Hamu és Gyémánt – Cserháti Zsuzsára emlékezünk

Hamu és Gyémánt – Cserháti Zsuzsára emlékezünk

A gyönyörű hangú, de zaklatott sorsú Cserháti Zsuzsa 1948. június 22-én született Budapesten, Kőbányán. Az EMeRTon-díjas magyar énekesnőt, előadóművészt mint a második popgeneráció egyéniségét tartják számon, egyes kritikusok szerint Kovács Kati mellett a magyar könnyűzene történetének legjobb női énekhangja.

Az 1970-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a ’80-as években háttérbe szorult, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után, 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak.

Tíz évig tanult klasszikus balettet, majd 1965-ben kezdett el énekelni. 1967–68-ban a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott. Az 1972-es Táncdalfesztivál tette országosan ismertté, melyen a Nem volt ő festő és a Repülj, kismadár című dalokkal indult.

Legnagyobb slágere az Édes kisfiam című dal, amelynek a magyar szövegét eredetileg Kovács Katinak írta Bradányi Iván, de az énekesnő lemondott róla Zsuzsa javára, mivel neki akkor nagyobb szüksége volt rá.

 

 

1978-ban megnyerte a Tessék választani! versenyt az Én leszek című dallal. Még abban az évben önálló zenekart alapított Európa néven.

Egy évvel később, 1979-ben harmadik helyezést ért el a sopoti fesztiválon a Különös szilveszter című dallal.

Olyan slágereket énekelt fel ekkor, mint a Kicsi, gyere velem rózsát szedni, a Szécsi Pál tragikus halálára íródott Árva fiú, vagy a Boldogság, gyere haza.

Számos kislemez mellett két önálló nagylemeze jelent meg, 1978-ban és 1981-ben.

 

Cserháti Zsuzsa

 

A nehéz évek

Az 1981-es Tánc- és popdalfesztiválon A boldogság és én c. Bágya András–Szenes Iván-szerzeménnyel indult, de semmilyen díjat nem kapott, ám a dal évtizedekkel később óriási sláger lett.

Akkoriban Erdős Péter felajánlotta neki, hogy legyen vokalista a Neoton Famíliában Csepregi Éva mögött. Ezt Cserháti mint nyilvánvalóan megalázó és zsaroló ajánlatot visszautasította, így Magyarországon később nem kapott méltó munkákat.

Hamarosan hirtelen kivonult a magyar könnyűzenei piacról, ekkor az őt körülvevő szakmai féltékenységből eredő ellehetetlenítésre hivatkozott.

 

 

Azonban továbbra is énekelt: külföldön és belföldön egyaránt fellépett, a budapesti Moulin Rouge vezető énekese volt. A ’80-as években még készültek ugyan rádiófelvételei, de a Száguldás, Porsche, szerelem c. kislemezen kívül nem jelent meg saját lemeze. Több filmnek a zenéjét énekelte, és némelyikben látható is volt. A Deák Big Band által készített angol nyelvű válogatásokon szerepelt mint közreműködő. 1984-ben Hofi Gézával dolgozott a Hegedűs a háztetőn c. albumon.

1985-ben első díjat nyert a Slágerbarátság c. dalversenyen a Hattyúk c. dallal. 1986-ban Szakcsi Lakatos Bélával készített számos rádiófelvételt, de ezeket csak halála után adták ki. 1986-ban Gálvölgyi János nagylemezén énekelt duetteket.

1987-től 1989-ig hét év kihagyás után újra fellépett a Tessék választani! műsoraiban.

1989-ben egy közúti ellenőrzésnél elhajtott, az intézkedő járőrt majdnem elütötte. A vérében alkoholt találtak.

 

 

A ’90-es években már csak elvétve szerepelt a televízióban. 1992-ben Debrecenben adtak ki két kazettát, melyek közül az Édes kisfiam címűn régi slágereit énekli egy szintetizátor kíséretében, a Rácsaim ledőltek már címűn pedig Kerekes Aladár és Jantyik Csaba új dalait adja elő. 1993-ban Tina Turner I Don’t Wanna Fight No More c. dalát énekli a Supra Hits Sensation c., világslágereket feldolgozó lemezen. Tizennégy éven át énekelt éjszakánként, magánéleti és szakmai válságai következtében jelentős túlsúlyt szedett fel, majd – átmenetileg – teljesen eltűnt a színpadról.

 

Nagy visszatérés

1996-ban fedezték fel újra, Hamu és gyémánt című albumával óriási sikert aratott: boldogan vállalt újra fellépéseket. 1996 szeptemberétől kezdődő egy esztendőben összesen 4 önálló albuma jelent meg (2 stúdióalbum, 1 válogatás és egy maxi), ami minden korábbi sikeres időszakának zenei termékenységét felülmúlta.

1996–98-ban a Rózsa Records, majd 1999-től a Sony lemezkiadó vette szárnyai alá. 1997-ben az a Hungaroton – amelynek „Popcézárja” az említett okok miatt 15 évig nem engedte nagylemezhez – is felfigyelt soha nem tapasztalt óriási sikerére, és kiadták régi slágereit egy válogatásalbumon. 1999-ben orvosai segítségével lefogyott. 2002-ben újra Gálvölgyi Jánossal énekel duettet, amely a színész önálló CD-jén jelent meg.

 

 

Halála előtt ismét depresszióssá vált, sokak szerint öngyilkos lett, de orvosai természetes halált állapítottak meg, amely 2003. július 23-án következett be, majd a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugovóra.

EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Fortepan, NLC