Futrinka utca, Mazsola, Kukori és Kotkoda, Frakk és sok más mese fűződik a nevéhez, melyeken generációk nőttek fel. Bálint Ágnes József Attila-díjas íróra, szerkesztőre, dramaturgra emlékezünk.
A Fejér megyei Adonyban született 1922. október 23-án. Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.
A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.
1937 októberétől Bécsben a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.
1941-ben, 19 éves korában a Dante kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.
1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.
1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme, illetve társszerzőként a Vízipók-csodapók). 1968-ban indította az első környezetbarát műsort, a Kuckót.
Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.
Élete során több elismerésben részesült: 1975-ben József Attila díjat kapott. 1997-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét vehette át Göncz Árpád köztársasági elnöktől. 1998-ban Vecsés díszpolgárává választották. 2000-ben Szent Imre díjat kapott. Szülővárosa Adonyért emlékéremmel tüntette ki, és 2010-ben posztumusz díszpolgárává választotta.
2006-ban életművéért, írói munkásságáért az önéletrajzi ihletésű Lepke az írógépen újabb kiadása Az Év Gyermekkönyve díjat nyerte a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) Magyar Szekciójától.
2016-ban Magyar Örökség díjjal ismerték el munkásságát.
2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra, a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztatót.
Roni, ATEMPO.sk
Fotó: balintagnes.hu
Támogass minket!
Támogasd a 10 éves ATEMPO.sk-t, ha tetszik, amit csinálunk és szeretnéd, hogy további tartalmak készüljenek, még több információ, beszámoló, interjú, esemény jelenjen meg felületeinken. Támogatásoddal a jövőben is szolgálhatjuk a közösségünket. Köszönjük!
