Horváth Teri Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész 1929. augusztus 18-án született Rábatamásiban, ahol gyermekkorát is töltötte, majd 17 éves korában családjával Balfra költöztek.
Miután elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, 1952-ben az Ifjúsági Színházhoz került, 1953-tól a Madách, 1961-től a Jókai, valamint a Thália Színháznál játszott. 1952-1954 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított.
Őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzott, színpadon és filmen egyaránt jól érvényesült egyszerű, eszköztelen játéka
- írja a Magyar színházművészeti lexikon. 1981-ben lépett utoljára színpadra, akkor a Thália Színházban Najmán Anát alakította Ajtmatov Az évszázadnál hosszabb ez a nap című darabjában. Később egyszemélyes kis színházával járta az országot. Vidéki kultúrházakban lépett fel, néhány száz ember előtt.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Legismertebb alakítását az 1979-es Indul a bakterház c. filmben nyújtotta, a bakter kiállhatatlan anyósának szerepében. De ő volt Lúdas Matyi Pirosa is.
A közönség láthatta őt a többi között Nyilas Misi édesanyjának szerepében (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig), Pék Mária alakjában (Fejes Endre: Rozsdatemető) és Rozikaként is (Sarkadi Imre: Út a tanyákról).
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
"Régen volt, amikor színésznő voltam. Ha a színházra gondolok, összeszorul a szívem, szinte fizikai fájdalmat érzek" - vallott a teátrumhoz fűződő érzelmeiről 71 esztendősen a színművésznő.
Élete történetét a Sárigyöp című 1978-ban megjelent önéletrajzi kötetben foglalta össze. Ebből készült 2021-ben a tiszteletére egy hat részes monodráma Pataki András rendezésében, Horváth Teri gondolatait Demeter Helga színművésznő tolmácsolja.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
A színművésznő munkája elismeréseként 1973-ban Kossuth-díjban, 1956-ban és 1964-ben Jászai Mari-díjban részesült, 1969-ben érdemes művész lett. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét vehette át, a 30. Magyar Filmszemlén 1998-ban Életműdíjat kapott, 2002-ben pedig Hazám-díjhal jutalmazták.
A színésznő férje, Konfár Gyula Munkácsy-díjas festőművész 2008 szeptemberében hunyt el.
Élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte. Szinte észrevétlenül hunyt el életének 80. évében, 2009. március 6-án, amelyről a sajtó csak napokkal később adott hírt.
Roni, ATEMPO.sk
Fotó: Szalay Zoltán, Lugosi Szilvia / Fortepan
