Dés László Kossuth és Liszt Ferenc-díjas, Príma primissima díjas előadóművész, zenész, zeneszerző, érdemes művész Budapesten született 1954. január 9-én.
Fiatalon kezdett zenélni, zenei tagozaton végezte általános iskoláját 1960 és 1968 között a Kodály Zoltán Ének- és Zeneiskolában. Emellett 1963 és 1971 között zongoraoktatásban részesült. 1971-ben vették fel a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóriumba, ahol 1973-ig klarinét, majd 1976-ig szaxofon szakra járt. A zenei életbe már 1974-ben bekapcsolódott, öt évvel később Dimenzió néven saját együttest alapított. A zenekar kilenc évig működött, ezalatt három lemezt adtak ki.
1987-ben Horváth Kornéllal és Snétberger Ferenccel együtt megalapította a Trio Stendhalt. Az együttessel nagy sikert ért el, több lemezüket Olaszországban vették fel, Európa-szerte koncerteztek, de felléptek Indiában is. Zenéjük különlegessége a kamarazenével vegyített jazz volt.
Együttesei mellett dalszövegíróként és zeneszerzőként is dolgozik.
Olyan magyar filmek zenéjét szerezte, mint a Nyom nélkül, Egymásra nézve, Egy teljes nap, Szerelem első vérig, Szerelem második vérig, Csocsó, avagy éljen május elseje!, Üvegtigris, Sose halunk meg, A miniszter félrelép, Kalózok.
Emellett népszerű musicalek is fűződnek a nevéhez, többek közt a Valahol Európában, A dzsungel könyve, a Sose halunk meg, A Pál utcai fiúk. A dzsungel könyve 2020-ban elérte az 1300. előadást.
Ki ne ismerné az olyan nagy Dés slágereket, mint a Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, A zene az kell, Férfi és nő, Legyen úgy!, Mi vagyunk a grund!- és még sorolhatnánk.
A Jazz+Az együttes zeneszerzője és zenekar-vezetője is volt Geszti Péterrel. 1993-ban szólista lett, kortárs szerzők műveit adta elő, elsősorban kamara- és szimfonikus zenekarokkal. Hangszerei a szoprán és a tenorszaxofon, játékát az érzékeny és „szubjektív hang”, az improvizációs dallamvezetés jellemzi.
Dést azon kevés zenészek egyikének tartják, akiket a szakma, a kritikusok és a közönség is egyaránt tisztel.
2003-ban új együttest alapított Dés sextet néven, melynek szaxofonosa lett, egy évvel később a Magyar Jazzművészek Társaságának elnökévé választották.
Pályafutása során többek között dolgozott Nemes István, Geszti Péter, Bereményi Géza, Bródy János, Parti Nagy Lajos, Müller Péter Sziámi dalszövegírókkal, Udvaros Dorottya, Básti Juli, Cserhalmi György, Kulka János, Koltai Róbert színészekkel, Szulák Andrea, Váczi Eszter énekesekkel, Presser Gáborral, Somló Tamással.
Munkásságát számos magyar és nemzetközi díjjal ismerték már el. Többször is elnyerte A legjobb szólista díjat San Sebastianban, Karlovy Varyban, Dunckerque-ben, valamint 1981-ben A kritikusok díját a wroclavi jazzfesztiválon. EMeRTon-díjat (1988), Liszt Ferenc-díjat (1991), a Filmkritikusok díját (1994) és a Színházi kritikusok díját (1996) is megkapta. 2003-ban Érdemes művész lett, 2007-ben megkapta a Kossuth-díjat, 2014-ben Fonogram Életműdíjat, 2019-ben pedif Artisjus Életmű-díjat vehetett át. Szintén 2019-ben kapta meg a Prima Primissima-díjat.
EZ, ATEMPO.sk
Fotó: jegy.hu
