200 éves a Himnusz – romantikus és kortárs köntösben is újragondolták (VIDEÓ)

Cseh Tamás200 éves a Himnusz – romantikus és kortárs köntösben is újragondolták (VIDEÓ)

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb kéziratcsomag részeként és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát.

Az emléknapon a magyarság szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket szerveznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.

2023-ban kerek, méghozzá 200 éves évfordulót ünnepelhet a magyarság.

A Himnusz szövegének és az Erkel Ferenc által komponált zenének a történetét bizonyára nem kell bemutatni az olvasóknak, hiszen már általános iskolában találkozhattunk mindkettővel magyar irodalom és ének-zene órán.

Viszont a szöveg és a dallam sorsáról sok-sok érdekességet lehetne felsorakoztatni. Most ebből emelnék ki két epizódot.

 

Liszt Ferenc: Szózat és Magyar Himnusz – fantázia

Liszt Ferenc a kiegyezés után Egressy Béni (Szózat) és Erkel Ferenc zeneileg különböző dallamainak polifonikus egyesítéséből írta a Szózat és Magyar Himnusz Fantázia című művét 1872-1873-ban. 1873. március 19-én a Pesti Vigadóban mutatta be, amelyet maga vezényelt.

A mű partitúráját a Rózsavölgyi kiadta Szózat und Hymnus, zwei vaterlandische Dichtungen von Vörösmarty und Kölcsey, componirt von Egressy Béni und Franz Erkel címmel. (A művet Liszt gróf Andrássy Gyulának ajánlotta.)

Később a szerző átdolgozta a művet szóló zongorára illetve készült egy zongorára, négy kézre Gobbi Henrik által írott változat is, melyet Liszt Ferenc is jóváhagyott és kiadásra is engedélyezte.

 

Liszt Ferenc: Szózat és Magyar Himnusz – fantázia (részlet)
Előadja: AlisAdam PianoDuo – Baráz Alisa és Baráz Ádám – zongora
(A felvétel Lengyelországban, Waplwo Wielkiebe készült 2022. október 21-én)

 

Baráz Ádám: CIVITAS FORTISSIMA 100 – IV. tétel - … in memoriam …

Civitas Fortissima című kompozíciójának ősbemutatójára 2019. január 29-én került sor, “A legbátrabb város” emléknapján tartott ünnepség keretében Balassagyarmaton.

„Már régebben is terveztem egy olyan zenemű megkomponálását, mely ennek a balassagyarmati eseménynek állít emléket. Sokat olvastam az 1919-es történésekről, illetve láttam az erről készült filmet is.

Igyekeztem az 1900-as évek elején született magyar művek hangvételét felidézni, mely egyrészt tartalmaz népies motívumokat, másrészt pedig erősen jelen van a bartóki „tisztaság” és a „disszonancia” kifejező ereje.

A műben megjelenik a napfelkelte az Ipoly felett, egy groteszk katonainduló, egy rövid csatajelenet, majd a mű végén a Nemzeti Himnuszunk is megszólal, bár nem úgy, ahogy azt a hallgatóság várná.” - emlékezett vissza Baráz Ádám, a mű szerzője.

 

Baráz Ádám

 

Erkel által megírt Himnusz dallama ebben az esetben töredékek soraként szólal meg, melyet a szerző több egymásra helyezett harmóniának a lassú és igen halk  felbontásával fűz össze, úgy, hogy a harmónia hangjai távol esnek egymástól, mely egy sejtelmes, nem e világi hatást eredményez.

A „Bal sors, akit régen tép…” sor előtt váratlan fordulat következik, hiszen egy hatalmas subito fortissimo akkordra kaphatjuk fel fejünket, de csak egy pillanatra, amelyet ennek visszhangjaként a „Hozz rá víg esztendőt…” sor követ.

A töredék sorok folytatódnak, s ismét a földi élttől való eltávolodást szimbolizálják az elhalkuló és elhaló akkordok felbontásai, hangjai, akár csak a tétel elején.

Az … in memoriam … címet viselő záró tételben a zeneszerző, Baráz Ádám a harcokban elesett hősi áldozatoknak állít emléket.

 

Baráz Ádám: CIVITAS FORTISSIMA 100 – IV. tétel - … in memoriam …
Előadja: a szerző
(A felvétel a Budapest Zongoraszalon Bösendorfer zongoráján készült 2022 januárjában)

 

Roni, ATEMPO.sk
Fotó: Wikipedia, archívum