A népzene bűvöletében - Pál István „Szalonna” születésnapjára

Pál István „Szalonna” népzenész

Ma ünnepli születésnapját Pál István „Szalonna”, a kárpátaljai Visken született Liszt Ferenc-díjas népzenész, érdemes művész. A Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője.

Zenei indíttatását zenetanár szüleitől, Jancsó Katalintól és Pál Lajostól kapta. Édesapja a kijevi operaház karnagyaként dolgozott, és éveken át muzsikált lakodalmi zenészként.

Nevéhez több kárpátaljai népzenei gyűjtés is kapcsolódik. Édesanyja szolfézstanárként tevékenykedett a „Kodály-módszer“ meghonosításán Kárpátalján.

A tiszapéterfalvi zeneiskolában tanulta meg a hegedülés alapjait, majd Murzsa Gyulától a cigányzenész hagyományokat leshette el. Tizennégy évesen került Magyarországra, ahol a Debreceni Református Kollégium diákja lett. Emellett folytatta népzenegyűjtő munkáját.

Régi zenész mestereket kutatott fel az egész magyar nyelvterületen.

 

 

A tanulás és a gyűjtőmunka mellett nagyon fontosnak tartotta, hogy az a hagyaték, amelyet ezek az idős muzsikusok átadtak, újra életre keljen és a fiatalsághoz visszakerüljön, mind a mai Magyarország, mind a határon túli magyarság körében. Ezért rendszeresen tanít különböző nyári továbbképzéseken, táborokban.

Többek közt a Nyitrai Egyetem Bölcsész Karára szlovák és magyar fiataloknak tarthatott előadásokat a felvidéki hagyományos népzenéről.

Szüleivel 1996 óta minden évben megrendezik a kárpátaljai népzene, néptánc és kézműves tábort, amely szinte az egyetlen olyan alkalom Kárpátalján, ahol a fiatalok saját táncukkal, zenéjükkel ismerkedhetnek.

Tizenkilenc éves korában nyert felvételt a Magyar Állami Népi Együttes zenekarába. Az elmúlt években a világ számos országában mutatták be a magyar kultúra értékeit, szépségét. 2005-ben kinevezést kapott az együttes zenekarvezetői helyére, ahol azóta is tevékenykedik.

 

 

Eközben megalapította saját zenekarát, a Szalonna és Bandáját. A zenekar az ország legnagyobb koncerttermeinek volt vendége az elmúlt években, többek között a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremnek, a Papp László Sportarénának, a debreceni Főnix Csarnoknak. Két nagylemezt jelentettek meg, az Örömzenét és a Népzene a Kárpát–medencéből című albumokat. Külföldi koncertjeik szintén nagy sikerrel zajlanak, az egyik legemlékezetesebb koncertünk Angliában volt, ahol a királyi család vendégeiként koncertezhettek, Sebestyén Márta és Vásáry Tamás társaságában. A koncert után személyesen gratulált Károly walesi herceg és Margaret Thatcher volt angol miniszterelnök, aki a következőket mondta: “Csodálatos koncert, melyben érezhető a magyar nép szíve, lelke".

Közreműködik a Rendhagyó Prímástalálkozó elnevezésű programban is, olyan nagyszerű népzenei és jazz-előadók társaságában, mint Lakatos Róbert, Vizeli Balázs, Balogh Kálmán, Doór Róbert, Mester László, Herczku Ágnes, Korpás Éva, Both Miklós, illetve Dresch Mihály.

Állandó vendége többek között a cimbalmos Unger Balázs vezette CimbaliBand fellépéseinek is.

 

 

Egyetemi éveit közgazdasági tanulmányokkal kezdte, de néhány esztendő után ráébredt, hogy az élete csak a zene körül foroghat. 2007-ben a Nyíregyházi Főiskola Ének-Zene, Népzene szakán szerzett tanári diplomát. Sikeres felvételi vizsga után 2010-ben lett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatója, ahol népi vonóstanári szakon 2012-ben vehette át diplomáját.

1999-ben a Népművészet ifjú mestere elismerést, 2006-ban EmeRTon- és Artisjus-díjat kapott, 2011-ben Fonogram díj, 2015-ben Liszt Ferenc-díj majd 2019-ben Érdemes művész elismerésben is részesült.

ATEMPO.sk