Juhász Orsolya Anna és Baráth Bálint koncertje online a FUGAból

Juhász Orsolya Anna és Baráth Bálint koncertje online a FUGAból

2021. március 28-án, vasárnap 18.00 órától Juhász Orsolya Anna (szoprán) és Baráth Bálint (zongora) koncertjére kerül sor online a budapesti FUGAból.

A koncert előtt Bartók György és Nikolaus Gerszewski beszélget a művekről.

 

Műsor

Nikolaus Gerszewski: songs from the hill (2012) / new songs from the hill (2019)
Chris Newman: modest songs (2012)

 

Nikolaus Gerszewski: songs from the hill (2012) / new songs from the hill (2019)

“Robert Lax minimalista költő “the hill” című kötetéből választottam a szövegeket, aki élete felét remeteként élte a görög Patmos szigeten. Költői stílusa meghaladja az irodalmi műfajokat, időnként váltakozva az elbeszélő próza és az absztrakt líra között, sőt még a konkrét költészet határát is érinti, ahol maga a szó emelkedik ki fonetikai objektivitásában, ugyanakkor leíró kontextusba ágyazódik. Az általam írt zene olykor kromatikus, máskor látszólag modális, mégsem követ semmilyen zenei rendszert. A kompozíciós technika meglehetősen konceptuális. Egy saját kompozíciós szabályrendszer szerint halad, ami meghatározza a választási lehetőségeket. Mégis a zene nagyon intuitív marad, ami nem jelent ellentmondást. A konceptuális megközelítés és az érzelmes, lírai eredmény egyszerre van jelen a konceptuális korszak olyan nagy művészeinek munkáiban, mint Ad Reinhard, Sol Lewitt, Agnes Martin, Dan Flavin vagy Eva Hesse.

A szöveget tekintve a dalok mind a magányról szólnak; egy ember, aki saját alkotása világában él, egy olyan társra várva, aki soha nem jön el. “

 

Chris Newman: modest songs (2012)

“Úgy gondolom, hogy a művészet mindenképpen megpróbál elszakadni azoktól a személyes érzésektől, amelyeket mindannyian érzünk – ilyen vagy olyan módon. A művészet képes az érzéseket megtestesíteni, konkretizálni és meghaladni, segít abban, hogy “átvészeljük “őket. Nem terápiás, de transzcendens.

Zeneírás közben nem használok hangmagasságokat vagy ritmusokat, a zenei anyagot mit egy rendelkezésre álló árut használom, nem a komponenseket. Mint egy raktárkészletet, elfogadom amit rendelkezésre áll. Erre a készletre adaptálom a „dolgokat“. A zene látképe, a zene panorámája. Úgy gondolom enegem a zene, mint jelenség érdekel, a viszonyunk a zenével, az hogyan kapcsolódunk hozzá, illetve az, hogy modelleket készítsek ehhez . A zenei fenomén és a mód ahogy összekapcsolódik velünk. Azt vizsgálom, hogy vajon ez a közeg is „pusztán” a külvilág modellje.”

Songs from the hill és Modest Songs premierje volt 2012-ben a Sammlung Hoffmann Berlinben.

 

Nikolaus Gerszewski (1964 – Hamburg), Hamburgban és Budapesten élő, képzőművész és autodidakta zeneszerző az úgynevezett „kísérleti zene” területén. Húszas évei eleje óta nem reprezentatív művészettel foglalkozik, festőként és teoretikusként egyaránt. 2005-ben kapcsolatba lépett Cornelius Cardew Treatise című grafikus kottájával, majd kifejlesztette saját kottáit grafikus kották, szöveges kották, alternatív jelrendszerek, félig konvencionális, sőt teljesen konvencionális kották formájában. 2008-ban bevezette saját „hétköznapi zene” általános fogalmát, kifejezve azon nézetét, hogy a hangok előállítását természetes kifejezési eszköznek kell tekinteni, mindenki számára hozzáférhetőnek, nem pedig a művészet és a szórakozás területére száműzni; ezzel azt is állítja, hogy mindig is született művésznek tartotta magát természetszerűleg. 2013 óta Nikolaus „kísérleti hangprodukciót” tanít a budapesti Képzőművészeti Egyetemen (MKE) és a Pécsi Tudományegyetemen (PTI).

Chris Newman (1958 – London) A londoni King’s College zenei hallgatójaként részt vett az orosz költészet angol nyelvre történő fordításában (Eugene Dubrov orosz költővel együtt). Ebben a tágabb értelemben vett fordítási folyamatban – egyik művészeti közegből lép a másikba is (ez a médium az ő esetében felöleli a zenét, a költészetet, az előadást, a festészetet, a videót és ezek páros bemutatását), vagy az észlelés aktusából át a művészi közegbe – ez képezte törekvéseinek alapját. 1980-ban költözött Kölnbe, és azóta nagyrészt Németországban él.

 

Baráth Bálint (1983) Zenei érdeklődése korán megmutatkozott; sokat improvizált és zongorázni tanult szülővárosában, majd a kecskeméti Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában, Gerhát László növendékeként. Ezután a győri Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézet diákja lett, ahol mestere Choi Insu volt, akitől nemcsak zongorázni, hanem a szó legteljesebb értelmében zenélni tanult meg. Tanulmányait a párizsi École Normale de Musique-ban fejezte be, Erik Berchot osztályában. A Czövek Erna AMI volt zongoratanára, jelenleg a Zeneakadémián doktorandusz, a metakreativitás zenei megjelenéseit kutatja.

Az emberi teremtési folyamat szinte minden produktuma érdekli: legyen az egy geometriai gondolat, vagy egy szerteágazó polifón szövet, esetleg egy ősi nép hiedelem –, dallam – és ritmusvilága. A művészeti ágak pluralizmusában, egymásrautaltságában hisz, legyen az európai, illetve Európán kívüli kifejező eszköz. Kompozíciói forrását a jelenségek hatásában, valamint a kollektív tudattalan kimeríthetetlen mélységeiben keresi. Rendszeres közreműködője a képzőművészetet és zeneművészetet összekapcsoló projekteknek, elsősorban a szobrászokkal együttműködve.

 

Juhász Orsolya Anna 2011-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Az énekhang sokoldalú művelője, szóló-, kamara- és kórusénekes, valamint karvezető. Stílusokban igen jártas és nyitott, érdeklik a különböző korok vokális megnyilvánulásainak párhuzamai. Előadóművészete széles skálán mozog, foglalkozik szabad improvizációval, középkori zenei feljegyzések megszólaltatásával és kinderground-dal. Klasszikus zenei munkássága mellett elkötelezett a kortárs zene bemutatása iránt. Folyamatosan dolgozik együtt zeneszerzőkkel, nevéhez számos ősbemutató kötődik. Énekesi karrierje mellett interaktív zenei foglalkozásokat vezet a Művészetek Palotájában. Főbb mesterei Kukely Júlia, Körtvési Katalin és Maria Teresa Uribe Reddemann.

 

ITT NÉZD ONLINE

ATEMPO.sk