Illés Lajos, a legendás Illés-együttes alapítója, névadója

80 éve született Illés Lajos, a legendás Illés-együttes alapítója, névadója

Illés Lajos zenész, zeneszerző, énekes, az Illés-együttes alapítója, névadója, vezetője, a „Kossuth-díjas kántor” emlékére.

Illés Lajos Budapesten látta meg a napvilágot 1942. március 18-án Illés Lajos és Toldy Irén gyermekeként. Édesapja felügyeletével kezdett zongorán tanulni.

Testvérével, Illés Károllyal együtt alapították az Illést 1957-ben, mint „Családi zenekart”, ekkor Zsiga István játszott benne gitárosként. 1960-tól a Budapesti Műszaki Egyetem zenekaraként működött és elsősorban külföldi számokat játszottak.

Az új zenei stílussal fellépő együttes, amely a nevét is a testvérekről kapta, az 1960-as évek közepére óriási népszerűségre tett szert.

 

 

Az Illés-együttesnek 3 korszaka volt, amikor az összetétel és a zene is változott (1960–1965, 1965–1973 és 1973–1982). Mindhárom korszakban az alapító Illés Lajos vezette a zenekart.

1965-ben csatlakoztak a Szörényi testvérek és Bródy János a zenekarhoz. Az akkori politikai vezetés azon a véleményen volt, hogy az Illés együttesnek meg kell szűnnie, mivel a „beatzene alvilági, erotikus eltévelyedés”.

 

Illés zenekar - 1972

 

A középső, „nagy” korszakban az együttes felállása:

Illés Lajos – zongora, ének
Szörényi Levente – gitár, ének
Szörényi Szabolcs – basszusgitár, ének
Bródy János – akkordgitár, ének
Pásztory Zoltán – dob

 

 

Olyan dalok születtek ekkor, mint Az utcán, Kéglidal, Ne gondold, Little Richard, Amikor én még kissrác voltam, Sárika.

Az Illés hihetetlen népszerűségre tett szert, ők lettek a magyar Beatles.

A klasszikus felállás feloszlása után 1973-tól a 80-as évek elejéig ugyanazon a néven működtette harmadik zenekarát. Ezzel azonban már nem tudta megközelíteni a magyar beatzene alapzenekarának sikereit.

 

 

A zenekari évek után önálló zenedarabjaival foglalkozott. 1988-ban jelent meg Kicsit keserű című szerzői albuma, amelyen az akkori rockzene számos kiválósága közreműködött, mások mellett Demjén Ferenc, Márta István, Bontovics Kati, Bencsik Sándor, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta és szövegíróként Zelki János. 1992-től a kisoroszi református gyülekezet kántora lett, ahol felesége lelkészként szolgált. 2007-ig élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált Kisorosziban, a református templomban.

2007. január 29-én rövid, súlyos betegség után hunyt el.

Munkásságáért 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, 2000-ben az Illés-együttessel együtt (a második korszakbeli, „nagy” Illéssel) Kossuth-díjat kapott. „Zenéjében és szövegében egyaránt magyar beatzenét végül is mi írtunk és játszottunk először” – mondta Illés Lajos a díj átvétele után.

EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Urbán Tamás, Szalay Zoltán / Fortepan