30 éve hunyt el Vass Lajos Erkel-díjas zeneszerző, népzenekutató, karnagy, a magyar kórusmozgalom jelentős alakja.
Poroszlón látta meg a napvilágot 1927. április 5-én. A Debreceni Református Kollégium Tanítóképzőjében kezdte el tanulmányait és a zeneszerzést. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán középiskolai énektanárképzőt végzett, karvezetést és zeneszerzést tanult. (Tanárai: Csenki Imre, Gulyás György, Vásárhelyi Zoltán, Veress Sándor, Farkas Ferenc.)
Már tanulóévei alatt szoros kapcsolatban állt Kodály Zoltánnal. 1953-tól 1956-ig a Néphadsereg Férfikarát vezette.
Az együttes kínai szerepléséről hazatérve - az 1956-os forradalom leverése miatt - megtagadta a moszkvai fellépést. Ezért az együttest feloszlatták, Vass Lajos pedig soha többet nem állhatott hivatásos kórus és zenekar élére.
1957/58-ban az Országos Filharmóniához került Magyar Állami Férfikart vezette. 1959-ben állás nélkül maradt, 1960-tól 1964-ig a Ganz-Mávag Acélhang férfikarát vezette. 1962-től haláláig a Vasas Központi Művészegyüttes vegyeskarának 1975-től Szimfonikus Zenekarának is vezető karnagya volt.
Nevét országosan ismertté a Magyar Televízióban 1969–1970-ben megrendezett Röpülj Páva vetélkedő tette. A műsornak szervezője és műsorvezető-riportere is volt.
A népdalkultusz Kodály halála után teljesen elcsendesedett és a műsor hatására lendült fel Magyarországon újra a népzenei mozgalom. Országszerte Pávakörök alakultak, néhánynak alapításában személyesen is részt vett, többek között szülőfalujának, Poroszlónak népdalkörét is ő alapította.
A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarát 1965-től haláláig vezényelte. 1992. november 6-án súlyos betegség után hunyt el. Ezek után az énekkar felvette Vass Lajos nevét és Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusaként működik.
A kórus fennállásának 50. évfordulója alkalmából Lantos Györgyi szobrászművész által készített mellszobrot állíttatott Vass Lajosnak a komáromi Duna Menti Múzeum.
Zeneszerzői munkásságában megtalálhatók a kórusművek, színházi kísérőzenék, dalok, oratóriumok. Több művet ajánlott a CSMTKÉ-nak és más szlovákiai magyar kórusoknak is.
Furulyaiskolát is összeállított az iskolások számára, amelyik a népdalos gyökerekből táplálkozott. A gyerekek bevonásának a fontosságát látva, hirdette meg 1971-től, a három éven keresztül tartó, Nótafaiskola című rádióműsort, amelynek célja:
„ …a gyerekek népdalkincsének bővítése, az együtténeklés, játszás örömének megismertetése. Az adásokon keresztül nagy családot, sőt tábort szeretnénk kialakítani. Ennek nyilvántartott tagja lesz minden gyermek, aki majd helyes megfejtést küld be, bizonyos számú népdalt ismer stb. De legértékesebb tagjai azok lesznek, akik maguk is jegyeztek le dalt népdalénekeseinktől."
Legfontosabb kitüntetései:
Erkel-díj (1952)
SZOT-díj (1970)
a Munka Érdemrend arany fokozata (1987)
Magyar Művészetért nagydíj (1988)
Magyar Örökség díj (2007)
EZ, ATEMPO.sk
