Básti Lajos, a legszebben beszélő magyar színész emlékére (VIDEÓ)

Básti Lajos Kossuth-díjas színészre emlkészünk, akit a 20. század egyik legszebben beszélő magyar színészének tartanak.

Básti Lajos 1911. november 17-én született Keszthelyen zsidó származású családban, Berger Lajos néven. Apja Berger Rezső rövidáru-kereskedő, anyja a Vágújhelyen (Nové Mesto nad Váhom) született Fuchs Emma volt.

Elemi- és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1935-ben szerzett diplomát a Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián. Ezután Bárdos Artúr Belvárosi Színházában kezdte pályafutását, 1937-ben szerződött a Vígszínházba, ahol a második és a harmadik zsidótörvény miatt 1939–40-ben már alig kapott szerepet. 1941-ben még játszott a Magyar és az Andrássy Színházban, de azután a háború végéig nem szerepelhetett színpadon.

Egy ideig Londonban tartózkodott, mivel londoni karriert is keresett. Noël Cowarddal is találkozott és Pressburger Imre, Mikes György a barátja volt, de meglepetést okozott, mert inkább visszatért Budapestre. Két munkaszolgálat között könyvkiadással és írással foglalkozott.

 

Básti Lajos

 

1945 után a Nemzeti Színház meghatározó művésze. Másfél évtizedig játszotta Gellért Endre klasszikus rendezésében Ádám szerepét Madách Imre Az ember tragédiája című drámájában. Szerepéről könyvet is írt Mire gondolsz, Ádám? címmel (1962). 1968–1972 között a Vígszínház tagjaként Arthur Miller Alku című színművének főszereplőjeként aratott sikert. Visszatérve a Nemzetibe, egyik utolsó nagy alakítása a Lear király (Shakespeare) címszerepe volt.

A különösen szép orgánumú Básti fiatalkorában énekes-bonviván szerepekben is bemutatkozott. Később egyik legjelentékenyebb szerepe lett a My Fair Lady musicalben Higgins tanár.

A híres Ki Mit Tud? nyomán és az "akasztják a hóhért" gondolat alapján híres zsűritagokat és elismert művészeket kértek fel arra, hogy a hivatásuktól eltérő területen mutassák be: mit tudnak. Ez volt az És Ön Mit Tud?, ahol Básti Lajos elmondása szerint „merészen így feleltem: Hegedülni tudok!”. A felvétel az 1970-ben készült A főszerepben: Básti Lajos portréfilmben látható.

 

 

1976-ban tüdőrákot diagnosztizáltak nála, később meg is operálták. A műtét után is vállalt színpadi szerepet, valamint eljátszotta még Torma Gedeon szerepét a Zsurzs Éva által rendezett Abigél című televíziós sorozatban.

Számos filmszerepe közül emlékezetes a Föltámadott a tenger (1953) – Kossuth megformálásával; Merénylet (1959), Katonazene (1961); Nappali sötétség (1963), A kőszívű ember fiai (1964); Butaságom története (1965, Ruttkai Évával); Egy magyar nábob – Kárpáthy Zoltán (1966) – valamint sok televíziós film.

Kiváló versmondó volt, különösen Arany János balladáival aratott sikert, de a Nagyidai cigányok rádiós változatának narrátoraként is emlékezeteset alkotott. Több verslemeze jelent meg. 1952–1960 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára volt.

 

 

1948-ban vette feleségül Ferrari Violetta (1930–2014) színésznőt, 1955-ben váltak el. Második felesége Zolnay Zsuzsa (1932–2011), Jászai Mari és Aase-díjas színésznő, akivel 1956. október 5-én házasodtak össze, és aki a főiskolán tanítványa volt.

Lánya, Básti Juli, napjaink meghatározó, Kossuth-díjas művésze. A család évtizedekig a XII. kerületi Bürök utcában lakott.

 

 

ATEMPO.sk
Fotó: Szalay Zoltán és Hunyady József / Fortepan

Támogass minket!

Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!

TÁMOGATOM