Böröczki Mihály verse Vadkerti Imrének

Böröczki Mihály verse Vadkerti Imrének

Böröczki Mihály szombathelyi költő versbe öntötte gondolatait Vadkerti Imréről, a gútai énekesről, előadóművészről, az ő hangjától. Ezt ajánljuk figyelmetekbe.

 

Próbálom betűkbe kottázni a hang lefordíthatatlan üzenetét:

 

DALDORÁDÓ
Vadkerti Imrének

A hangod tűz, és fölszított zsarátja,
úgy ömlik, mint a vulkánból a láva,
mint szirti sas, az ég kékjéig szárnyal,
s a levegő megtelik boldogsággal.

Ki-ki robban a torok kürtőjéből,
és sosem hallott dallamokat tép föl,
a gitárhúrra rá ölel az ujjad,
s mint őrült mámor, szerelemtől dúlt vagy.

A furcsa kéj a végsőkig marasztal,
a szívverésed egybe kel a hanggal,
és fölkészül, hogy veszedelmes csöndjét,
a húrok újra-újra dalba öntsék.

Roni, ATEMPO.sk