Bárdos Lajos zeneszerző, karnagy emlékére

Bárdos Lajos

Bárdos Lajos Budapesten született 1899. október 1-jén. A Zeneakadémia zeneszerzés szakán egy évet Siklós Albertnál, 4 évet Kodály Zoltánnál végzett. Gimnáziumi énektanári állása mellett elvállalta a városmajori templom Cecília Kórusának vezetését, melyből nemzetközileg is elismert és a hazai kóruskultúrában fogalommá vált együttest formál. 28 évesen meghívást kapott Harmat Artúrtól a Zeneakadémia egyházkarnagy-képző tanszakára. Később a középiskolai énektanár- és karvezetőképző valamint a zenetudományi tanszakon is tanított. Legtöbb tantárgyának anyagát is maga dolgozta ki.

1929-től a Palestrina Kórus élén főleg oratóriumokat mutatott be. 1941-ben a Palestrina és a Cecília Kórus egyesítésével megalapította a Budapesti Kórust.

1942-1962-ig a budavári Mátyás-templom ének- és zenekarának karnagya volt.

 

1931-ben - Kerényi György és Kertész Gyula társaságában - megalapította a Magyar Kórus folyóiratot és azonos nevű kiadóvállalatot. Húsz év alatt kb. 2000 művet adtak ki egyfelől régi mesterek, másfelől fiatalabb magyar zeneszerzők tollából. A kiadott gazdag zeneirodalom bemutatására sok iskola részvételével hangversenyeket szerveztek, ezzel elindítják az Éneklő Ifjúság mozgalmat, amely pezsgő életet vitt Magyarország kóruséletébe.

A cserkészmozgalmon belül megindította és elterjesztette a városi ifjúság körében is a népdaléneklést (101 magyar népdal).

 

 

Gazdag zeneszerzői munkásságát (kb. 600 mű) népdalfeldolgozások, misék, motetták, költők verseire írt kórusművek, színpadi és drámai kísérőzenék, dalok, hangszeres művek alkotják.

Zenetudósként tankönyveket, tanulmányokat, könyveket írt. Híresek Bartók, Kodály és Liszt kutatásai.

Fia, Daróci Bárdos Tamás szintén közismert zeneszerző volt.

Jelentős tevékenységéért számos díjban és kitüntetésben részesült: Erkel–díj (1953), Kossuth-díj (1955), Érdemes művész (1954), Kiváló művész (1970), Bartók–Pásztory-díj (1984).

 

 

ATEMPO.sk / bardoslajos.com
Fotó: bardoslajos.com