Felvidékről indult - Beliczay Gyula zeneszerző emlékére

Beliczay Gyula

Beliczay Gyula zeneszerző, a Zeneakadémia tanára Komáromban született 1835. augusztus 10-én. Zenei karrierje párhuzamosan haladt a mérnökivel, végül teljes egészében a zenei tevékenységnek szentelte magát.

Tanulmányait szülőhelyén az egyházi karnagynál kezdte, majd gimnáziumi tanulóévei alatt, Pozsonyban folytatta Kumlik József karnagynál és A. Christellynél. Itt írta első szerzeményeit is.

Bécsben apja kívánságára a műegyetem hallgatója, emellett zeneszerzést tanul Joachim Hoffmanntól és Krenn konzervatóriumi tanártól, 1868-1870-ig ellenpontot M.G. Nottebohmtól.
A zeneszerzés mellett zongoratanulmányokat is folytatott Czernynél. 1856-ban karnagyi oklevelet szerzett. Bécsben két évtizedet töltött, ami meghatározta egész zenei-alkotói világát. 1857-ben befejezte műegyetemi tanulmányait, majd bécsi kinevezést nyert a Tiszavidéki Vaspályatársaság mérnöki tisztségére, amit 1858 és 1871 között töltött be. Emellett hangversenyeket adott, mint zongoraművész és zeneszerző. Rendszeresen írt beszámolókat a Zenészeti Lapoknak a bécsi zenei életről 1863-69 között, valamint zeneesztétikai tárgyú cikkei jelentek meg a Blätter für Musik, Wanderer, Theater und Kunst c. periodikákban.

1870-ben a királynak dedikált Ave Maria-ért „Viribus unitis" aranyéremmel jutalmazták.

1871-ben, amikor visszatért Magyarországra, a magyar romantikus zene megteremtését, Erkel és Mosonyi nemzedékét már követte az újabb, Mihalovich Ödön meghatározó alakjával, aki a wagneri zenedráma híveként annak nyomán szándékozott megújítani a magyar zenét. Beliczay is a német romantikus zene követője.

 

 

A Zeneakadémia első zeneszerzés tanárai, Robert Volkmann, Hans Koessler zeneszerzők. Itt talált helyet Beliczay is, aki hazatérésétől kezdve pedagógiai tevékenységet is folytatott. Tanítványai között említhetjük többek között a kiemelkedő egyházzenészt, Vavrinecz Mórt.

A Zeneakadémián négy évig tanított összhangzattant. Öt kötetre tervezett elméleti és gyakorlati zeneszerzéstanából az elsőt sikerült befejeznie, ami 1891-ben jelent meg „A zene elemei" címmel.

Előzőleg 1872-ben a királyi államvasutak építészeti főmérnökévé nevezték ki, ahonnan 1886-ban sikerült nyugdíjazását kérnie. Ettől kezdve foglalkozhatott kizárólagosan zenével.

A népies daltól a szimfóniáig minden műfajban alkotott. Legnagyobb figyelmet kamarazene művei keltették, triói, vonósnégyesei kritikai sikert arattak francia és német földön. „Lélekből fakadó, nagyvonalú, klasszikus szellemre vall. Egy zseniális muzsikus teljesítményével állunk szemben" – írta a Hannoverischer Courier kritikusa 1885-ben egy vonósnégyeséről.

Egyházi művei tipikusan bécsi, schuberti hatást mutatnak. Az énekkart rendszerint megerősíti valamelyik hangszercsoport szólamaival. 1866-ban első díjat nyert a Budai Dalárda kóruspályázatán. Kórusait Uhland, Reinick, Heine, Eötvös költeményeire írta, de kevés a cappella, inkább kiszenekarral egyesített énekkari darabokat.

 

 

Művei előbb kerültek kiadásra külföldön, mint Magyarországon, s a legnevesebb kiadóknál, mint Breitkopf és Härtel, Kahnt, Haslinger.

Alkotásaiból ötven jelent meg nyomtatásban. Bemutatóira is sokszor külföldön került sor, akkor is, amikor már Magyarországon élt. Így Karlsbadban, ahol d moll szimfóniáját mutatták be 1888-ban, olyannyira népszerű volt, hogy életrajzi könyv is megjelent róla. /Alois Janitschek: Julius von Beliczay/

I., a moll vonósnégyesét a világhírű Becker vonósnégyes New Yorkban és Szentpétervárott, II., A dúr vonósnégyesét a Hubay-Popper kvartett játszotta elsőként 1888-ban.

Miséjét Bécsben mutatták be a Szent Mihály-templomban, 1867-ben, ennek sikere után a Minoriták, majd a Karlskirche kórusán szerepelt.

Liszt is sokra becsülte fiatal kollégáját. Neki dedikálta Beliczay Beethoven c moll zongoraversenyéhez írt kadenciáját, amiért Rómából köszönőlevelet kapott a mestertől 1867-ben.

1893. április 30-án Budapesten hunyt el.

Beliczay Gyula a XIX. század utolsó harmadának Európa-szerte ismert és népszerű magyar zeneszerzője volt. Emlékére Komáromban 2010-ben, születésének 175. évfordulóján nemzetközi zenei versenyt indítottak útjára. 2018-ban alapították meg a nevét viselő Beliczay Kamarazenekart, melynek tagjai a szlovákiai magyar és szlovák zenei művészet jeles képviselői.

ATEMPO.sk / Zeneakadémia