Szécsi Pál, a tragikus sorsú táncdalénekes emlékére

images/hirek/2022/t_kabosgyula_hyppolit.jpg

Szécsi Pál énekes, előadóművész, dalszerző, dalszövegíró bársonyos hangja, kiváló színpadi mozgása, megjelenése, egyedi előadói stílusa révén minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadójának számít. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek.

Születési anyakönyvi bejegyzése szerint Szécsi Pál 1944. március 20-án született Budapesten (más forrásokban március 19-ét adnak meg). Apja, Szécsi Ferenc (1905–1945) nyelvész és író volt, aki a második világháború utolsó hónapjaiban halt meg. Szécsi Pál még egyéves sem volt ekkor. Az özvegyen maradt édesanya, Szemere Klára (1916–2004) a kisfiút és két testvérét nevelőszülőkhöz adta, majd 1956-ban Ausztrián át az Egyesült Államokba disszidált. Nagyobbik lányát, Máriát Bécsig magával vitte, ott azonban a pályaudvaron hagyta. Kati és Pali Magyarországon maradtak.

Későbbi lelki problémái visszavezethetők gyermekkorára. Az árván maradt fiú előbb nevelőszülőkhöz, majd állami gondozásba került, tizenhat esztendős koráig.

Ezután, hogy magát el tudja tartani, dolgozni kezdett, segédmunkás lett. Egy alkalommal a Divat Intézet munkatársa felfigyelt Szécsi Pál sármos megjelenésére, jó mozgására, hamarosan az egyik legkedveltebb férfimanöken lett belőle.

 

 

Manökenként találkozott egy divatbemutatón Hase Maria Grażynaval, a lengyel manökennel. A találkozásból szerelem lett, majd 1962-ben házasságot kötöttek. Rövid ideig Budapesten éltek, majd Grażyna visszatért Lengyelországba. 

Szécsi követte, ahol gyorsan és kiválóan elsajátította a lengyel nyelvet, idegenvezetőként is dolgozott – ám a házasságnak hamarosan vége lett, Szécsi Pál visszatért Budapestre.

1965 szilveszterén a Gellért Szállóban lépett fel egy divatbemutatón, a műsorban néhány számot énekelt. Valaki egy asztaltársaságtól ismét csak felfigyelt rá, s elvitte egy énektanárnőhöz. Szécsi ettől kezdve folyamatos zenei képzést kapott, Kovács Magda énektanárnál és Majláth Júliánál.

 

Szécsi Pál

 

1967-ben dobogós helyezett lett az eszperantó táncdalfesztiválon, Salgótarjánban pedig egy amatőr fesztiválon megnyerte az énekesek versenyét. Még ugyanebben az évben Bánki László, a Magyar Televízió könnyűzenei osztályának vezetője fiatal tehetségeket keresett a Táncdalfesztiválra. Elment Szécsi énektanárnőjéhez, Majláth Júliához segítséget kérni. A tanárnő mint egyik legkedvesebb tanítványát, őt ajánlotta.

Szécsi hatalmas sikert aratott. A Vadas Tamás – Varga Kálmán szerzőpáros által írt Csak egy tánc volt című dal a csodálatosan szép hangú fiatal énekest egyből az ország egyik legismertebb előadójává, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette.

 

 

Igazán nagy sikert az olasz szerzemények Szécsi-féle adaptációi hoztak, majd a legnagyobb Szécsi-slágerek, s az ország könnyűzene-imádó közönsége a lábai előtt hevert. Az első ilyen olasz átültetés a Franco Battiato komponálta, 1969-ben Sanremóban 2. helyezéssel Sergio Endrigo által énekelt L’Arca di Noè (Noé bárkája), amelyet Szécsi Pál Kósza szél címen tett országszerte közkedvelt dallá.

Hihetetlen népszerűségnek örvendett, magánéletében azonban sosem talált igazi társra – fantasztikus karrier ellenére mindvégig magányos maradt.

Számos külföldi szereplése volt, az NSZK-ban Paul Moro néven lemezei is jelentek meg.

Szövegeket és zenét is szerzett (Ne félj, Nekem minden sikerül, Zenészballada stb.) tele volt újító ötletekkel vokálokat szervezett. Zenés színpadi darabokban lépett föl, harmonikus mozgásával kiváló ritmusérzékével ott is sikereket ért el. Kibédi Ervin és Rátonyi Róbert invitálták az Operettszínházba is.

 

 

Olyan slágereket énekelt, mint a Kék csillag, az Egy szál harangvirág, a Kismadár, a Két összeillő ember, a Talán sok év után, a Kósza szél, A távollét, az Adagio, a Bús szívvel énekelni, a Gedeon bácsi, a Mint a violák, a Carolina és az Én édes Katinkám. Számos világslágert is műsorára tűzött, ezek szövegét ő ültette át magyarra.

Szécsi Pál dalai, bársonyos, nagyon szép egyedi orgánumú hangja, csak rá jellemző levegővétel, hangképzés, előadói stílusa révén közkedvelt, őszinte érzelmeket sugárzó, nem giccses, nem avuló. Előadói, énekesi tevékenységének rendkívüli értékes jellemzője az igényesség: a tartalom, a forma, a szöveg, a zene és az előadásmód tekintetében.

 

Szécsi Pál

 

Szécsi Pál egyéniségének kiemelkedő jellemvonása, tehetsége, szép hangja mellett – kollégái munkatársai elmondása szerint is – a kiváló emberi tulajdonságai, a kedvessége, közvetlensége, szerénysége. Mindvégig szerény és közvetlen ember maradt.

Lelki problémái ellenére, általában kellemes társasági ember tudott lenni, jó humorú – mindenki szerette és örült személyének. Sármja nem csak a női rajongókra hatott, hanem a férfiakra is, mindenkire. Bárhol megjelent, az első benyomásra – a mozgása, a mosolya, a nyíltszívű kedvessége, az orgánuma által – mindenki azonnal megszerette. Egykori diáktársai és tanárai is így emlékeztek meg róla, így őrzik emlékeikben: mint szeretetre, figyelemre méltó, különleges egyéniség.

 

 

1972-ben a Rádióban egy műsorban találkozott legismertebb szerelmével, Domján Edittel. A kölcsönös, lángoló szerelem januártól októberig tartott. Domján Edit elkísérte fellépéseire Szécsi Pált, együtt beszélték át a színpadi szereplés szakmai fogásait. Kapcsolatukat a sok „jó barát”, intrikái tették tönkre. Domján Edit és Szécsi Pál két erősen szenzitív alkatú ember találkozása önmagában véve is esendő – útjaik elváltak. A magába zárkózó, depresszív hajlamú művésznő decemberben öngyilkos lett, amit Szécsi Pál soha nem tudott feldolgozni.

Gondoskodó, szerető család nélküli szomorú gyerekkora, igen érzékennyé tette az amúgy is nagyon tehetséges ennélfogva túlérzékeny fiatalembert. Szorongásai többször torkoltak öngyilkossági kísérletekbe, utolsó pillanatban azonban barátainak ismerőseinek mindig sikerült megmentenie életét.

Végül 1974. április 30-án éjszaka az utolsó kísérletet már nem tudták megakadályozni. Mindössze 30 éves volt. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Temetésén elképesztő tömeg jelent meg, akik közül nagyon sokan nem temetéshez méltóan, a tiszteletadást, a végső búcsút megilletve viselkedtek. A fájdalomtól megzavarodott rajongók mindenáron be akartak menni a ravatalozóba, a megvadult emberek útját Koós János állta el kétségbeesetten. Halála hírére gyászba borult az ország, rajongói egyszerűen nem tudták feldolgozni a veszteséget. Még évekkel később is virágcsokrok százai borították sírját.

 

Szécsi Pál

 

Halála utána tiszteletére alapították meg testvérei a Szécsi Pál-díjat. 2009-ben Gergely Róbert főszereplésével Pozsgai Zsolt rendezett zenés játékot Szécsi Pál szerelmeiről.

1986-ban testvére, Szécsi Katalin ezekkel a szavakkal emlékezett rá a Zenészballada című könyv első soraiban:

„Ilyennek látták: hallatlanul magabiztosnak, lezsernek, ő volt a Férfi… Messze nem volt magabiztos, messze nem volt ő olyan lezser, sok félelem élt benne, sok drukk. A siker könnyedséget adott neki. De valójában… Én hiszem, hogy az emberek lelke nem tud megváltozni… Ő ugyanaz a félénk kisfiú maradt, a kis gyökértelen, akinek indult.”

ATEMPO.sk
Fotó: Főfotó, Szalay Zoltán, Urbán Tamás / Fortepan