Jordán Tamás születésnapjára

Jordán Tamás

Ma ünnepli születésnapját Jordán Tamás a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, színigazgató, főiskolai docens, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Jordán Tamás Budapesten született 1943. január 15-én. Szülei: Jordán László, jogász és Valló Sarolta. Anyai és apai nagyapja is győri, előbbi polgármester-helyettes volt, utóbbi Erdélyből áttelepülve lett a Cardo Bútorgyár tulajdonosa a második világháború végéig. Négy fiatalabb testvére született. A Budafoki úton és a Gellért környékén nőtt fel.

Általános és középiskolában is osztálytársak és barátok voltak Bálint Andrással. 1961-ben érettségizett a József Attila Gimnáziumban. Már ekkor érzett vonzalmat a színművészet irányában, de nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1966-ban földmérőként szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki karán,

ahova édesapja kérésére felvételizett és ahol egy életre megszerette a geodéziát.

1961-ben Bálint András vitte el az Egyetemi Színpadhoz, amely akkor élte hőskorszakát. Abban az évben alakult meg az ELTE „univerzitas” tagozata is, aminek Ruszt József, még mint főiskolás volt a rendezője. Első fia születéséig játszott az együttessel, egyetemi évei alatt. Többek között Sólyom Katival, Halász Péterrel, Fodor Tamással, Hetényi Pállal. Előadásaikkal bejárták Európát, ami a hatvanas években önmagában is irigylésre méltó dolog volt. Első kőszínházi szereplésével zárta ezt az időszakot, amikor egy beugrásra Zsámbéki Gábor lehívta Kaposvárra. Ezután a Fővárosi Tanács telekkitűzési osztályának mérnöke lett.

 

 

1970-ben a 25. Színháztól, ahol épp Haumann Péterrel a főszerepben a Szókratész védőbeszéde című darabot rendezték, felkérték egy egymondatos szerepre, mint börtönszolga. Ezután eleinte munka mellett keresetkiegészítésként játszott, hamarosan azonban annyi szerepet kapott, hogy 1972-ben – miután az Országos Rendező Iroda kiadta az igazolást, hogy színész – leszerződött a színházhoz.

Eközben 1973-ban megkapta az Edelényi János által rendezett II. Richard tévéfilm címszerepét, melynek operatőre Fehér György volt, partnerei pedig Básti Lajos, Őze Lajos, Bujtor István, Lukács Sándor, Kőmíves Sándor, Gelley Kornél voltak. Majd hamarosan egy újabb főszerepet kapott, Zolnay Pál és Ragályi Elemér Sámán című játékfilmjében, Zala Márkkal és Jobba Gabival.

Ám az egész további életét meghatározó feladat mégis a Költészet: József Attila című 5-ször 20 perces emlékműsor volt, melyet a Magyar Televízió készíttetett szintén Edelényi Jánossal és Fehér Györggyel, hogy méltóképpen megünnepelje József Attila 75. születésnapját. Mindössze három színész szerepelt benne: Cserhalmi Anna, Latinovits Zoltán és Jordán Tamás. Az alkotók ragaszkodtak ahhoz, hogy verseket úgy mondják el, mintha beszélgetnénk valakivel. A zenét a Kaláka és Sebő együttes biztosította. A műsort végül nagy késéssel mutatták csak be, azonban Gábor Miklóstól kapott egy négyoldalas, kézzel írt, elragadtatott levelet. Ezek ihletettségében született meg első önálló József Attila-estje.

1977-től, amikor a 25. Színházat összevonták az Állami Déryné Színházzal, a Várszínház színésze, majd 1980-tól 11 éven át a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. Ez az évtized meghatározó időszak volt ez az életében. Adél születése után szerződött oda Bezerédi Zoltán, Básti Juli, Máté Gábor és Eperjes Károly és olyan rendezőkkel dolgozhatott, mint Babarczy László, Ascher Tamás, Gothár Péter, Gazdag Gyula és Ács János. Az 1980-as évek közepétől Lázár Katival már itt is foglalkoztak fiatalokkal. Amikor a társulat kezdett feloszlani, Budapestre költöztek, hogy folytassák a tanítást.

Rendezői debütálása 1987-ben a tettyei romoknál a Pécsi Nyári Színház keretében bemutatott Móricz Zsigmond Úri muri című előadás volt, a kaposvári színház társulatának tagjaival és a Baranya Táncegyüttes statisztériájával. Az előadásban maga is játszott.

 

 

1991-ben Lázár Katival közösen megalapították a Merlin Színház színitanodáját, a Merlin Színészképző Műhelyt. Többek között Réz Pál, Györgyfalvai Katalin, Fehér György, Ságodi Gabriella, Pintér Tamás tanítottak ott. Majd, amikor Márton András, a Merlin kitalálója és akivel közösen alapították a színházat, Los Angelesbe utazott, még abban az évben, 2003-ig ő vette át a színház igazgatói posztját.

2003. január 1-jétől 2008. június 30-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. A Nemzeti igazgatása után Szombathelyen megalapította a Weöres Sándor Színházat.

2001 óta járt színészként vagy rendezőként a város rendezvényeire, a karneválra a Sportházban és a nyári játékokra. Ezeken tapasztalta meg, mennyire szeretnének a szombathelyiek színházat.

2002–2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára volt Lukáts Andorral. 2007-től 2010-ig pedig főiskolai docensként az akkor még a Berzsenyi Dániel Főiskola kereteiben, majd 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó Savaria Egyetemi Központ részeként Szombathelyen működő Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Színházművészeti Intézeti Tanszékének vezetője volt. 2017-ben Lukáts Andorral közösen a „kaposvári hagyományokon” alapuló színészképzést indított fiatalok számára a budapesti Sanyi és Aranka Színházban.

2012-től 2015-ig a Nemzeti Kulturális Alap Színházi Szakmai Kollégiumának tagja, novemberétől 2007 májusáig a Magyar Színházi Társaság elnöke is volt.

2008-ban Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel közösen indította útjára a magyar költészet napjához kapcsolódó Nagy versmondás elnevezésű programsorozatot, ami célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar líra kiemelkedő műalkotásaira és hogy a résztvevők megtapasztalják, hogy verset tanulni élvezet is lehet, hiszen a közösségi élmény semmivel nem pótolható.

Szinkronizálást csak ritkán vállal.

Feleségével, Fulmer Judittal, 1963-ban ismerkedtek meg és 1967-ben házasodtak össze. Ebből a házasságból két fia született, Tamás (1968) bútorasztalos lett és Péter (1970), aki televíziós gyártásvezető. Nem váltak el, mert Jordán Tamás családja rendkívül vallásos. Lázár Kati Kossuth-díjas színművésznő másfél-két évtizeden át volt élettársa, lányuk Jordán Adél (1980) színésznő. Pap Kriszta közgazdásszal, aki előbb munka-, majd élettársa lett, a Merlin Színházban eltöltött időben ismerkedett meg, fiuk, Benedek (1997) focizik. 2018-ban, 22 év után különváltak útjaik.

Munkásságát számos díjjal ismerték el, Jászai Mari-díjat (1978), Kossuth-díjat (1996), Prima Primissima díjat (2012) és Hazám-díjat (2017) is kapott. 2020. február 25-én választották a nemzet színészévé Andorai Péter helyére.

ATEMPO.sk
Fotó: Weöres Sándor Színház