Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára – a Kolozsvári Magyar Opera előadásai online

2021. március 25-én, csütörtökön 18.00 órától lesz látható Bartók Béla születésének 140. évfordulója alkalmából A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operája a Kolozsvári Magyar Opera előadásában. 

TOVÁBBI RÉSZLETEK

 

A darab más műfaji meghatározásban misztériumjáték vagy szcenírozott ballada. Az opera a „legendás időkben” játszódik a Kékszakállú várában, de ez a vár valójában a férfi lelkét jelenti. A XX. század elején az európai irodalomban, képzőművészetekben, zenében eluralkodott egy világfájdalmasan elmagányosodó életérzés és ennek ábrázolása. Ebben a hangulatban írta meg Balázs Béla az eredetileg francia monda felhasználásával, és magyar népballadai eszközökkel támogatva misztériumjátékát. Szövegkönyvét először Kodálynak ajánlotta föl, de végül Bartók fantáziáját indította be hamarabb, aki még nem heverte ki, hogy Geyer Stefi hegedűművésznő kikosarazta. Bartók ebben a keserű, magányra berendezkedő hangulatban találkozott a librettóval, majd mire a zenemű elkészült, feleségül vette tanítványát, Ziegler Mártát, s egyfelvonásosát neki ajánlotta. Benyújtotta a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára is, de előadhatatlanságra hivatkozva visszautasították, így a bemutatóra csak 7 évvel később került sor Zádor Dezső rendezésében. Az ősbemutató díszleteit Bánffy Miklós tervezte, a két főszerepet Kálmán Oszkár és Haselbeck Olga énekelte, a karmester Egisto Tango volt, a regös szövegét pedig Palló Imre mondta el! Nyolc előadás után a darabot levették ugyan a műsorról, de 1936-tól ismét játszották, nagy sikerrel, ekkor indult el a nemzetközi hírnév felé.

Bartók zenéje, csakúgy, mint Balázs Béla szövege balladai-népzenei alapokra épül, a szövegek prózai zeneiségét követik, erősítik fel a dallamok. A Kékszakállú megszólalásai lassabb, Juditéi mozgalmasabb, idegesebb deklamációk.

 

Szereplők 

Kékszakállú - Szabó Bálint
Judit - Meláth Andrea
Prológus - Dimény Áron
A három feleség - Barabás Júlia, Babos Kinga, Katrinecz Erika
Díszlet- és jelmeztervező - gróf Bánffy Miklós - 1918
A jelmezek rekonstruálását irányította - Szebeni Zsuzsa, Lőrincz Gyula
Hangversenymester - Barabás Sándor, Ferenczi Endre
Súgó - Kostyák Júlia
Ügyelő - Szabó V. Beáta
A rendező munkatársa - Gombár Annamária
Vezényel - Jankó Zsolt
Rendező - Szinetár Miklós

 

ITT NÉZD ONLINE

 

ATEMPO.sk