Mike Oldfield, aki 50 perces instrumentális opuszával lett világhírű

Mike Oldfield angol zeneszerző, multiinstrumentalista 1953. május 15-én született. Már gyerekkorától zenélt testvéreivel együtt, annak ellenére, hogy a szülőknek semmi közük nem volt a zenéhez.

Oldfield 1973-ban robbant be a köztudatba a Tubular Bells című instrumentális 50 perces művével, amellyel hatalmas sikert ért el, a kritikusok egyöntetűen dicsérték. Ez máig meghatározó anyag az életművében.

 

https://www.youtube.com/watch?v=KXatvzWAzLU

 

Az Ördögűző film betétdalául is szolgált a lemez, melyen Oldfield 30 hangszeren játszik. A könnyűzenei koncept egyik leghíresebb darabja, melyben ötvöződnek a rock, a klasszikus zene és a világzene elemei. Hónapokon keresztül vezette a toplistákat és 1974-ben Grammy díjjal jutalmazták.

 

 

1992-ben kiadta Tubular Bells II, majd 1998-ban Tubular Bells III címmel is az eredeti mű folytatásait. A második ismét hatalmas kritikai és közönségsiker lett. Az eredetit még 2003-ban és 2009-ben is újra rögzítette.

 

 

Az elsősorban instrumentális lemezeket készítő Oldfield zenei világába a 80-as évek nem várt fordulatot hoztak. A hosszú zenei opuszokat a rövid pop beütésű számok váltották fel, melyekből viláslágerek is születtek: Moonlight Shadow, Shadow On The Wall vagy a To France. Ebben az időszakban a kritika nem volt túlságosan elragadtatva Mike szerzeményeitől, de a slágerlistás helyezések tovább növelték népszerűségét.

 

 

 

A 90-es évektől kezdve több lemezt is készített, melyekben a vagy épp a kelta népzene vagy a szintetikus hangzás kerül előtérben. A Tubular Bells sorozat sikereit viszont már nem tudta túlszárnyalni. Eddigi utolsó, huszonhatodik lemeze Return to Ommadawn címmel 2017-ben jelent meg, amely az 1975-ös Ommadawn kompozíció újragondolása.

Zaťko Ervin, ATEMPO.sk