Dubóczky Gergely, Cser Krisztián és a Budafoki Dohnányi Zenekar online koncertje (VIDEÓ)

Dubóczky Gergely, Cser Krisztián és a Budafoki Dohnányi Zenekar online koncertje (VIDEÓ)

2021. március 19-én, pénteken 19.00 órától kerül sor a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertje a budapesti Klauzál Házból.

A koncertet élőben közvetítik. Vezényel a kiemelkedő, fiatal karmester, Dubóczky Gergely. Az est szólistája a kiváló basszista, Cser Krisztián.

 

Műsor:

Brandenburg Ádám: Priéres Nocturnes
Wagner: A walkűr – Wotan búcsúja és tűzvarázs
Schumann: III. (Esz-dúr) “Rajnai” szimfónia

 

A koncerten elsőként Brandenburg Ádám Prières nocturnes (Esti imádságok) című darabja szólal meg. A fiatal zeneszerzőt korosztálya kiemelkedő tehetségének tartják, aki sok zenei műfajban tevékenykedik: koncertzenén kívül foglalkozott színház- és könnyűzenével, valamint filmzenéket is komponált. Az alkotás mellett tanít és kutat. Az egyéni hangvételű Prières nocturnes több díjat is elnyert, többek között az „Az év junior komolyzenei alkotója” díjat az Artisjus szervezésében. A műről így ír szerzője: “Első nagyzenekari darabomat 2017-ben azzal a céllal írtam, hogy különböző éjszakai imádságok impresszióit, élményeit zeneileg illusztráljam. A nagyzenekari apparátust találtam alkalmasnak arra, hogy minél érdekesebb színeket, zenei szöveteket hozzak létre a szakrális téma ábrázolásához. A darab egy nehezen verbalizálható programzene, olyan formával, ami egy lineáris utat jár be különböző állapotok között, három nagyobb formai egységre bontva azt. Úgy gondolom, hogy sikerült a számomra igen fontos szakrális tematikának megfelelő zenei testet öltenie.”

A Wotan búcsúja és tűzvarázs igazi operasláger, nemcsak a Wagner-rajongók, de az operabarátok sokkal népesebb táborában is. Wagner Walkűr című operájának zárójelenetében Wotan búcsúzik lányától, Brünhildétől, aki szembeszállt apjával, és ezért büntetést érdemel. Apja álmot bocsát lányára, akit lángtenger őriz majd. Segítségül hívja a Tűzistent, Logét, aki lángokat szít. Ez a pazar jelenet a tűz ábrázolásának egyik mintapéldája a zenetörténetben, mely még a filmzeneszerzőket is megihlette a XXI. században.

Schumann négy szimfóniájának számozása nem a keletkezés, hanem a nyomtatott megjelenés sorrendjét tükrözi; a 3., “Rajnai” szimfónia valójában a zeneszerző utolsó alkotása ebben a műfajban. A megelőző években súlyos érzelmi és művészi válságon átesett, 40 éves komponista életpályájának pozitív időszakában keletkezett, röviddel azután, hogy 1850 szeptemberében elfoglalta a düsseldorfi városi zeneigazgatói posztot. A mű a klasszikus szimfónia-modellel szemben nem négy, hanem öt tételes; a harmadik helyen álló lassú és a finale közé Schumann még egy tételt illesztett be, melyet valószínűleg a kölni dóm épülete ihletett. (Az esz-mollban megkomponált, ünnepélyes karakterű tétel korálszerű dallamát megszólaltató harsonák itt szerepelnek a műben először.) Bár a zeneszerző elzárkózott a korábban „a rajnai élet egy darabjának” nevezett szimfónia esetleges programjának leírásától, a műre így is ráragadt a „Rajnai” jelző, s a lelkesülten szárnyaló, ragyogó nyitó tételt hallva nem nehéz valamilyen természeti képre asszociálnunk. A „Scherzo” feliratú, mérsékelt tempójú 2. tétel valójában semmiben nem hasonlít a szokásos szimfónia-scherzókra; a háromtagú és a variációs forma elemei keverednek benne. A gyengéden lírai 3. tételt, majd az esz-mollban megkomponált, archaizáló stílusú 4. tételt követő, könnyed, táncos finale a nyitótétel élénk tempóját és felhőtlenül boldog, derűs hangvételét hozza vissza.

 

 

ATEMPO.sk