80 éves Ernyey Béla színész

Márkus László, aki imádott játszani

Ma ünnepli 80. születésnapját Ernyey Béla színész, aki Magyarországon és külföldön is sikeres lett, valamint kis- és nagylemezei is megjelentek.

Ernyey Aczél Béla névvel Budapesten látta meg a napvilágot 1942. június 10-én.

A Toldy Ferenc Gimnáziumban négy évig Antall József későbbi miniszterelnök tanítványa volt. Az 1956-os forradalom első évfordulóján Antall vezetésével három diáktársával elvagdalták az iskolarádió zsinórjait, miután a rádióból, mint Ernyey emlékezett, csupa „harsány csasztuska” szólt. Mindannyiukat felfüggesztették három hónapra, de visszatérhettek, mert nem volt bizonyítható, hogy ők voltak, és ezután Antall megengedte nekik, hogy tegezzék.

 

Ernyey Béla

 

Főiskolás korában hagyta el az Aczél nevet, mert nem akarta, hogy Aczél György politikussal kapcsolatba hozzák. 1965-ben fejezte be színi tanulmányait a Színház és Filmművészeti Főiskolán.

Diplomája megszerzését követően a győri Kisfaludy Színházhoz szerződött. 1966-ban lett a budapesti Vígszínház tagja, ahol klasszikus és modern szerepeket egyaránt játszott, például Párizst a Ruttkai–Latinovits-féle Rómeó és Júliában, Ádámot Thurzó Gábor Hátsó ajtójában, Tom Fennelt Somerset Maugham Színház című darabjában, Essex grófját Bruckner Angliai Erzsébetében, az asszonygyilkos Rudi Böhmöt az Egy asszonygyilkos vallomásában, Ádámot a Játék a kastélyban című Molnár Ferenc-műben, Döncit az Adáshibá-ban és Alfrédot Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című népszínművében. Ő játszotta a Tanút és énekelte lemezre az 1973-ban bemutatott Popfesztivál leghíresebb dalát, a „Valaki mondja meg”-et is.

1974-ben a bécsi Theater an der Wienhez szerződött. Itt szerepelt a Bob Fosse által rendezett Pippin, a Christian Wölffer nevéhez fűződő Gigi és a Patrick Garland által színre vitt Billy című darabokban. A Gigiben Gastont játszotta – ezt az alakítását a müncheni Theater am Gärtnerplatz nézői is láthatták –, a másik kettőben a címszereplő volt. A bécsi Theater in der Josefstadtban Davidot alakította a Derék betörők című darabban, melyet Hans Jaray rendezett. Münchenben a már említett Gigi mellett a Kiss Me Kate című darabban Lucentiót játszotta, az Annie Get Your Gun címűben pedig Franket. (Az előbbit Kurt Pscherer, az utóbbit W. Bauernfeind rendezte.)

Ernyey 1964-ben, még főiskolásként kezdett filmezni. Országos népszerűségét a Princ, a katona című tévésorozat címszerepének köszönheti, amely egy leleményes fiatalember katonaéletét mutatja be.

 

 

Főszerepet játszott Makk Károly magyar–román koprodukcióban készült vígjátékában, a Bolondos vakációban (1968), és még ugyanabban az évben Tordai Teri partnere volt a Frau Wirtin hat auch einen Grafen című kosztümös-pikáns koprodukciós filmben, mely a Tordai nevével fémjelzett, a német nyelvterületen akkoriban igen népszerű Susanne-sorozat részeként készült. 1972-ben szerepelt a Nápolyt látni és… című vígjátékban, amelyben egy jóképű üzletkötőt formált meg. Rendező: Bácskai Lauró István, további szereplők: Váradi Hédi, Bujtor István, Páger Antal és Halász Judit. Révész György rendezésében készült a Volt egyszer egy család (1972) című burleszk jellegű vígjáték, amelynek főszereplője visszaemlékezik gyermekkorára, amikor szülei elhatározták, hogy a család a Tanácsköztársaságot követő fehérterror elől Bécsbe menekül. Eredetileg tévéfilmnek készült, de mozikban is sikerrel játszották a Bob herceg (1973) című zenés filmet, Keleti Márton alkotását, melyben Ernyey egy hadnagy szerepét alakította. Szerepelt Várkonyi Zoltán abban az évben született rendhagyó krimijében, az Ártatlan gyilkosokban is, amely két egyetemista fiú és egy híres rendező bűnügybe torkolló kapcsolatát meséli el.

Ernyey legális külföldre való távozása után is szerepelt olykor egy-egy magyar filmben. Ő volt például az apuka Palásthy György A szeleburdi család (1981) című gyerekfilmjében, 3 évvel később pedig ugyancsak Palásthy irányítása alatt Bóni grófjának szerepét játszotta Az élet muzsikája című zenés filmben, mely Kálmán Imre életét dolgozta fel. A Tündér Lala című magyar tévéfilmben Amalfi kapitány szerepében láthatta őt a közönség.

 

 

Külföldi filmjei közül elsősorban a Rosemarie lánya című Rolf Thiele produkció érdemel említést, amelyben Ernyey a férfi főszerepet játszotta, és amit a híresen társadalomkritikus német rendező Thiele a Das Mädchen Rosemarie című filmje oknyomozó folytatásának szánt.

További filmszerepei közül is kiemelkedik a Csak egy gigolo (1978) című dráma. A rendezői székben ugyanis a világhírű színész, David Hemmings ült, a főszerepet az extravagáns popsztár, David Bowie játszotta, a hölgyeket pedig olyan jó nevű színésznők, mint Sydne Rome, Kim Novak, Maria Schell és mindenekelőtt a legendás Marlene Dietrich, akinek ez volt az utolsó filmszerepe.

A német nyelvterületen különösen elismert magyar rendező, Szabó István a Bali (1984) című filmjében adott szerepet Ernyeynek. A címbéli csodálatos szigeten játszódó alkotás a nyugatnémet ZDF televízió megrendelésére készült. Testhezálló szerep volt Ernyey számára a Hunyady Sándor műve alapján forgatott Az aranyifjú (1986) című tévéfilm címszerepe. Egyben ez lett Ernyey első nemzetközi koproduceri munkája is. A női főszerepet Britt Ekland alakította, és fontos szerepet játszottak még a filmben David McCallum brit, valamint Heidi Bohay és Zack Norman amerikai színészek is.

 

 

Az 1980-as évek második felétől Ernyey elsősorban a német, osztrák és magyar televíziók számára dolgozik:

külföldön egy-egy aktuális sorozathoz hívják meg, Magyarországon pedig az RTL Klub Első generáció című sorozatában, valamint különböző show-műsorokban látható, hol mint színész, talkshow-házigazda, hol mint vendég. Több, Németországban játszott sorozatszerepében (Csupa-csupa élet, A nagykövet asszony, Charly, majom a családban, stb.) a TV2 jóvoltából a magyar tévéközönség is láthatta. Saját műsorokat is készített Sztárleltár és Hölgyválasz címekkel.

1987-ben Az álmok veszélyes dolgok címmel megírta önéletrajzát, mely 150000 példányban kelt el, és később német nyelven is megjelent.

 

 

ATEMPO.sk
Fotó: Pásztor Csaba, Fortepan