Géczy Dorottya színművész emlékére

Géczy Dorottya színművész emlékére

Géczy Dorottya Jászai Mari-díjas színművészre emlékezünk, akit az egyik legkiválóbb magyar sanzonénekesként tartották számon.

1931. május 21-én született Budapesten. 1949-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. 1949 és 1951 között a miskolci Nemzeti Színház, 1951 és 1957 között az Ifjúsági Színház és az Irodalmi Színpad, 1957-től a Vidám Színpadon játszott.

A pályán eltöltött 70. évi jubileumát a Karinthy Színház színpadán ünnepelte 2019 májusában.

Prózai és zenés darabokban is jelentős alakítások fűződnek nevéhez. Franciás alkatának megfelelően az egyik legkiválóbb magyar sanzonénekesnő volt. Több országban (Ausztria, Svájc, Franciaország, Németország, Izrael) is vendégszerepelt.

 

 

Főbb színházi szerepei között volt Olivia (Shakespeare: Vízkereszt); Edit (Jókai-Földes: A kőszívű ember fiai); Glafira (Dosztojevszkij-Láng: Két férfi az ágy alatt); Elssler Fanny (Rostand: A sasfiók); Bea (Camoletti: Leszállás Párizsban); Királynő (Scribe: Vihar egy pohár vízben); Jolán (Vaszary: Bubus); Sweet Sue (Stone-Wilder-Diamond: Van aki forrón szereti); Andrea (Lakatos: Vágyom egy ágy után); Rózsi (Hámos-Vajdai: Mici néni két élete); Mégisné (Réger-Zsolnai: Dollárpipi); Helen (Schütz: Sajnálom, Mr. Tegnap!); Mária Regina nővér (Goggin: Apáca-pác).

 

 

Számos filmben is szerepelt, láthattuk a Házasságból elégséges (1960), Álmodozások kora (1964), Édes és keserű (1966), Egy kis hely a nap alatt (1973), vagy a Cha-cha-cha (1981). Volt Claudia Cardinale és Maggie Smith magyar hangja is, de a Vízipók-csodapók sorozatban is hallhattuk.

 

 

Több évig a Budapest Európa Televízió műsorvezetőjeként is ténykedett.

Anyai nagyanyja Spitzer (Hegyesi) Matild énekesnő, a braunschweigi, majd a drezdai operaház tagja. Édesanyja Géczy Fazekas Klára zongoraművész volt. Férjei Baracsi Ferenc, majd Rozsos István színészek voltak. Ezután Szilágyi János újságíróhoz ment feleségül.

1985-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Életének 92. évében hunyt el 2023. április 3-án.

ATEMPO.sk
Fotó: Kotnyek Antal / Fortepan