A Soul Keresztapja, James Brown

A 20. század egyik legjelentősebb soul zenei énekese, a „Godfather of Soul” becenévvel is illetett James Brown 90 éve született. Habár gitáron, billentyűs- és ütőhangszereken is tudott játszani, szinte kizárólag csak énekes-táncosként lépett fel koncertjein.

A dél-karolinai Barnwellben látta meg a napvilágot 1933. május 3-án. Aahogy általában az akkori afroamerikai családok, ő is szerény körülmények között nőtt fel Augustában (Georgia). Amikor négyéves volt, anyja elhagyta a családot. Így került nagynénjéhez Augustába, és fiatalkorát nála töltötte.

Miután fegyveres rablásért négy évet börtönben töltött, a Bobby Byrd vezette Gospel Starlighters együtteshez csatlakozott. A zenekar ezekben az időkben váltott stílust, a gospeltől R&B-hez fordulva Louis Jordan, Ray Charles és Little Richard hatására. A nevüket is megváltoztatták The Famous Flames-re. Markáns egyénisége és szenvedélyes énekstílusa miatt kiemelkedett az együttesből.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

Ralph Bass producer 1955-ben hallotta a The Famous Flames "Please, Please, Please" című számát és azonnal szerződést ajánlott nekik. Ez újabb névváltoztatást eredményezett, az új nevük már James Brown and the Famous Flames lett.

Első albuma a Please, Please, Please 1958-ban a KING Records gondozásában jelent meg, és rögtön óriási siker lett.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

A sikereken felbuzdulva újabb albumot készítettek, ami viszont nem volt akkora siker, mint az előző. Aztán az 50-es évek végére az olyan dalokkal, mint a "Try Me", "I'll Go Crazy" vagy a "Lost Someone" újra sikereket tudott elérni, és a szórakoztatóipar ismert tagja lett.

A következő lemeze, a "Live At The Apollo" (1963) jelentette az igazi áttörést ismertté válásában. Ez az album a kiadója akarata ellenére került kiadásba, ők ugyanis nem hitték, hogy egy élőben felvett lemez sikeres lehet, így James Brownnak saját pénzéből kellett állnia a kiadás költségeit. Később még többször is ott vette fel lemezeinek anyagát.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

Az 1960-as években olyan dalai lettek világslágerek, mint a Bewildered, az It's A Man's World, az I Feel Good, az I Got A Feeling vagy a Sex Machine. Az I Feel Good a Jó reggelt, Vietnam! című filmből és üdítőreklámokban is ismert a fiatalabb nemzedékek előtt, a Get Up (I Feel Like Being A) Sex Machine, amelyből a népszerű „gerappa” kifejezés származik.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

Lemezsikerei az 1970-es évek közepétől ritkultak – az egyik utolsó nagy robbanás az 1974-es dupla album, a Hell volt – James Brown mégis mindig az érdeklődés középpontjában maradt: 1974-ben egyik sztárja volt az „évszázad bokszmérkőzésének”, a Kinshasában rendezett Muhammad Ali – George Foreman összecsapásnak, 1980-ban mint éneklő-táncoló tiszteletes szerepelt a Blues Brothers című filmben, négy évvel később pedig a Rocky IV. főcímdalával, a Living In Americával ismét világslágert adott elő.

 

{jamedia src="/

" type="video" mtype="youtube"}

 

Koncertjei azonban egészen élete végéig élményszámba mentek, még idps korában is rászolgált a „Mr. Dinamit”, vagy „a show-biznisz legkeményebb dolgozó embere” címekre.

James Brown egyike volt azoknak, akik elsőként hirdették a színpadról az Egyesült Államokban a fekete büszkeséget. Zenéje, kemény állásfoglalásai révén a rap előfutárának is tekinthető.

1986-ban bekerült a Rock and Roll Hírességek csarnokába, 1992-ben Grammy-életműdíjat kapott.

Hetvenhárom éves korában, 2006. december 25-ére virradóra egy tüdőgyulladás szövődményeinek következtében halt meg.

EZ, ATEMPO.sk
Fotó: nationaltoday.com