„Ugyanúgy izgat a zene, mint régen” - 75 éves Presser Gábor

Születésnapját ünnepli a magyar könnyűzene történetének egyik legfontosabb dalszerzője, zenésze, Presser Gábor. Felsorolni is nehéz mennyi nagy slágerben volt benne a "keze": Petróleum lámpa, Nem adom fel, Ha én szél lehetnék ...

A Kossuth- és Erkel Ferenc-díjas előadóművész Budapesten született 1948. május 27-én. Négyévesen kezdett el zongorázni, Antal Imre zongoraművész, humorista, műsorvezető az általános iskolai évek alatt tanította. A budapesti lakásuk felett Seress Rezső zeneszerző és zongorista élt. Tizenéves korában Presser néha felment Seresshez beszélgetni, aki lemezeket és kottákat is mutatott neki.

"A Bartók Béla konziba jártam, ahol a délutáni és esti zeneórák kegyetlenül kemények voltak. Nem csak a klasszikus zene érdekelt, a szünetekben hallás után játszottuk a Beatleseket.

Évfolyamtársam volt Mihály Tamás, akit 1967-ben elhívtak az Omegába basszusgitárosnak. A legtöbb zenekar akkor még angolul énekelt, de az Omegában volt érdeklődés a magyar számokra és Misin keresztül én is odakerültem" - idézte fel a billentyűs, énekes.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

Az első Omegának írt Presser-dal, a Nem új a Nap alatt semmi 1967-ben jelent meg kislemezen; szövegíróként S. Nagy István volt feltüntetve. A zenész megjegyezte, hogy már előtte írt számokat az Omegának Verebes István szövegeivel, de ezeket a Sanzonbizottság nem engedélyezte, társszerzőként szükség volt egy bejáratott névre. Később a zenekarvezető, dobos Laux József felesége, Adamis Anna lett a zenekar szövegírója.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

Az Omegában Presser Somló Tamást váltotta, csak néhányszor játszottak együtt. Ott volt az 1968-as angliai turnén és zeneszerzőként jegyzett szinte valamennyi Omega-dalt az első három lemezen (Trombitás Frédi...; 10000 lépés; Éjszakai országút). De 1971-ben kilépett és alapító tagja lett a Locomotiv GT-nek. Ide csatlakozott be 1973-ban Somló Tamás (ének, basszusgitár, szaxofon), abban az évben jelent meg a Bummm! című lemez.

"Óriási hatással volt rám az az angliai hullám, ami a Beatlest követte: a Cream, a Jethro Tull, a Led Zeppelin, a Traffic popdalok helyett a hangszeres zenére fektette a hangsúlyt. Én is ennek lettem a rabja, ezért mentem az LGT-be" - fejtette ki.

Az LGT (amelynek 1977-re kialakult végső felállásában Karácsony János gitározott és énekelt, Solti János pedig dobolt) máig érezhető hatást gyakorolt a magyar rockzenére. A csapat supergroupként indult, háromszor átalakult, 1992-ben elbúcsúzott, később visszatért, 2002-ig tizennégy stúdióalbumot és számos más lemezt készített. Utoljára 2013-ban Alsóörsön léptek fel, Somló Tamás 2016-ban elhunyt, akárcsak Laux József.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

"Nem lesz többé LGT, de nem telik el nap, hogy a zenekar ne jutna eszembe, folyamatosan bennem él. Nagyon hosszú és mély periódus volt ez az életemben" - fogalmazott Presser Gábor. Hozzátette: nincsenek kedvenc LGT-lemezei, de a zenekar utolsó néhány évében, koncertekre készülve az volt a zenekari közmegállapodás, hogy a Bummm! mellett a dupla Loksi-lemez (1980) volt a két csúcspont.

Az 1977-ben megjelent első Zorán-albummal és a Zene (Mindenki másképp csinálja) című lemezzel kezdődött Presser Gábor zeneszerzői együttműködése Sztevanovity Dusán szövegíróval, amely a mai napig tart. Az LGT mellett olyan előadók számára írtak dalokat, mint Katona Klári vagy Zorán, közös munkájuk a több mint harminc évvel ezelőtt a Vígszínházban bemutatott zenés darab, A padlás is.

A padlást 35 éve mutatták be - Presser Gábor: a darab az ország része lett (VIDEÓ+FOTÓK)

"Kezdetben sokat dolgoztunk a zongora mellett, lejátszottam a dalokat, Dusán írt rá, közben beszélgettünk. Később külön-külön otthon dolgoztunk, és amikor találkoztunk, már csak kisimítottuk a dolgokat. Manapság a legtöbbször az történik, hogy Dusán ad témánként három-négy dalra elegendő szövegvázlatot, és én ebből összerakosgatom a végeredményt." - tette hozzá.

Presser Gábor közel ötven éve a Vígszínház zenei vezetője. Első színpadi műve az 1973-ban bemutatott Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról volt. A padlásnak a 999. előadása online volt látható és nincs Magyarországon kőszínház, ahol ne játszották volna.

50 éve tartó szerelmet jelent a színház Presser Gábornak

"Dusánnal anno öt napra elmentünk a zsennyei alkotóházba, hogy befejezzünk egy Zorán-lemezt, de ő előállt a tévés mesesorozatnak szánt A padlás szinopszisával. Így aztán nekiláttunk ennek is, a Nem szólnak a csillagokat rögtön meg is írtuk ott, aztán bevittük az elkészült vázlatokat a Vígszínházba" - mesélte.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

A színpadi műveken kívül több mint 600 dalt írt eddig. "Nem írok megrendelésre. A zeneszerzés számomra tanulás, a zongoránál ülni a legjobb vigasz, nekem mindenre megoldás. Lenyűgöz a dal mint keret: három percben összehozni egy világot nehéz és ellenőrizhető műfaj".

Presser Gábor: Ebben a szakmában nincs megállás (+VIDEÓ)

Szólóelőadóként a nyolcvanas évek eleje óta dolgozik, a legutóbbi ilyen munkája 2015-ben jelent meg Szerenád helyett címmel. Sokszor aggatták rá a melankolikus jelzőt, hogy többnyire szomorkás dalokat énekel, de ő másként látja. "Koncertjeimen a közönség sokat nevet, dalaimban szerintem sokkal több az irónia, mint a melankólia, éppen ettől működnek".

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

Örül, amikor különböző fiatal zenekarok feldolgozzák egy-egy dalát, de nem vonzza, hogy írjon is nekik újakat. "Maguknak kell megformálniuk saját arculatukat".

Több mint tíz éve a Sziget fesztiválon Presser Gábor ötletére indult útjára a magyar dal napja. Az országos rendezvény pénzforrás hiányában 2015-ben megszűnt, azóta csendesen kimúlni látszik. "Fáj, ami történt a magyar dal napjával, nekem ez kudarc, és sajnos továbbra sem látom, hogy a magyar zene igazi megbecsülést kapna a médiától. De még nem adtam fel a magyar dal napjának ügyét".

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

"Szeretek filmzenét, színházi kísérőzenét írni, de balettet is, … de a dalírástól sehogy sem lehet engem eltéríteni, a végén mindig oda lyukadok ki. Én magamat csak egy zeneszerzőnek tartom, aki néha elénekli a dalait, … néha szöveget is írok."

Az elmúlt évek alatt Zorán és Katona Klári mellett olyan előadóknak írt dalokat, mint Rúzsa Magdolna, Oláh Ibolya, Zalatnay Sarolta, Komár László, Kern András, Falusi Mariann és még sokan mások.

Övék volt a völgy – Presser, Karácsony és a Csík zenekar Gombaszögön (FOTÓK)

2020 novemberének közepén jelent meg önéletrajzi könyvének első része, 2021-ben pedig a második.

OTT JÁRTUNK: Presser és egy tucat kiváló muzsikus Komáromban Budapest előtt

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

Munkásságát számos díjjal ismerték el: Erkel Ferenc-díj (1977), Érdemes Művész (1990), A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994), Huszka Jenő-díj (1996), Artisjus-díj (1999), Kossuth-díj (2003), Prima Primissima díj (2004), Pro Urbe Budapest díj (2009) és még sorolhatnánk.

Presser Gábor és barátai – Raktárkoncert (VIDEÓ)

Még 1 koncert – több mint 50 éves pályáját nagykoncertbe foglalja össze Presser Gábor

EZ, ATEMPO.sk
Fotó: Koszticsák Szilárd