Ő Csuka Mónika, az első magyar lányzenekar, a Beatrice alapítója

Csuka Mónika, az első magyar lányzenekar, a Beatrice alapítója

Ma ünnepli születésnapját Csuka Mónika Máté Péter-díjas énekesnő, zeneszerző, az első magyar lányzenekar, a Beatrice megalapítója.

Zalaegerszegen látta meg a napvilágot 1952. november 29-én.

„Édesanyám Kossuth-díjas agrármérnök volt, édesapám Téesz-elnök. Miután felköltöztek Budapestre, anyukám lett a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet vezetője, aztán a Vízügyi Hivatalba került. Apukám sajnos betegsége miatt hamar nyugdíjas lett. Van egy húgom, akit később be is szerveztem a zenekarba Mary.… Bár egyszerűen éltünk, engem és a testvéremet is zenélni taníttattak a szüleim. Már három éves koromban kitűnt az óvodában, hogy nagyon tiszta a hangom, és ettől kezdve folyamatosan énekeltettek. A kodályi elképzeléseknek megfelelően alakítottak ki akkoriban zeneóvodákat, zeneiskolákat. Én zeneóvodába kerültem, utána zenei általános iskolába, majd pedig a Radnóti Gimnázium zenetagozatára jártam.” - mesélte az énekesnő.

1969-ben alakította meg Magyarország első női beat zenekarát a Beatricét, amelynek Csuka Mónika (ének, gitár), Nagy Katalin (billentyűsök), Hamar Krisztina (basszusgitár) és Mónika húga, Csuka Mária (dobok) lettek a tagjai.

1970-ben a húgával közösen írt zenéjükkel megnyerték a Magyar Televízió „Halló fiúk, halló lányok” c. műsora által kiírt jeligés pályázatot, amelyet Adamis Anna (az Omega együttes szerzőjének) dalszövegére komponáltak. A dalt, amelynek címe Jóbarátom - Komár László adta elő. Még abban az évben kislemezen is megjelent.

„… az Ifjúsági Magazinban megjelent Adamis Anna egy szövege, és egy pályázat keretében meg kellett zenésíteni. A húgommal együtt megírtuk a dalt, elsőként négy negyedben. Az Omega a Dob utcában gyakorolt lent a pincében és oda mehettünk próbálni mi is, rászabadítottak minket az igazi hangszerekre. Itt találkoztam Presser Picivel, aki egyszer csak hozzám fordult: „Na, mutasd csak, mit írtál.” Meghallgatta, és azt mondta: „Mit szólnál hozzá, ha hatnyolcadban lenne négynegyed helyett, egy kicsikét jobban menne” – és tényleg, mennyivel jobb lett így a dal. Ezután felkértek minket, hogy menjünk be a Hanglemezgyárba, a Rottenbiller utcába, ahol kislemez készült a dalból…”

 

Beatrice - 1970

 

A Beatrice női zenekar kezdetben feldolgozásokat játszott, majd próbálkoztak saját dalokkal is. Próbahelyiséget, fellépési lehetőséget a Telefongyárban leltek, az ottani klubban léptek fel rendszeresen.

„a Telefongyárban próbálhattunk és minden héten játszottunk is. De az volt a feltétele, hogy valamelyikünknek el kell helyezkednie a gyárban. Végül én kezdtem el ott dolgozni…A számlázási osztályon helyezkedtem el, de nem nyolc órában, hanem csak egy hatórás, jelképes munkaidőben. Ez nagyon jól jött nekem, mert így nem voltam közveszélyes munkakerülő. Akkoriban kötelező volt ugyanis, hogy mindenkinek legyen munkahelye. És mivel én a Telefongyárban dolgoztam, tudott működni a zenekar is.”

Ekkoriban ismerkedett meg Nagy Feróval, aki Mónika első férje és a zenekar tagja is lett. A Beatrice zenekar időközben átalakult, a lányok közül egyedül Mónika maradt, a többiek helyére férfi zenészek érkeztek. (A Beatricéből távozó Nagy Kati és Csuka Mary a Vadmacskák nevű női zenekarban folytatták a zenélést.) A Beatrice együttes ekkoriban ifjúsági parkokban, klubokban, például a Kőbányai Ifjúsági Klubban lépett közönség elé.

 

 

1977-ben a Magyar Rádió „Tessék választani!” című könnyűzenei bemutatóján hangzott el és lett országos siker a Gyere kislány, gyere című disco sláger a Beatrice együttes előadásában. A számot a Magyar Televízió Egymillió fontos hangjegy című műsora is népszerűsítette. A dal zenéjét Csuka Mónika, szövegét Nagy Feró írta.

1976-tól 1979-ig tagja volt a Mikrolied vokálnak is, amellyel eljutottak szocialista országokba. A Mikrolied akkori tagjai: Szigeti Edit, Herczku Annamária és Mónika voltak illetve a negyedik tag Szánti Judit volt. A Mikrolied népszerű énekegyüttes volt, a zenészek, zeneszerzők körében is és számos előadó hangfelvételén közreműködtek.

„…nagyon sokszor minket hívtak, mert tudták, hogy ha elénk tolnak egy kottát, akkor egy pillanat alatt leolvassuk, nekünk ez nem volt probléma. De ha nem volt kotta, akkor hallás után is bármit elénekeltünk, nagyon profik voltunk, sokan szerettek velünk dolgozni.”

A vokál felállása változó volt, általában hárman énekeltek, de például a Metronom '77 fesztiválon négy tagú vokál lépett fel. A Mikrolied vokálnak bár önálló nagylemeze nem jelent meg, de ebben az időszakban készültek olyan dalok, amelyeket rögzítettek, mint például A nagynéném, a Reszket a Hold a tó vizén, a Nem baj, a Sztráda, a Gyáva Ádám, vagy a Téli dal, amelynek két változata is született: a Juventus együttessel illetve a lengyel Kram együttessel. A Mikrolied, külföldön General Girls néven lépett fel.

„…Mi nem vendéglátózni mentünk, nem úgy nézett ki egy turnénk, hogy órák hosszat játszottunk valahol. Mi műsorokban léptünk fel. Voltunk például Gdanskban egy három hetes fesztiválsorozaton, de az NDK-televízióban is játszottunk.…General Girls néven léptünk fel külföldön…”

Csuka Mónika ebben az időszakban párhuzamosan turnézott, Magyarországon: a Beatrice együttessel, és külföldön: a Mikrolied vokállal. Így előfordult, hogy feddésben voltak a Mikrolied illetve a Beatrice fellépései, és azokon a Beatrice koncerteken amelyeket Mónika kihagyott, Feróra egyre több feladat hárult, egyre többet énekelt.

 

Bergendy együttes

 

1978-tól a Beatrice tagjainak szétvált az útja. Mónikának a Feróval kötött házassága is felbomlott. Nagy Feró újjáalakította a zenekart, amelynek nevét megtartotta, Mónika szóló karrierre készült.

1978-ban a Bergendy együttes tagja is volt pár hónapig. 1980-ban 1 évig az NSZK-ban szerepelt a MACIVA (Magyar Cirkusz és Varieté) szervezésében egy lányzenekarral. 1981-től országjáró turnékon vett részt, ahol gitárral kísérte magát.

„egy szál gitárral, énekeltem tizenöt-húsz percet, beültem a kocsiba és átmentem a következő faluba, ismét elkezdtem a műsort, és így tovább. Volt, hogy napi öt-hat előadásunk is volt. Olyan művészekkel, sztárokkal dolgozhattam együtt, mint Kabos Laci, Lórán Lenke, Korda Gyuri, Koós Jancsi…”

1982-ben Norvégiában lépett föl a Gemini együttessel. 1985-ben elkészült kislemezén a „Szervusz Magyarország” c. dala hallható.

 

 

1988-ban megjelent első nagylemeze Magyarországon Hé! címmel. Az album különlegessége, hogy nem a hazai lemezkiadó cég a Hungaroton, hanem a jugoszláv Radio Televizija Beograd PGP gondozásában került forgalomba.

1989-ben Adriai slágerek címmel az akkori Jugoszláviában jelent meg nagylemeze az ottani magyar közösség által nagyon várt és elismert óhazai zenei irányzattal, magyar nyelven, a Magazin együttes dalaiból. Még ebben az évben Magyarországot képviselte a belgrádi Táncdalfesztiválon.

1990-ben megszületett az első aranylemeze, amelynek a címe, Szédülj el! a Proton Kiadó gondozásában, amelyet még számos album követett. A lemezen többek között két nagysikerű dal is található, a Sirályok sírnak és a címadó dal, a Szédülj el!

 

 

1991-ben alapította meg Énekiskoláját, melynek az volt a célja, hogy a könnyűzenén keresztül megszerettesse a komolyabb zenei ismereteket is. Ezáltal fiataloknak hasznos és értelmes elfoglaltságot is adjon, de az idősebb korúak is énekelhettek, hisz fiatalkori álmaikat élték meg. Nem sztárokat akart nevelni, hanem lehetőséget adni tehetségük megmutatására. Három nagylemezük is megjelent, melynek zenéjét Csuka Mónika írta. Az énekiskola azóta is működik és a tanítványok a mai napig visszajárnak.

1994-től a Szív TV-ben készített szórakoztató magazin műsort, amelyben sok sztárral, énekessel beszélgetett.

Az évesk során előadóként közös produkciói születtek Máté Péterrel, Aradszky Lászlóval, Korda Györggyel, Balázs Fecóval és Bajor Imrével. Zeneszerzőként több, mint 200 szerzeményét dokumentálta az ARTISJUS.

Dalszövegeit (néhány kivétellel) második férje, Dr. Soós László belgyógyász-háziorvos írta.

2018-ban Művészeti Életpálya elismerésben részesült, 2020-ban pedig Máté Péter-díjat kapott.

ATEMPO.sk / Wikipedia
Fotó: csukamonika.hu