Ma ünnepel Rost Andrea, a világhírű operaénekes

Ma ünnepel Rost Andrea világhírű operaénekes

Rost Andrea Kossuth-, Prima Primissima és Liszt Ferenc-díjas magyar operaénekes, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja ma ünnepli születésnapját.

A világhírű énekesnő nemzetközi pályáját Riccardo Muti indította el, aki 1994-ben meghívta a milánói Scalába. Eddig 38 alkalommal énekelt a New York-i Metropolitan Opera színpadán. Partnere volt Luciano Pavarotti, Plácido Domingo, José Carreras, José Cura, Roberto Alagna és Leo Nucci. Több mint 30 éve énekel a világ operaházai színpadán.

Rost Andrea Budapesten született 1962. június 15-én, zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte Bende Zsolt növendékeként. Még főiskolás volt, amikor a Magyar Állami Operaház ösztöndíjasaként elénekelte Júlia szerepét Gounod: Rómeó és Júlia című operájában, Gulyás Dénes rendezésében.

 

 

1989-ban első helyezést ért el Európa egyik legrangosabb énekversenyén, a Mirjam Helin Nemzetközi Énekversenyen. Diplomája megszerzése után nem sokkal, 1991-ben, a Wiener Staatsoper magánénekese lett, ahol összes fontos szerepében megismerhette a bécsi közönség: Zerlinától és Adinától kezdve, Susannán és Lammermoori Lucián át egészen Violetta parádés szerepalakításáig. Operaházi szerepei mellett számos koncerten is hallhatta őt Bécs zeneértő közönsége.

A Milánói Scalába maga Riccardo Muti hívta meg az énekesnőt a Rigoletto 1994-es bemutatójára. Gilda szerepében olyan átütő nemzetközi sikert aratott, hogy azóta is a Scala állandó visszatérő vendége. 1995-ben, a Scala évadnyitó Varázsfuvola premierjén már ünnepelt sztárként lépett színpadra. Milánóban Mozart Figaro házasságának Susannája, majd Verdi Traviatájának Violettája követte a sort.

 

 

A Salzburgi Ünnepi Játékokon is számos produkcióban lépett közönség elé, és a legnagyobb karmesterekkel dolgozott együtt. Richard Strauss Az árnyék nélküli asszony című művéből a Sólyom szerepét Solti György vezényletével énekelte, míg Drusillát Monteverdi Poppea megkoronázása című operájából Nikolaus Harnoncourt dirigálásában adta elő. Salzburgban ismét Riccardo Muti karmesteri pálcája alatt énekelte Violettát Verdi Traviatájával, de dolgozott Claudio Abbadóval is, amikor Muszorgszkij Borisz Gondunovjában énekelte Xenia szerepét.

A párizsi Opéra Bastille-ban Susannát, Gildát és Lammermoori Lucia mellett Offenbach: Hoffmann meséiben Antoniát alakította. A londoni Royal Opera House-ban Susannaként debütált a Figaró házasságában, majd Violettát énekelt nagy sikerrel. Koncertszerű előadásban énekelte el Donizetti: Elisabeth című operájának címszerepét, mely egyben világpremier is volt. Legutóbb a Lammermoori Lucia londoni bemutatóján énekelte a címszerepet.

 

 

2002 márciusában – szintén Los Angelesben – Pamina szerepében volt hallható, majd 2005-ben ismét ezt a szerepet énekelte Washingtonban. A madridi Teatro Real meghívására Poulenc A karmeliták beszélgetései című operájában Blanche szerepét énekelte 2006-ban. Amerikában a chicagói Lyric Operában több ízben is vendégszerepelt, ahol Zerlinát, Gildát, Violettát, Giuliettát és Michaelát énekelt. A New York-i Metropolitanben először 1996-ban lépett a közönség elé Adina szerepében, a Szerelmi bájitalban, később ugyanitt Gildát, Luciát és Violettát énekelt; legutóbb 2006-ban Mozart: Figaro házassága című operájában énekelte Susanna szerepét. A Washingtoni Nemzeti Operában Antonia szerepét énekelte a Hoffmann meséiben, és ugyanebben a produkcióban lépett a Los Angeles-i közönség elé.

 

 

A Magyar Állami Operaházban 2009-2010-ben Fischer Ádám vezénylete alatt énekli Euridiké szerepét Haydn: A filozófus lelke, avagy Orfeusz és Euridiké c. operájában. 2013. nyarán Budapesten debütált Puccini Pillangókisasszonyában, mely egy új fejezetet nyitott a művésznő karrierjében. 2013 szeptemberében először énekel a dél-amerikai földrészen. Sao Pauloban
lép fel Mozart: Don Giovannijában. Donna Anna szerepét a Magyar Állami Operaházban, Padovában és Tokyoban is énekli a 2014/2015-ös évadban.

Koncert és dalénekesként a világ minden ismert és fontos koncertpódiumának vendége volt. A londoni Wigmoor Hall, a zürichi Tonhalle, vagy a bécsi Musikverein ugyanúgy helyszíne volt koncertjeinek, mint a los angelesi Hollywood Bowl vagy a tokyoi Suntory Hall.

Számos CD és DVD felvételen működött közre. Az új műfajok iránti nyitottsága jegyében pedig nemrégiben több hangoskönyvhöz kölcsönözte beszédhangját.

EZ, ATEMPO.sk