Váradi Hédi Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész Újpesten született 1929. szeptember 22-én.
Szülei az Újpesti Munkásotthonban ismerkedtek meg egymással, ahová sok évvel később ő is el-ellátogatott egy-egy előadásukra. Két testvére volt, akikkel együtt nézte a műkedvelő szülők színielőadásait, példájuk indította el a színészi pályán.
Rózsahegyi Kálmán színiiskolája után 18 évesen elsőre bejutott a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Az induló osztályban olyan művészekkel került össze, mint Szemes Mari, Psota Irén, Berek Kati, Horváth Teri, Soós Imre, akikkel együtt is lakott a Horváth Árpád Színészkollégiumban. Legkedvesebb tanára Gellért Endre és Ónody Márta volt.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
A Színművészeti Főiskola után, 1952-ben, a Madách Színházban kezdett dolgozni, majd 1964-től haláláig a Nemzeti Színház színésze volt. 1977 és 1983 között azonban nem kapott semmi szerepet. Mellőzöttségét méltósággal viselte. Azokban az években önálló gyermekműsort állított össze, és ezzel valamint előadóestjeivel járta az országot, „haknizott”, illetve a Józsefvárosi Színházban vendégként szerepelt.
Átütő egyéniségével, mélyen megragadó játékstílusával drámai és vígjátéki szerepeket is kiválóan interpretált. Főszereplője volt Darvas Iván és Bodrogi Gyula társaságában a József Attila Színházban emlékezetes sikert aratott, Imádok férjhez menni című darabnak. Ebben a darabban ő énekelte először az Engem nem lehet elfelejteni című későbbi nagy slágert.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Több, mint 50 filmben szerepelt. Először 1953-ban a Föltámadott a tenger című korabeli filmben állt a kamera elé, utoljára pedig halála évében Makk Károly Az utolsó kézirat című alkotásában.
Országos népszerűségét erősítették szinkron alakításai. Kálmán Györggyel ők kölcsönözték hangjukat a Casablanca főszereplőinek. Olyan világsztárok magyarhangja volt, mint Ingrid Bergman, Anita Ekberg, Judy Garland és Marilyn Monroe. Emellett mint Irma a Flintstone-családból, Szerénke a Frakkból, és Tádé a Mazsola és Tádé című meséből a gyerekközönség számára is kedvenccé vált.
Hosszú ideig volt Bessenyei Ferenc élettársa. 1951-ben ismerkedtek meg, házasságuk hivatalosan 1961. szeptember 8-tól 1963. március 4-ig tartott, amikor is kapcsolatuk válással végződött.
Fiatalon, 57 évesen hosszú, súlyos betegségben hunyt el 1987. április 11-én, nem engedte meg az életmentő műtét elvégzését.
Munkásságát 1960-ban Jászai Mari-díjjal, 1968-ban Magyarország Érdemes Művésze díjjal jutalmazták, 1973-ban lett Magyarország Kiváló művésze, 1975-ben pedig Kossuth-díjat kapott.
Roni, ATEMPO.sk
Fotó: Kotnyek Antal / Fortepan
