Honthy Hanna, a primadonna emlékére

Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna, érdemes és kiváló művész Budapesten szegény családban született 1893. február 21-én Hügel János nagyváradi születésű nyomdász és Hanrich Emma varrónő lányaként.

Élete az erzsébetvárosi Nefelejts utca 8. egy földszinti udvari lakásából indult. 10 éves korában felvették az Opera balettiskolájába, de a szólókarrierhez nem volt megfelelő a testalkata. Egy gazdag mecénás segítségével színi tanulmányait magánúton végezte el 1914–15-ben Rákosi Szidi, 1915–17-ben Bárdi Ödön tanítványaként, később a világhírű tenorista, Anthes György tanította énekelni.

Rákosi Szidi színiiskolájának elvégzése után szerződtette a Népopera, ahol a Tengerész Kató című operettben szerepelt, már mint Hajnal Hajnalka, de a várt átütő siker elmaradt.

Ezután Pozsonyba szerződött, ahol a közönség kedvence lett, majd Debrecenben lépett fel.

1919. július 29-én Debrecenben férjhez ment dr. Halmos Géza miniszteri tanácsoshoz, aki megalkotta számára a Honthy Hanna művésznevet. 1922-ben elváltak. 1916-tól a főváros különböző színházaiban – Vígszínház, Revü Színház, Blaha Lujza Színház, Király Színház, Belvárosi Színház – kapott szerződést.

 

{jamedia src="https://www.youtube.com/watch?v=Agq4lXXDQQk" type="video" mtype="youtube"}

 

1922-ben, A bajadér című Kálmán Imre-operett Király színházi előadásán mérte össze tudását, tehetségét a kor ünnepelt, nála 14 évvel idősebb primadonnájával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált igazán ismertté Budapesten.

1923. június 30-án Budapesten, a Terézvárosban ismét férjhez ment. Második férje gyöngyösi Petheő Miklós Imre orvos volt. 1939-ben tőle is elvált.

1925–27-ben és 1949-től a Fővárosi Operettszínház tagja volt, bár csak egyes szerepekre szerződött. Prózai színházakban is sikerrel szerepelt, de elsősorban az operett és a daljáték műfajának volt vezető énekese, évtizedeken át ünnepelték mint primadonnát. Igazi sztár volt a színpadokon, otthon és külföldön egyaránt hatalmas sikert aratott képességeivel és egyedi hangfekvésével.

A második világháború után Gáspár Margit szerződtette a Fővárosi Operettszínházhoz a már jóval 50-en túli primadonnát. Operettek átdolgozásával (Csárdáskirálynő, Luxemburg grófja stb.) kreálták számára a „grande dame” szerepkört, egy-egy korábbi szerepet felnagyítva (Mme Fleury, Cecília).

Honthy csak a színháznak élt; ezt magánélete megsínylette, mindhárom férje megélte ezt a tényt. Még 70 éves korában is énekórákra járt, és 80 éves születésnapján is fellépett még egyszer.

 

{jamedia src="https://www.youtube.com/watch?v=898rrVPaiLY" type="video" mtype="youtube"}

 

Filmen keveset játszott, 1941-ben a Régi nyárban korábbi színpadi sikerét elevenítette fel, szerepelt a Déryné (1951), a Díszelőadás (1955) és mint az operett múzsája, a Bástyasétány '74 című alkotásokban.

Tehetsége csak a kiinduló pont volt pályájához: hatalmas szorgalommal, minden lehetséges eszközzel küzdött egész életén át azért, hogy képességeihez mért szerephez jusson a magyar színjátszásban. Talán ő volt az utolsó igazi operettprimadonna, még idős korában is, csaknem élete végéig.

Évtizedeken át volt a XII. kerületi Deres utca lakója. A híres villa kerítésére nem került emléktábla, ahogy a Nefelejcs utcai szülőházára sem.

 

{jamedia src="https://www.youtube.com/watch?v=3P3GvkPo5FA" type="video" mtype="youtube"}

 

Honthy Hanna 85 évesen, 1978. december 30-án Budapesten hunyt el, síremléke a Farkasréti temetőben található.

Munkásságát számos díjjal ismerték el. 1950-ben érdemes művész, 1953-ban kiváló művész lett, és ugyanebben az évben átvehette a Kossuth-díjat is. 2018-ban Siófok városa posztumusz Kálmán Imre-emlékplakettel tüntette ki, 2019-ben Erzsébetváros – ahol gyerekkorában élt – díszpolgára lett. 2016-ban avatták fel egész alakos szobrát a Budapesti Operettszínházban, ahol minden évben átadják az emlékére 2017-ben alapított Honthy-díjat is.

ATEMPO.sk
Fotó: Wikipedia