150 éve született a hollywoodi filmgyártás egyik magyar létrehozója, Adolf Zukor

A hirdetés mentése sikerült: jan. 07

150 éve született Adolf Zukor, azaz Cukor Adolph magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója. Zukor készítette Amerika egyik első nagyjátékfilmjét, a The Prisoner of Zenda címűt, 1913-ban.

Falusi zsidó családba látta meg a napvilágot Ricse községben (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) 1873. január 7-én. Édesapja, Cukor Jákob, akinek szatócsboltja volt, meghalt, amikor egyéves volt, míg édesanyja, Liebermann Hanna 7 éves korában halt meg. Adolph és testvére, Arthur, nagybátyjukhoz, Liebermann Kálmánhoz költöztek Mátészalkára, ahol 4 polgárit végeztek el. Liebermann, aki rabbi volt, azt remélte, hogy unokaöccsei is rabbik lesznek, de ehelyett Adolph a család barátja, Blau Herman szárazáruüzletébe ment dolgozni Abaújszántóra.

16 évesen eldöntötte, hogy kivándorol az Egyesült Államokba. 1891. március 1-jén hajózott ki Hamburgból a Rugia nevű hajón, és március 16-án érkezett meg New Yorkba, Adolf Zuckery néven.

1891-ben ő is, mint a legtöbb bevándorló, szerényen kezdte. Miután partra szállt New Yorkban, egy kárpitosműhelyben kezdett el dolgozni. Egy barátja aztán egy szőrmekereskedőnél szerzett neki gyakornoki állást.

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

Két év múlva, húsz évesen, már elismert szörmeruha tervező volt. Az 1893-as chicagói Kolumbiai Kiállítás középnyugatra vonzotta. Ott önálló, saját szőrmeüzletbe kezdett. Működésének második szezonjában a Zukor's Novelty Fur Company 25 fősre bővült, és saját kirendeltséget nyitott. 30 éves korára már jómódú fiatalembernek számított, kitűnő jövedelemmel és kényelmes lakással a 111. utca és a Hetedik sugárút sarkán, New York előkelő német-zsidó negyedében.

Zukor 1893-ban látott egy filmet, és már akkor megérezte benne rejlő nagy üzleti lehetőséget.

1903-ban, az unokatestvére, Max Goldstein, azzal kereste meg, hogy adjon neki kölcsönt egy moziba való befektetéshez. Goldstein sikerrel járt. Zukor 1904-ben betársult egy olyan cégbe, amely háromperces mozialkotásokat kínált egy penny bedobása fejében. Marcus Loew-vel, a későbbi mozimogullal szövetkezve hálózatot épített ki, és arra törekedett, hogy az új találmány iránti érdeklődést maximálisan kielégítse. A piacon azonban a korai nagy társaságokból alakult tröszt diktált, Zukornak tehát „robbantania” kellett. Megvásárolta a Sarah Bernhardt főszereplésével készült Les Amours de la reine Élisabeth (Erzsébet királynő) című francia film forgalmazási jogát, és ezzel 1912-ben hatalmas nyereségre tett szert.

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

A mind magabiztosabb egykori szűcs még ugyanabban az esztendőben megalapította a Famous Players in Famous Plays Company-t, s a büszke cégtáblának megfelelően kiváló erőket szerződtetett igényes regények és színdarabok vászonra viteléhez. Többek között Edwin S. Porter, a tehetséges pionírok egyike rendezett számára, csillagai között pedig Mary Pickford, az első igazi sztár, is ott tündökölt.

1913-ban megszerezte a Frohman testvérek, a befolyásos New York-i színházi impresszáriók pénzügyi támogatását. Elsődleges célja az volt, hogy neves színpadi színészeket vigyen filmvászonra.

Ebben az évben készítette el Zukor a The Prisoner of Zenda című filmet, amelyet a filmtörténet egyik első nagyjátékfilmjeként tartanak számon. A film készítéséhez megvásárolt egy fegyverraktárat a 26. utcában Manhattanben, és átalakította a Chelsea Studióvá, egy filmstúdióvá, amelyet még ma is használnak.

1914-ben Zukor már évi 30 film készítésére képes csapatot verbuvált, megnyílt a Broadwayn 3500 személyes mozipalotája, a Standard.

Los Angeles külvárosában, Hollywoodban kibérelte egy narancsfarm gazdasági épületét, ott rendezte be az első stúdiót.

Hamarosan csapatostól kéredzkedtek hozzá a népszerű szerepjátszók. Az ő "istállójából" került ki ekkor, ill. a fölemelkedés esztendeiben Douglas Fairbanks, John Barrymore, Pola Negri, Gloria Swanson, Clara Bow, Adolphe Menjou, Rudolph Valentino, Gary Cooper és a többi élő legenda. Bevezette a kizárólagosságot: színészei más cégek számára nem dolgozhattak.

Zukor cége 1916-ban egyesült Jesse L. Lasky Feature Film Company nevű filmcégével, az egyesülésből jött létre a Famous Players-Lasky filmgyár. A fúziót követően az óriási tekintéllyel rendelkező exmagyart választották elnökké. A birodalom megkoronázását a forgalmazási jogok többségének elnyerése jelenthette volna. Erre is született stratégia. William Hodkinson rendelkezett a legtöbb mozifilm vetítési jogával, így Zukor először felajánlotta neki a fúziót, de az elutasítástól sem jött zavarba: annak rendje és módja szerint megbuktatta vetélytársát és megvalósította elképzelését. Így kezdődött 1916-ban a Paramount Pictures krónikája.

A birodalom és vezére uralkodott a filmszakmában, de a virágzás nem tartott örökké. 1932-ben a könyvek 21 millió dolláros deficitet mutattak.

A hosszabb szünet utáni újjászervezéstől kezdve a cég a Paramount Pictures Inc. nevet viselte. Barney Balaban lett az új vezető, ám az alapítónak sem kötöttek útilaput a talpára: az igazgatótanács elnökeként továbbra is bejárhatott hivatalába.

Az 1940-es évek végén a televíziót akarta az ellenőrzése alá vonni. Szövetkezett az ABC (American Broadcasting Company) tévétársasággal, ami nem kis hatalmat és befolyást jelentett.

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

1966-ban a stúdió a Gulf and Western Industries nevű konszernbe olvadt. Adolph Zukor a "szép új világon" is rajta tarthatta a szemét, tiszteletbeli elnökként fürödhetett a népszerűségben.

1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott. Századik születésnapját világraszóló külsőségek között ünnepelték meg. Munkásságának elismerése, hogy egyike azon magyaroknak, akik csillagot kaptak a Hollywoodi hírességek sétányán.

1897-ben feleségül vette a szintén magyar származású Lottie Kaufmant; két gyermekük született, Eugene J. Zukor, aki 1916-ban a Paramount vezetője lett, és Mildred Zukor Loew, aki Arthur Loewhöz, Marcus Loew fiához ment feleségül.

Zukor 1976. június 10-én, 103 éves korában, természetes halállal halt meg Los Angeles-i rezidenciáján. A New York-i Hastings-on-Hudsonban található Temple zsidó temetőben temették el.

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

Emlékére szülőfalujában működik a Zukor Adolf Művelődési Ház és a Zukor Csárda, 2016-ban Ricsén, 2017-ben Mátészalkán avatták fel emléktábláját. Születésnapját a Magyar Hollywood Tanács 2019-ben Zukor Adolf-emléknappá nyilvánította. A hollywoodi filmgyártás megalapozójáról elsőként 2017-ben fiatal magyar alkotók készítettek rövidfilmet 25 dollár címmel, majd 2020-ban Ricsétől Hollywoodig született egy alkotás az életútjáról. A Magyar Hollywood Tanács szakmai elismerése a Zukor Adolph-díj, a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál nagydíja a Zukor Adolf-díj.