Újabb Doors-lemez jelent meg nemrég: a Weird Scenes Inside The Gold Mine címmel elkészült válogatás eredetileg nem sokkal az énekes, Jim Morrison halála után került piacra 1972-ben, ám CD-n most először vehetik kézbe a rajongók, ráadásul két igazi ritkasággal.

Az idei lemezboltok napja (Record Store Day) egyik szenzációja volt, hogy 42 évvel az eredeti kiadás után újra megjelent dupla vinylen a legendás Los Angeles-i Doors első olyan válogatáslemeze, amelyet Jim Morrison tragikus, 1971. nyári halála után dobtak piacra, mégpedig a három életben maradt tag összeállításában. Az újramaszterelt anyag nemrég, első alkalommal CD formátumban is napvilágot látott.

A 22 dalból álló Weird Scenes Inside The Gold Mine nem slágergyűjtemény, nem egy profitéhes kiadó szempontjai alapján született, nem szerepelnek rajta olyan óriási Doors-slágerek sem, mint például a Light My Fire, a Back Door Man, a Hello I Love You, a Love Me Two Times vagy a Roadhouse Blues. Ray Manzarek billentyűs, Robbie Krieger gitáros és John Densmore dobos az Elektra kiadó jóváhagyásával különleges, belsőséges dalcsokrot állított össze Jim Morrison emlékére a Doors komoly, de rövid életművéből.

Szolnoki Péter két évtizede az egyik legjobb hangnak számít a magyar könnyűzenében. A Bon-Bon együttes albumai és számos más produkció után 44 évesen készítette el első szólólemezét: a funkos, soulos, dzsesszes anyag címe Follow Me.

"Mindig csapatember voltam, már tízévesen fúvós zenekarban játszottam. A Bon-Bonnal lettem igazán ismert, de szólistaként is benne voltam számos produkcióban, dolgoztam például a Rapülőkkel, Charlie-val, Dés Lászlóval vagy Cserháti Zsuzsával, énekeltem rajzfilmdalokat, és a mai napig hívnak big bandek és dzsesszzenekarok fellépni. Úgy érzem, számomra most jött el az idő a saját anyagra, bár már hét-nyolc évvel ezelőtt elkezdtem írogatni dalokat egy majdani szólólemezre" - mondta Szolnoki Péter.

Kitért arra, hogy egy ideje "fiókokat" alakított ki a daloknak aszerint, hogy melyik való a Bon-Bonnak, melyik egy musicalbe, melyiket ad oda másoknak, és melyik kerülhet a szólóalbumára. Hozzátette: két évvel ezelőtt Hajdu Klára dzsesszénekesnő, illetve a dobosként, hangmérnökként évek óta vele dolgozó Szentmihályi Gábor ösztönzése adta meg a végső lökést a munka elkezdésére.

Szolnoki Péter 1995-ben alapította a Bon-Bont Török Tamás basszusgitárossal, és a duó az elmúlt csaknem húsz évben az egyik legnépszerűbb hazai csapat lett fülbemászó slágerzenéjével. A legnagyobb sikert a Valami Amerika című film betétdala hozta 2002-ben, a formáció legutóbbi korongja 2010-ben jelent meg Mindig úton címmel. Az énekes mostani szólólemezén a Bon-Bon produkció több tagja (a már említett Szentmihályi Gábor, Sipeki Zoltán gitáros, Tulkán Péter trombitás, Duba Gábor szövegíró) közreműködött, Török Tamás azonban nem.

A magyar könnyűzene történetének klasszikus felvételeit is feldolgozta új stúdióalbumán a Borbély Műhely. A Borbély Mihály szaxofonos által vezetett formáció Hungarian Jazz Rhapsody című anyagán mások mellett Seress Rezső és Presser Gábor szerzeményei szerepelnek.

"Az elmúlt évtizedekben a világon mindenütt általánossá vált, hogy a dzsesszmuzsikusok által játszott repertoár jó része olyan szerzemény, amely eredetileg nem dzsessz célokra született. Musical, filmzene, az utóbbi időben pedig egyre gyakrabban rock és popdal, a Beatlestől a Radioheadig. Ez az anyag azokat a számokat tartalmazza, amelyek különböző okokból kedvesek számomra" - mondta Borbély Mihály.

A BMC kiadásában megjelent albumon előadóként a Borbély Műhely angol változata, a Mihály Borbély Quartet van feltüntetve, a fúvós mellett Szabó Dániel zongorázott, Horváth Balázs bőgőzött, Baló István pedig dobolt. A cím, a Hungarian Jazz Rhapsody egyben a nyitószám, Zoller Attila Amerikában alkotott világhírű dzsesszgitáros szerzeménye. A lemezanyag időben és térben is szerteágazó elemekből áll; az ezredforduló táján alakult Borbély Műhely már az elején játszotta a V'Moto-Rock népszerű slágerének, a Lerch-Demjén szerzőkettős által jegyzett Várj, míg felkel majd a napnak a dzsesszfeldolgozását.

"Később félretettük, újra elővettük, képbe kerültek más könnyűzenei számok is. Eredetileg úgy terveztem, hogy ezekből egyet-egyet ráteszek a formáció lemezeire, de a 2005-ös Meselia Hill, majd a 2009-ben megjelent Hommage á Kodály is egy nagyon erős zenei koncepció jegyében készült, nem illettek rá ezek a feldolgozások. Végül azt a megoldást választottam, hogy vegyesen válogattam számomra fontos magyar dzsessz- és beat/rock-számokat, Zoller Attila Hungarian Jazz Rhapsody című szerzeménye pedig lemezcímként is jól illett az anyaghoz, a rapszódia szó összefoglalja a sokszínűséget" - mesélte a szaxofon mellett tárogatón és klarinéton is játszó zenész.

A lemez kulcsszáma a világ egyik legtöbbet feldolgozott örökzöldje, Seress Rezső Szomorú vasárnapja, amely átúszik Deák Tamás slágerébe, a Látod, ez a szerelem című táncdalba, ami Mátray Zsuzsa előadásában 1965-ben lett ismert. A Szomorú vasárnap Borbély Műhely-féle változata nemcsak a szerző, hanem a hajdani legendás dzsesszrock csapat, a Rákfogó előtt is tiszteleg, amely a hatvanas évek végén Ráduly Mihály szaxofonszólóival, avantgárd felfogásban adta elő a számot. Borbély Mihály felidézte: tizenhat évesen a rádióban hallotta ezt a Rákfogó-számot, és akkor határozta el, hogy szaxofonos lesz.

"A mi verziónkban valahol benne van Seress Rezső tragédiája, a szám utóélete. A látszólag oda nem illő, vidám Látod, ez a szerelem zenei okokból volt hozzáilleszthető, és feloldja a Szomorú vasárnap súlyos hangulatát" - magyarázta.

Az 57 éves Borbély Mihály 2000 óta a Zeneakadémia Jazz tanszékének tanára, eddigi több mint három évtizedes, sikeres pályafutása során számos dzsessz-, folk- és kortárs zenei formációban (például a Sebő együttesben, a Modern Art Orchestrában, a Trilok Gurtuban, a 180-as Csoportban) játszott, jelenleg többek között az idén Kossuth-díjat kapott Vujicsics együttesnek is tagja. Régebbi és jelenleg is aktuális zenésztársai közül az albumon egy-egy szerzeménnyel szerepel Binder Károly, Oláh Kálmán és Fekete-Kovács Kornél. Hallható továbbá két LGT-szám, a Ringasd el magad és az Ezüst nyár, mindkettő Presser-Adamis kompozíció.

"Solti Jánossal, az LGT dobosával többször játszottam együtt dzsesszt, például a nyolcvanas évek közepén a Budapest Big Bandben, később Presser Gáborral a Magyar Carmen című táncjátékhoz készült zenében dolgoztunk együtt" - mondta a zenész.

Beszámolt arról, hogy már dolgozik a Hungarian Jazz Rhapsody folytatásán, amelyen a tervek szerint egy Szörényi-, illetve egy Szörényi-Bródy szerzemény is helyet kap: előbbi a Hej, barátom, utóbbi az Oly távol vagy tőlem az István, a királyból.

Borbély Mihály mostanában a Vujicsics együttes és a Borbély Műhely mellett a Borbély-Dresch Quartettel koncertezik, augusztus elején pedig a Balkán Jazz Projecttel a németországi Münsterben lép fel, Teodoszi Szpaszov bolgár kavalossal kiegészülve.

aTEMPO.sk
forrás: MTI
fotó: mihalyborbely.hu

Hymnus a borhoz címmel borverseket zenésített meg új lemezére a Szélkiáltó együttes. Az egyik legjobb hazai népzenei csapat, amely az év végén nagy koncerttel ünnepli 40. születésnapját, ismert költőktől válogatott a CD-re.

A Szélkiáltó repertoárjában korábban is szerepelt néhány bordal, ez nőtte ki magát önálló anyaggá. A Hymnus a borhoz című, nemrég megjelent CD-n Robert Burns, Petőfi Sándor, József Attila, Babits Mihály, Szécsi Margit, Heltai Jenő borversei mellett a tematikába illeszkedő népdalok is szerepelnek.

"Az ókori görögök és rómaiak, a Bacchus ünnepek óta nagyon sok költő megénekelte verseiben a bor hatását, szellemi erejét. A bordalok nagyon jelentős tárházát nyújtja a folklór, ami mutatja, hogy az emberek viszonya a borhoz nemcsak az ivás, hanem az arról történő gondolkodás" - mondta Lakner Tamás, a Szélkiáltó együttes alapítója.

Megjegyezte, hogy több mint két évtizede ő szervezi a pécsi bordal-fesztivált, ami egyedülálló Európában; a Szélkiáltó is így került közelebb a műfajhoz.

A zenész kitért arra, hogy a CD-n szereplő egyetlen hölgy szerzőről, az 1990-ben elhunyt Szécsi Margitról, Nagy László feleségéről kevesen tudják, hogy írt borverset (a lemezen Költő és halál című művének megzenésítése hallható), sokkal inkább köztudott ez a 18. század második felében élt Robert Burnsről, a skótok nemzeti költőjéről, aki lubickolt az élet örömeiben, a borok és a whisky, valamint a szép lányok ugyanúgy megihlették, mint például a májas hurka, amelyhez ódát intézett. Burns maga is írt dalokat ismert dallamokra.

"Nem ezekből a dallamokból indultunk ki, amikor A nagyhasú flaskó és a Hoci a számlát című verséhez zenét készítettünk, a költemények hangulata és ritmikája volt a lényeg. Mindkét verset Weöres Sándor fordította magyarra, aki akárcsak más művekhez, ezekhez is zseniálisan nyúlt. A Burns-dalok, Szécsi Margit verse, valamint Heltai Jenő A kantinos kisasszony című megzenésített műve már szerepelt korábbi Szélkiáltó-kiadványokon. Ezeket újból hangszereltük, a többi az elmúlt időszak terméke" - mesélte Lakner Tamás.

Bár a zenekar minden koncertjét népdallal kezdi, előző albumain nem szerepeltek népdalfeldolgozások. Az újon több is van, például a Te vagy a legény vagy a Csínom Palkó.

"Ezekben együtt él a vers és a dallam, amit nem lehet külön kezelni. A lemezen a népdalszerűség mint stílus markánsan van jelen, a zene kevésbé olyan szerteágazó, mint mondjuk a legutóbbi, 2011-es Márai-lemezünkön. Persze a Szélkiáltóra jellemző jó értelemben vett eklektikusság ott van, és a változatosságra törekvést a Pannon Filharmonikusokkal felvett négy szám is bizonyítja" - sorolta a zenekarvezető.

Dallista:

1. Rozs Tamás - Robert Burns: A nagyhasú flaskó
2. Petőfi Sándor: Hortobágyi kocsmárosné
3. Lakner Tamás - Petőfi Sándor: A borozó
4. Lakner Tamás - József Attila: Hymnus a borhoz
5. Fazekas Mihály: Hortobágyi dal
6. Lakner Tamás - Ismeretlen szerző: Az bor dicséreti
7. Rozs Tamás - Babits Mihály: Szüret előtt - Őszi pincézés
8. Te vagy a legény
9. Csínom Palkó
10. Fenyvesi Béla - Szécsi Margit: Költő és halál
11. Jó bor kell a magyarnak
12. Rozs Tamás - Heltai Jenő: A kantinos kisasszony
13. Keresztény Béla - Robert Burs: Hoci a számlát
14. Lakner Tamás: Vince-dal
15. Rozs Tamás - Robert Burns: A nagyhasú flaskó

A pécsi Szélkiáltó együttes idén ünnepli 40. születésnapját. A jubileumi nagykoncert december 13-án a pécsi Kodály Központban lesz, az említett Pannon Filharmonikusok mellett a pályatárs-barát, öt évvel idősebb Kaláka is fellép. A koncerten a Szélkiáltó eddigi négy évtizedének dalaiból kap egy vaskos válogatást a közönség.

"A Kaláka még sohasem énekelt filharmonikus zenekarral, ez külön zenei csemegének ígérkezik, és természetesen Gryllus Daniék velünk is előadnak közösen néhány dalt. Szoktak minket párhuzamba állítani a Kalákával, és valóban nagyon sok minden közös bennünk, hasonló hangszereken játszunk, szemléletmódunk azonos, egyforma alázattal nyúlunk a versekhez. Igaz, ők jóval ismertebbek nálunk, ami régebben foglalkoztatott minket, de hosszú évek óta már nem. Hogy a Szélkiáltó nem tudott annyi emberhez eljutni, az nyilván a vidéki létünkből is adódott, meg mi nem csak a zenélésből élünk, számunkra ez inkább örök szerelem, a Kalákánál a folyamatos jelenlét, a koncertek, a promóció jóval fontosabb" - fejtette ki Lakner Tamás.

A Hymnus a borhoz című Szélkiáltó-lemezt a Kaláka vezetőjének cége, a Gryllus Kiadó adta ki. Lakner Tamás elmondta, hogy a Szélkiáltó következő projektje valószínűleg a Pécsett élő költő, Bertók László műveinek megzenésítésére épülő zeneanyag lesz.

A Szélkiáltó 1974-ben alakult a Pécsi Tanárképző Főiskola magyar-ének szakos hallgatóiból. Az akusztikus hangszereken énekelt verseket előadó együttes - amelyben Lakner Tamás hegedül, gitározik és mandolinon játszik, Fenyvesi Béla gitározik, tamburicán és blockflötén játszik, Keresztény Béla gitáron és ütőhangszereken, Rozs Tamás pedig csellón és gitáron, emellett mindannyian énekelnek - 1983-ban kategóriájában megnyerte a Magyar Televízió Ki Mit Tud? című vetélkedőjét. Eddig tizenöt önálló lemezt készítettek.

aTEMPO.sk
forrás: MTI
fotót: szelkialto.hu

A Syrius a magyar progresszív rock, dzsesszrock történetének egyik legfontosabb zenekara volt. A közelmúltban megjelent Fáradt a Nap című CD a csapat kevéssé ismert oldalát, a beat-, illetve funky-korszakban készült kislemezeket, ritkaságokat is bemutatja.

"A Fáradt a Nap volt az első szám, amit a Syriusnak írtam, mégpedig az 1969-es táncdalfesztiválra. Bár egy kellemes dal és Orszáczky Jackie szépen elénekelte, nem jutottunk vele a döntőbe. Én egy évvel korábban léptem be a zenekarba, és kísérletezgettem, próbáltam szokatlan dolgokat beletenni a szokásos sablonokba, a Fáradt a Nap fúvósokkal megtámogatott középrészét például manapság funkysnak, groove-osnak mondanák. Akkor írtam, amikor egy este egy kis ivászat és csajozás után hazamentem az Erzsébet sörözőből és leültem a zongorához" - mondta Pataki László, a Syrius orgonistája.

Az elmúlt negyedszázad popzenéjének egyik legsikeresebb alakja, a Blurrel és a Gorillazzal a legmagasabb csúcsokig eljutott Damon Albarn 46 évesen elkészítette első szólólemezét. Az Everyday Robots című anyag nagyot szól, esélyes a 2014 legjobb albuma címre.

Egy zenész személyes és izgalmas visszatekintése gyermekkorára és eddigi pályafutására - így is összegezhető Damon Albarn Everyday Robots című lemeze, amely első alkalommal nem a zenész valamelyik projektje, hanem saját neve alatt jelent meg. A nemrég megjelent anyag a második helyen nyitott a brit albumlistán.

A pozsonyi és dunaszerdahelyi tagokból álló Expired Passport szubjektív hard rock zenekar múlthét vasárnaptól immár 16 éve a szlovákiai magyar zenei élet része. A közelmúltban megjelent ZOO című nagylemezüket május 23-án Budapesten „keresztelték” meg. Ez a zenekar második albuma, melynek egyik keresztapja a Mini legendás fuvolása, Török Ádám, a másik pedig Takács László „Taki", Zenélni Díjas hangtechnikus, akik természetesen a csapat barátai is egyben.

A lemezen már 2010 decembere óta dolgozott a zenekar a jelenlegi felállásában, és ez az első hanghordozó, amelyen az alapító Lacza Gergely doboshoz és Vajda András gitároshoz csatlakozott Szabó László basszusgitáros, illetve Gálffy Hodosy Marianna énekes. Számos vendégzenész is színesíti az albumot, mint például a keresztapa, Török Ádám fuvolán. A felvételeket Lacza Gergely készítette és szerkesztette 2011 és 2013 között, a keverést és masteringet Dombóvári Balázs „Dombesz” végezte.

A kompaktlemez a Madách-Posonium kiadó gondozásában jelent meg 16 oldalas füzettel ellátott digipack formában. Tartalmazza az elsősorban Lacza Gergely által írt dalszövegeket, melyek általában az emberi kapcsolatokról, a társadalmi problémákról szólnak, olykor csipetnyi humorral, máskor érzékenyebb hangnemet megütve. A borítótervet Bitter Ildikó készítette.
A ZOO (Állatkert) zenei anyaga színes és dallamos, nemcsak a hard rock, de a funky és a latin ritmusok kedvelői is találnak maguknak kedvencet. Igazi élőzene, amiről a bookletben a következőt olvashatjuk (részlet): „Az Expired Passport nem használt semmilyen hangmagasság-korrekciót, nem élt az automatizálással, azaz a hangszerek utólagos „pontosításával”, ütemre szabásával, továbbá nem használt semmilyen loopokat, sequencereket és triggereket”.

Az albumra tíz dal került fel:

1. Állatkert (5:06)
2. Hogy vagy, rock ’n’ roll? (3:43)
3. A rácson túl (5:33)
4. FUNKciótlan dal (4:42)
5. Varázsdoboz (4:50)
6. Lélekharag (6:29)
7. Felhasznált birodalom (4:36)
8. Érték? (7:22)
9. Madártávlat (5:42)
10. Yvette (3:12)

A dalokról egy kicsit bővebben a zenekarvezető, Lacza Gergely nyilatkozik:

Állatkert

A dal fő riffje és váza, továbbá az énekdallam nagy része már az előző felállás idején létezett, de természetesen kissé más formában, mint ahogy most hallható. Ezúttal is Vajdi hozta az ötleteket, és már akkor tetszett a riff, hallani lehetett, hogy van húzása, de kicsit úgy szólt, mint Az álmodott madár, ezért azt javasoltam a gitárosunknak, hogy rendesen szaggassa szét a témát. Na, és ekkor a maradék hiányérzetem is elmúlt, szerencsére neki is! Sokkal modernebb köntöst kapott így a nóta, és lett egy állandó lüktetése. A dalszöveget is ketten írtuk. Sokáig nem volt ötletünk, hogy miről szóljon ez a dal, aztán Vajdi jött ezzel az állatkertes témával, amit én megtoldottam csipetnyi társadalomkritikával, és kész is lett a nóta! Végül aztán erre a számra épült a lemezborító, amelynek a koncepciója már évekkel ezelőtt megszületett, ugyanis a címadó szerzeményt 2007 óta rendszeresen játsszuk fellépéseinken. Az orwelli Állatfarm „meséje” napjainkban már sajnos sok helyütt valóság, és ugyan jó páran feldolgozták már ezt a témát, mégis úgy éreztem, mi is hozzá tudunk tenni valamit. A lemezborítón ugyanis az állatok mennek megtekinteni a rácsok mögött raboskodó „embertípusokat”. Sajnos azt tapasztalom, hogy a tolerancia, az empátia sokszor csak szavakban jelenik meg, nem pedig a tettek szintjén. Az embereknek gyakran nincs önálló véleményük, a neten terjengő mindennemű badarságokat elhisznek, holott néha elég lenne csak egy kicsit kinyitni a szemünket.

Hogy vagy, rock ’n’ roll?

Ennek a számnak rendhagyó módon nemcsak a szövege, hanem a zenéje is tőlem ered. Persze Vajdi azért „belepiszkált” ebbe is. Mellesleg a dalt még az előző felállással is nyomtuk párszor; ez volt az első „koncertképes” nótánk az új szerzemények közül. Az Állatkert pedig a második. Mindkettő pörgős darab, a koncerteken is kedvencek, és szerettük volna, ha nem indul álmosan a lemez, ezért iktattunk be mindjárt az elejére két gyorsabb felvételt. A ZOO-n talán ez a nóta áll legközelebb mind szövegileg, mind zeneileg a klasszikus értelemben vett (brit) hard rockhoz (Led Zeppelin, Deep Purple és társaik). Ezenkívül még az is közös pont, hogy Marianna és Vajdi mindkét számban „feleselgetnek” egymásnak. A feeling itt alapjában véve a hetvenes évek elejét idézi, de nem lennénk Passport, ha nem tekertünk volna ezen is cseppet. Vajdi a dal közepén egy scat erejéig újra átélhette azt az időszakot, amikor egy dzsesszbanda énekeseként is a színpadon állhatott. Biztosan kevesen tudják róla, hogy jó pár évvel ezelőtt Peter Lipától is vett énekórákat. A dalszöveg magáról a műfajról szól, hiszen éltünk már át olyan éveket, amikor elgiccsesedett (80-as évek), amikor háttérbe szorult (90-es évek), de úgy gondolom, hogy a „rakenroll” a 21. századra elérte azt a státuszt, amit a jazz is kivívott magának a múlt században, azaz, hogy a komolyzenével egy napon említsék. (Bár igaz, tájainkon bizonyos helyeken még mindig „mostohagyereknek” számít, de – mivel nagypapakorba lépett – ez már valószínűleg nem fog sokáig tartani.)

Kedvelem azokat a dalokat, amelyek egy kis népzenei tartalommal rendelkeznek. Ebből következik, hogy azokat a zenekarokat is kedvelem, amelyek ilyen zenében utaznak. Tulajdonképp ez a dolog két oldalról is megközelíthető. Vannak olyan együttesek, zenekarok, amelyek népzenét játszanak és abba próbálnak modern hangzást belecsalni. És vannak olyanok melyek, alapból a modern hangzással operálnak és ebbe csempészik bele a népi motívumokat, dolgozzák fel a népdalokat, népi énekeket.

Többek között József Attila, Tamkó Sirató Károly, Szabó T. Anna, Erdős Virág, Jónás Tamás és Garaczi László szövegei kaptak helyet Szalóki Ági új, Körforgás című zenés könyvében, amely a Kolibri Kiadó és a Tomtom Records gondozásában jelent meg.

Szalóki Ági elmondta, hogy első ízben dolgozott együtt szerzőként Fenyvesi Mártonnal, aki a lemez zenei rendezője is volt. "Marcit hat éve ismertem meg, érdemes róla tudni, hogy a Zeneakadémia dzsessz tanszakán végzett gitáros, zeneszerző, aki Junior Prima díjban is részesült" - fogalmazott az énekes-dalszerző, hozzátéve, hogy Fenyvesi Márton korábban pár alkalommal közreműködött gitárosként koncertjein.

A zenés könyv ötletével tavaly júniusban kereste meg a Kolibri Kiadó, aminek nagyon örült, mivel utolsó, Gingalló címmel 2009-ben megjelent gyerekalbuma óta többen biztatták egy új lemezre.

A versek kiválasztása és a dalok írása tavaly ősszel kezdődött el. "Marci egy kétéves külföldi mesterképzésen vesz részt, így főleg emailben tartottuk a kapcsolatot. Küldözgettünk verslistákat, dallamokat, majd mind több verset, filmet, könyvet ajánlottunk egymásnak" - idézte fel az énekes, aki közben felfigyelt újabb költőkre, például a kortárs gyerekverseket tartalmazó Aranysityak antológia több alkotójára.

A gyereklemezek jelentőségéről szólva kiemelte: számára a legnagyobb feltöltődést mostanában a gyerekműsorok jelentik. "A gyerekek gyorsak, pontosak, nyílegyenesek, elevenünkbe látnak" - magyarázta, hozzátéve, hogy éppen idén lesz tíz éve annak, hogy megjelent első gyereklemeze, a Téli-nyári laboda és együtt játszik ezzel a zenekarral. "Ez az a zenei közösség, amelyet a bázisomnak tekinthetek" - jegyezte meg a Dés András, Szalai Péter, Rácz Krisztián, Kovács Zoltán, Csókás Zsolt alkotta zenekarról. A Körforgás című albumon - Fenyvesi Márton mellett - Rohmann Ditta (cselló), Balogh Gusztáv (ének, szájbőgő), Bacsó Kristóf (szaxofon), Kalmár Panni (ének), Kiss Flóra (ének) és Sapszon Orsi (ének) működött még közre.

Szalóki Ági szólt arról is, hogy a lemez zenei világát is sokféle merítésből építették fel, felfedezhetők benne a magyar, a cigány, az afrikai mali és pigmeus, az indiai zenei hagyományok is, és természetesen a dzsessz és a könnyűzene (Sting, U2, Suzanne Vega) hatása is.

Az énekesnő kiemelte: a zenés könyvhöz Szabó T. Anna költő, író három mesét írt felkérésére. Felidézte, hogy a József Attila-díjas alkotónak több versét is feldolgozta már. "Egy gyakorlott mesemondó, anya történetei ezek, amelyeken érződik az írói igényesség" - méltatta a történeteket az énekesnő.

A kötet illusztrációit Kiskovács Eszter grafikus készítette, aki először az Öröme az égnek, ünnepe a földnek című, 2012-es lemezen dolgozott együtt Szalóki Ágival. Az énekesnő megjegyezte, hogy ő javasolta az erős színek használatát és a nosztalgikus, letisztult képvilágot.

A lemez a TomTom Records stúdiójában készült, a zenei részt 10 nap alatt, az éneket két hét alatt vették fel. "Mivel Marci külföldön van, a zenekari tagok pedig elfoglaltak, nem sok időnk volt próbálni. Bár Marci mindent aprólékosan kidolgozott, mégis hagyott teret a zenészeknek a kibontakozásra" - mesélte Szalóki Ági.

A Körforgás olyan útravaló, amit sokan és sokáig hallgathatnak, forgathatnak, mindig találnak benne újat...

A kilencvenes évek óta zenei albumokkal is jelentkező híres brit színész, Christopher Lee a Metal Knight című új lemezével ünnepelte 92. születésnapját.

Az új korongon a La Mancha lovagja című Don Quijote-musical két dalának heavy metál feldolgozása is szerepel.
"Szerintem Don Quijote a legmetálosabb kitalált szereplő azok közül, akiket ismerek. Egymagában próbálja megváltoztatni a világot, nem törődve ennek személyes következményeivel. Remek szerep az éneklésre" - jelentette ki A hobbit-trilógia sztárja, aki nemrég töltötte be 92. évét.

A lemezen Frank Sinatra My Way című híres számának (Paul Anka szerzeményének) fülbemászó változata is hallható, amelyet Lee még 2006-ban elénekelt. A dalról a színész megjegyezte: nem könnyű elénekelni, mert az előadónak el kell hitetnie a hallgatósággal, hogy igazat szól.

Ghost Stories (Szellemtörténetek) címmel Nagy-Britanniában a Parlophone kiadónál, az Egyesült Államokban az Atlantic Recordsnál jelent meg a 21. század egyik legsikeresebb rockcsapatának új stúdióalbuma. A lemez a napokban jött ki és máris csúcsokat döntöget: akárcsak a zenekar eddigi valamennyi anyaga, a sorban hatodik Ghost Stories is listavezető lett a megjelenést követő héten, ami eddig Nagy-Britanniában a Coldplayen kívül csak a Beatlesnek és az Oasisnek sikerült.

Ha már dallamos és hallgatható country, akkor Zac Brown Band. Ezzel a mondattal kell, hogy indítsak, mert ez a tömör igazság.

Ez a banda zenéjében főleg country elemekre támaszkodik, de elő-elő bújnak rock (and roll)-os és reggae-s elemek is, amiket nagyon ügyesen ötvöznek. Helyenként a gitárszólókat hegedűszólókkal váltják ki, amitől érdekes hangzás alakul ki.

A galántai Kodály Zoltán Daloskör 1956 őszén alakult. Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, aki hozzájárult ahhoz, hogy a kórus az ő nevét viselje, és élete végéig figyelemmel kísérte a tevékenységét. 1962-től hat évig szünetelt az énekkar munkája. Működését a szlovákiai magyar kórusmozgalom országos fóruma, a Kodály Napok hatására újította fel ismét. 1969-ben, az első Kodály Napokon már újra együtt volt a Kodály Zoltán Daloskör, és a máig megrendezett fesztiválok egyikéről sem hiányzott.

1982-től Józsa Mónika irányításával működik a kórus. A Kodály Zoltán Daloskör az elmúlt időszakban számos hazai és külföldi hangversenyen (Magyarországon és Erdélyen kívül Csehországban, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, Izraelben) képviselte eredményesen Galánta városát. A Kodály Napokon több alkalommal érdemelte ki a legmagasabb minősítési fokozatot.

A Galántai Kodály Zoltán Daloskör közel 60 éves története arról tanúskodik, hogy viharos időkben is hűségesek maradtak Kodály Zoltán művészeti örökségéhez, szellemi végrendeletéhez, melynek lényege a közös éneklés megtartó ereje, s a nemzet felemelkedésén való fáradhatatlan munkálkodás.

Az utóbbi öt év néhány kiemelkedő eredménye:
2004 – az Éneklő Magyarország országos minősítő versenyen (Eger) – „kiemelt hangversenykórus” fokozat
2006 – Kodály Zoltán IV. Magyar Kórusversenyen – Budapest arany diploma és III. díj a vegyeskari kategóriában, valamint két különdíj
2007 – az Éneklő Magyarország országos minősítő versenyen (Eger) „ARS MAGNA” fokozat
2011 – Kodály Napok Galánta, - arany koszorú a zsűri dicséretével

Díjak, kitüntetések:
– kétszer kapta meg Galánta város polgármesterének díját – 2005, 2011
– Kodály Zoltán-emlékdíj – 2006
– A nagyszombati kerületi önkormányzat díja a régió kulturális életének fejlesztéséért – 2007
– Csokonai Vitéz Mihály közösségi díj – 2008

A kórus karnagya, Józsa Mónika számos kitüntetés és több nemzetközi kórusverseny karnagyi különdíjának birtokosa (a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díja – 2009, Vass Lajos-emlékplakett – 2009, Szent László Érdemkereszt – 2011, Mikola Anikó-díj – 2011). A kórusmozgalomban kifejtett munkássága elismeréséül 2002-ben a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje kitüntetést, a felvidéki magyar zenei és énekkari kultúra megőrzése, továbbá a magyar ének-zenetanárok továbbképzésében végzett munkássága elismeréseként 2013-ban a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta.

aTEMPO.sk

Az idei tanév kezdetén, 2013 októberében alakult meg a komáromi Selye János Egyetem Tanítóképző Karának kórusa. Az óvó- és tanítóképzős diákok nagy lendülettel kezdték meg ezt a nemes munkát. A kórustagok célja, hogy megismerkedjenek a kórusirodalom gyöngyszemeivel, az értékes zeneirodalommal, s olyan darabokkal, amelyek a későbbiekben gyakorlati munkájukat is elősegíti. Fontos számukra a saját és más népek kultúrájának megismerése, ápolása, valamint megfelelő példát nyújtani a következő generációknak.

Rövid munkásságuk során az adventi időszakban két alkalommal, mutatkoztak be sikeresen.

A kórus alapító karnagya Orsovics Yvette.

aTEMPO.sk

A Peredi Nőikar 1997-ben alakult meg. Az I. falunapi nagysikerű bemutatkozása óta rendszeres résztvevője a község illetve a régió által szervezett rendezvényeknek.

A hazai (Fülek, Deáki, Galánta, Negyed, Komárom, Nádszeg, Nyitracsehi) fellépései mellett kedves emlékei között tartja számon néhány magyarországi (Tab, Székesfehérvár, Budapest) és ausztriai (Deutsch – Altenburg) vendégszereplését is.

A „Svátek písní” elnevezésű nemzetközi kórusfesztivál pozsonyi fordulóján 2006-ban a zsűri aranyérmet, 2007-ben ezüstérmet adományozott a kórusnak.

A kórus a XI. Kodály Napok óta rendszeres résztvevője a szlovákiai magyar felnőtt kórusok országos megmérettetésének, melyen két alkalommal aranykoszorús, három alkalommal pedig aranykoszorú a zsűri dicséretével minősítést ért el.

2012-ben a XVI. Falunapon Pered község önkormányzata díszoklevelet és emlékplakettet adományozott a kórusnak fennállása 15. évfordulója alkalmából a község kulturális életében kifejtett aktív, eredményes tevékenységéért.

A kórus karnagya és vezetője Jónás Katalin.

aTEMPO.sk

A kórus 1980-ban alakult Komáromban, ahol már a 19. század közepétől találhatunk adatokat egyházi és világi kórusok működéséről. A kórus ezen örökség továbbvitelét vállalva napjainkban is bizonyítja, hogy a város zenei életében fontos helye van a színvonalas kórusmuzsikának.

Pedagógusoktól diákokig, muzeológusoktól mérnökökig, vállalkozókig találhatók itt énekesek, kik egyre magasabb színvonalon terjesztik a kórusirodalom különböző korszakaiból származó egyházi és világi műveket, de mindenekelőtt a magyar kórusmuzsikát.

A kórus az évek során hazai és nemzetközi fesztiválokon, versenyeken mérettette meg tudását. A galántai Kodály Napok többszörös aranykoszorús kórusa, a Budapesti Nemzetközi Kórusverseny, a prágai Canti veris Praga Kórusverseny ezüst diplomása. Számos európai országban versenyzett (Loretto, Cantonigros, Krakkó) és koncertezett már a kórus. 2000-ben az Amerikai Egyesült Államokban hangversenykörúton vettek részt, többek között Clevelandban, Washingtonban, New Yorkban adtak nagysikerű hangversenyt. Énekeltek II.János Pál pápa szentmiséjén 1990-ben a pozsonyi repülőtéren és 1991-ben a Hősök terén, Budapesten.

Az énekkar első önálló CD-je 2010-ben jelent meg, majd 2013-ban jelentette meg második hangzóanyagát, amellyel a kórus a 150 éve alapított Komáromi Dalegylet emléke előtt tiszteleg.

Vezetőjük a megalakulás óta Stubendek István karnagy.

aTEMPO.sk

A nagymegyeri Városi Művelődési Központ mellett működő Bárdos Lajos Vegyeskar régi tradíciókra tekint vissza. Fő céljuk megőrizni és tovább vinni a magyar kórusmuzsika hagyományát és örök értékét.

Jelen vannak a város minden jelentős egyházi ünnepén és kulturális rendezvényein egyaránt. Az elmúlt időszakban rendszeresen rendeznek kórustalálkozókat, adventi hangversenyeket, melyeken hazai és külföldi kórusokat látnak vendégül. 1990 óta résztvevői a Kodály Napoknak, melyen többször aranykoszorús minősítést értek el.

A kórus 2012-ben ünnepelte fennállásának 120. évfordulóját. Nagymegyer város önkormányzata ugyanezen évben Pro Urbe díjjal jutalmazta a kórus eredményes és kitartó munkáját, Nagyszombat megye pedig a kultúráért emlékérmet adományozta a kórus fennállásának 120. évfordulója alkalmából.

A kórus repertoárja nagyon színes, magába foglalja mind a világi, mind az egyházi muzsikát, népdalfeldolgozásokat, jelenkori alkotásokat és régi mesterek műveit. A kórus irányítását 1998-ban Orsovics Yvette vette át a neves népzenekutatótól, Ág Tibortól. Állandó korrepetitoruk Kolenčíková Lucia.

aTEMPO.sk

A Musica Aurea Vegyeskar 1997-ben alakult Ipolyságon. Tagjait a kóruszene szeretete összetartó közösséggé formálta. Az énekkar repertoárjában megtalálhatók az egyházi és világi kórusirodalom ismert és kedvelt művei a gregoriántól egészen a kortárs zenéig.

A kórus évente 10-12 alkalommal lép közönség elé, főleg Ipolyság és környéke kulturális, valamint egyházi rendezvényein. Magyarországon többször vendégszerepelt Budapesten, Balassagyarmaton, Veresegyházon, Törökbálinton, Szegeden, Hódmezővásárhelyen és Vácott is. Kórusbarátságot ápol több szlovákiai magyar és magyarországi énekkarral.

A szakmai megmérettetést a vegyeskar számára elsősorban a szlovákiai magyar felnőtt kórusok országos versenye, a Kodály Napok jelenti. A háromévente sorra kerülő fesztiválon a Musica Aurea Vegyeskar több alkalommal ezüst-, egyszer pedig aranykoszorús minősítést kapott.

A kórus művészeti vezetője Béres Gábor, karnagyai Baláž Szabina és Baláž Martina.

aTEMPO.sk

A Laudate Dominum 2003-ban alakult a Kassai Magyar Református gyülekezet kórusaként. Repertoárjukban elsősorban magyar egyházzenei művek szerepelnek, de lehetőség szerint a klasszikus zeneirodalom nagyjainak műveiből is merítenek. Elsősorban egyházi és nemzeti ünnepeinken szolgálnak istentiszteleteken Kassán.

Részt vettek már több hazai és külföldi egyházi kórustalálkozón, énekkari fesztiválon. Külföldön elsősorban Magyarországon és Erdélyben szerepeltek. Évente fellépője a Kassa város által megrendezésre kerülő Szakrális Énekek Fesztiváljának. Többször részt vettek a budapesti Művészetek Palotájában évente megrendezésre kerülő Református Énekek CD-sorozat nyilvános felvételén. 2013-ban a kórus megalakulásának tizedik évfordulóján CD-t jelentettek meg. 

A Kodály Napok lesz az első megmérettetés a kórus számára, eddig minősítési és egyéb versenyeken nem vettek részt.

A kórus művészeti vezetője és karnagya Kovácsné Palcsó Edit.

aTEMPO.sk

A kórusa egyidős a nyitrai magyar tanárképzéssel. Az 1960-61-es tanévben alakult női karként Kopasz Elemér karnagy vezetésével, majd rövid időn belül 85 tagú vegyeskarrá bővült. A karnagy nyugdíjba vonulását követően az énekkart rövid ideig Szíjjártó Jenő, majd Ág Tibor vezette. 1974-től Simek Viktor keze alatt ismét női karként működött. A következő tanévtől a magyar tagozat kórusát megszüntették. 1990 tavaszán született újjá ismét vegyeskarként Simek Viktor vezetésével. 1993-tól Józsa Mónika a kórus karnagya.

Az utóbbi 10 évben a kórus a Közép-európai Tanulmányok Kara égisze alatt működik. Tagsága az egyetem magyar ajkú, szívesen éneklő – nem feltétlenül zene szakos – hallgatóiból verbuválódik. A napjainkban mintegy 20 tagú kórus évente 10-12 alkalommal koncertezik (nevelőhangversenyek magyar tannyelvű iskolák részére, templomi szolgálat), rendszeresen bekapcsolódik az egyetem, Nyitra városa, és a környékbeli falvak, a Zobor-vidék zenei életébe. Igen sikeresek és lélekemelők a rendszeresen ismétlődő karácsonyi hangversenyek az egyetem falai közt, illetve a Zobor-vidéki falvakban. A kórus tudatosan felvállalt küldetése többek között a karnagyképzés. Így a karácsonyi koncerteken az ifjú karnagyok, a jövendő zene-szakos pedagógusai is lehetőséget kapnak, hogy vezényeljék az énekkart.

A Magyar Művészetért Alapítvány a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Kórusának 2006-ban a Bartók Béla – emlékdíj kitüntetést adományozta. Az elmúlt évben jelent meg az énekkar első önálló hanghordozója, amely a közelmúlt repertoárjából ad közre válogatást, egy-egy koncert-felvétellel tarkítva az összeállítást.

A kórus karnagya, Józsa Mónika számos kitüntetés és több nemzetközi kórusverseny karnagyi különdíjának birtokosa (a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége díja – 2009, Vass Lajos-emlékplakett – 2009, Szent László Érdemkereszt – 2011, Mikola Anikó-díj – 2011). A kórusmozgalomban kifejtett munkássága elismeréséül 2002-ben a Szlovák Köztársaság Ezüst plakettje kitüntetést, a felvidéki magyar zenei és énekkari kultúra megőrzése, továbbá a magyar ének-zenetanárok továbbképzésében végzett munkássága elismeréseként 2013-ban a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapta.

aTEMPO.sk