Bacsó Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész Kassán született 1928. január 6-án.
Édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő volt, apja Böhm Alfréd hivatalnok, akit egyéves korában vesztett el. A kassai premontrei gimnáziumban tanult, majd családja 1940-ben, a vidéki holokauszt elől költözött Budapestre, és már itt fejezte be tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott.
Tanára volt a szintén kassai Radványi Géza is, akinek az egyik kedvenc diákja volt.
Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották.
1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Olyan filmeket köszönhetünk még neki, mint a Szerelmes biciklisták (1965), Kitörés (1971), Forró vizet a kopaszra! (1972), Tegnapelőtt (1982), Te rongyos élet (1984), Megint tanú (1995), Hamvadó cigarettavég (2001).
Számos dalszöveget is írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt (Szerelmes biciklisták). Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot (Esős vasárnap).
{jamedia src="/
" type="video" mtype="youtube"}
Munkásságáért számos elismerést kapott. 1968-ban Balázs Béla-díjban és 1985-ben Kossuth-díjban részesült. 1972-ben Érdemes művész, 1983-ban Kiváló művész lett. 1998-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2002-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal vehette át. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere, 2006-ban Budapest díszpolgára lett.
Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.
2009. március 11-én, 81 évesen hunyt el.
EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Ma7
