Bacsó Péter Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész Kassán született 1928. január 6-án.
Édesanyja Palotai Boris zsidó származású írónő volt, apja Böhm Alfréd hivatalnok, akit egyéves korában vesztett el. A kassai premontrei gimnáziumban tanult, majd családja 1940-ben, a vidéki holokauszt elől költözött Budapestre, és már itt fejezte be tanulmányait. 1946-ban felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1950-ben diplomázott.
Tanára volt a szintén kassai Radványi Géza is, akinek az egyik kedvenc diákja volt.
Kezdetben dramaturgként és forgatókönyvíróként dolgozott, első rendezése az 1963-as Nyáron egyszerű című film volt.
Az igazi sikert 1967-ben a Fejlövés című filmje hozta meg számára, amely valós történetet dolgoz fel. Különlegessége, hogy a főszerepeket nem végzett színészek, hanem Kovács Kati, a beat-korszak emblematikus, akkor már országos hírű énekesnője és a szintén zenész Horváth Charlie játszották.
1969-ben rendezte a legendás A tanú című filmet, amely az 1950-es évek koncepciós pereit eleveníti fel. A film túlzottan merész volt az akkori kultúrpolitikának, ezért egészen 1979-ig be sem mutatták, de az 1981-es cannes-i filmfesztiválon nagy sikert aratott, mára pedig kultuszfilm lett Magyarországon.
Olyan filmeket köszönhetünk még neki, mint a Szerelmes biciklisták (1965), Kitörés (1971), Forró vizet a kopaszra! (1972), Tegnapelőtt (1982), Te rongyos élet (1984), Megint tanú (1995), Hamvadó cigarettavég (2001).
Számos dalszöveget is írt, elsősorban saját filmjeihez. Egyik legnagyobb slágere Fényes Szabolcs zenéjével a Te szeress legalább című szám volt (Szerelmes biciklisták). Többek között Mikes Éva és Koncz Zsuzsa aratott vele nagy sikert. Szintén Fényes Szabolccsal írta az Esős vasárnap délután című számot (Esős vasárnap).
https://www.youtube.com/watch?v=AH9X_ZbhEfw
Munkásságáért számos elismerést kapott. 1968-ban Balázs Béla-díjban és 1985-ben Kossuth-díjban részesült. 1972-ben Érdemes művész, 1983-ban Kiváló művész lett. 1998-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2002-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal vehette át. 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere, 2006-ban Budapest díszpolgára lett.
Betegsége ellenére szinte halála napjáig dolgozott, 2005-ben a De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékot, 2008-ban pedig a Majdnem szűz című filmet forgatta. A 2009-es filmszemlén életműdíjat kapott, az átadáson elnézést kért, hogy túl szomorú filmeket készített.
2009. március 11-én, 81 évesen hunyt el.
EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Ma7
