmát uralta 434-től, befolyása Közép-Európától a Kaszpi-tengerig és a Dunától a Balti-tengerig terjedt.

A 440-es években két hadjáratot vezetett a Balkán-félszigeten a Keletrómai Birodalom ellen, magát Konstantinápolyt is fenyegetve. 451-ben a korábban szövetséges Nyugatrómai Birodalom ellen fordult, egészen Orléans-ig törve előre. A fővárosából, Ravennából űzte el III. Valentinianus nyugatrómai császárt, 452-ben. Bár a birodalma halála után szétesett, mégis Európa történelmének legendás alakjává vált. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették. Történetíróink viszont művelt és nemes uralkodóként tartják számon.

17.00 Előadás: “Boldogasszony ódák”
Előadó: Dr. Turai G. Kamil.

A vallásfilozófus mondja: “Szent István felajánlotta hazánkat a Boldogasszonynak, Szűz Máriának, Babbának. Idestova ezer évek alatt szinte felprédáltuk magunk alatt az országot. Milliószor hagytuk veszni testvéreinket, asszonyméhekbe trancsíroztuk gyermekeinket. Pártosok, szakák, bozgorok, se-hunok lettünk. A magyar asszonyok és urak is egymás ellen fenekedtek. Felburjánzott lelkünkben a paradicsomi ősbűn… Nos, jó negyedszázada megejtett oly sok kiemelkedő istenes poéta angelizmusa.

Ezernyi sajátos formájú (28 soros) óda-darabban próbáltam hangot adni az ember, férfi Évára, Nintire , Rheára hangoltságának. Dante Beatricéje, Hölderlin Diotimája lebegett szemem előtt a párkeresésben. Ezeknek a gyötrelmes és gyönyörűséges évtizedeknek zanzája a három évvel ezelőtt a Kráter Kiadó által gondozott háromszáz-oldalas kötetem. Isteneket faggatok és Istennőket idézek, az Adam Kadmon örök-egységének és a kötelező jézusi boldogság igézetében”.

19.00 Előadás és vetítés: „Emberek – csillagok – úrhajók – És lészen csillagfordulás…"
Fényképes visszaemlékezések a több, mint két évtizeden át a Felvidék csillagai alatt a jászói Nyári Szabadegyetem csillagászati beszélgetéseiből.
Előadó: Zombori Ottó, csillagász, az Uránia Csillagda nyugalmazott igazgatója, tanár, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja, a Magyar Érdemrend Lovagkereszt kitüntetés tulajdonosa.

Minden korosztályt meghódít lehengerlő előadásmódjával. Az előadó 2016 őszén megkapta a Magyar Asztronautikai Társaság legrangosabb elismerését (a Nagy Ernő díjat) több évtizedes csillagászati-űrkutatási ismeretterjesztő munkájáért és a nemzetközi űrtábor sikeres vezetéséért.

Előadása csatlakozik az előző évek témaköreihez: Az ember és a csillagászat kultúrtörténete dióhéjban, Földünk “különlegesen szerencsés” helye a Naprendszerben, Csillagászat az űrkorszakban (múlt!, jelen! jövő?), 50 éve:Ember a Holdon (az emberes űrrepülések sikerei és kudarcai), Az űrkutatás legfontosabb eredményei (oroszok, amerikaiak, európaiak és ázsiaiak az űrkutatásban), Magyar űrkutatás ( Hold-radar 1946-ban, Farkas Bertalan és Simonyi Károly űrrepülései…).

 

Július 14. (vasárnap)

11.00 Ünnepi szentmise az apátsági templomban.
Ünnepi szentmise a jászóvári Premontrei Apátság Keresztelő Szent János-templomában.

15.00 Ünnepi műsor a Csemadok megalakulásának 70. évfordulója alkalmából.
Hűség a szülőföldhöz, hűség a nemzethez, hűség az anyanyelvhez címmel területi ünnepi műsor a Kassa-környéki járásban a Csemadok megalakulása 70. évfordulója alkalmából.

A találkozón a Szövetség, valamint a Bódva-völgye, a Kanyapta és a Hernád mente magyarok által lakott településein működő Csemadok alapszervezetek tevékenységének és sikereinek hét évtizedes kiértékelésére kerül sor. A Csemadok Országos Elnöksége és a Csemadok Kassa-környéki Területi Választmánya a Kassa-környéki járásból hetven Csemadokosnak Hűségért emléklapot adományoz a Szövetség megalakulásának 70. évfordulója alkalmából a Csemadokban végzett érdemdús munkájának elismeréséül.

Ünnepi és köszöntő beszédet mond Petneházy Attila, a magyar-magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, Haraszti Attila, kassai főkonzul, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke.

A találkozó házigazdája és műsorvezetője: Mihályi Molnár László, a Csemadok Kassa-környéke Területi Választmány alelnöke.

Az ünnepi műsorban közreműködik: Rozmaring Néptáncegyüttes, Rozmaringsarj Gyermek Néptáncegyüttes és a Rozmaring Hagyományőrző Csoport Abaújszináról, Képes Lóránt, versmondó, prózamondó és népmesemondó Restéről, a kassai Thália Színház a Légy jó mindhalálig című színpadi gyermek előadásának főszereplője, Viszlai Tibor verséneklő és lánya Viszlai Anna Rozália versmondó, prózamondó és népmesemondó Szepsiből, a Zekeres verséneklő együttes Szepsiből, az idei Tompa Mihály Verseny verséneklők kategóriájának győztese, Demko András népdalénekes, versmondó, prózamondó és népmesemondó Nagyidáról, Rezes Gyula, népdalénekes Szepsiből, Tóth István, a magyarországi Turáról, Jászó testvérközségéből, és a Cserépfalui Zeneiskola tanulói Daragó Károly vezetésével.

19.00 Táborbontás - Vacsora után táborbontás, hazatérés

 

Kísérőprogram gyerekeknek - Játszóházi és kézműves foglalkozások

Kézműves programok, nemezelés, selyemfestés, gyöngyfűzés.
Ügyes kezek, hétköznapi tárgyak praktikus vagy díszítő elemekké varázslása. Kosárfonás.
Játszóházi foglalkozások – gipszfigurák festése, gyöngyfűzés, agyagozás, papírfigurák készítése, arcfestés. Gyékényezés, edényalátétek készítése. Kukoricacsuhé, babák, virágok, madarak és szalmadíszek készítése.

ATEMPO.sk