Szirmai Albert emlékére, akinek a Mágnás Miskát köszönhetjük

Szirmai Albert emlékére, akinek a Mágnás Miskát köszönhetjük

Szirmai Albert zeneszerző, karmester, a neves operettkomponista, aki az első magyar kabarédalok szerzője is volt. Poétikus és invenciózus muzsikája igazi művészre vall. 200-nál is több kabarédalt is írt, de komoly muzsikát is komponált.

Budapesten született 1880. július 2-án izraelita vallású családban Schönberger Albert Adolf néven, a pesti Schönberger Miksa Max (1842–1905) és a vágújhelyi Rosenzweig Anna (Netti) Ernesztina (1845–1909) legkisebb, hetedik gyermekeként.

A muzikalitás fiatalon, egy zongora alatt kuporodva találta meg, ahonnan nagyobb testvérei zeneóráit figyelte.

A Zeneakadémián Szendy Árpád (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt.

Egy osztályba járt Kodály Zoltánnal, Weiner Leóval, Jacobi Viktorral.

Az 1906-os végzés után a Pester Lloyd és a Polgár c. lapok zenekritikusa lett. Pályafutása elején a komolyzenével kísérletezett, írt balettszvitet, nyitányt, vonósnégyest és több zongoraművet, franciás ihletésű Hat zongoradarabja újszerű volt a magyar zenei palettán.

1907-től a Népszínház vígopera korrepetitora lett. Ekkor mutatták be első színpadi művét, A sárga dominót, ami 200-szor ment táblás házakkal. Ettől az évtől kezdve lett karmester a Modern Színház Cabaret-ben, majd az Andrássy úti Színházban. Első nagy sikerét két évvel később a Rajna Ferenc szövegére írt Táncos huszárokkal aratta, ekkor fordult az operettek felé.

1916-ra elkészült a fülbemászó zenével és groteszk komikummal megírt Mágnás Miska, amely rövid idő alatt Bécsbe, Berlinbe és Milánóba is bemutatásra került, ez pályája csúcsát is jelentette.

 

 

Később még két sikeroperettet alkotott, a Gróf Rinaldót és a Mézeskalácsot,

Operettjeit 1928-ig a Király Színház vitte színpadra. Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták darabjait. Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály valamint Szép Ernő verseire írt dalokat.

1928-tól haláláig New Yorkban élt. A Chappel zeneműkiadó cég tanácsadója, majd művészeti igazgatója lett. Zeneszerzőként már nem volt olyan aktív, mint hazájában, melynek oka részben az volt, hogy a Broadway stílusához nem tudott alkalmazkodni. Műveit egy darabig postán küldte haza, de egy idő után leginkább csak mások munkájával foglalkozott.

Amerikában olyan kaliberű zenészeknek segített elindulni a pályán, mint Leonard Bernstein és George Gershwin.

1939 és 1945 között Magyarországon nem játszhatták műveit zsidó származása miatt. A második világháború utáni években többször hazalátogatott, de sosem költözött vissza. 86 évesen, New Yorkban halt meg 1967. január 15-én.

ATEMPO.sk